Habár a Vénusz mérete és gravitációja is egyezik a Földével, van közöttük több óriási különbség: egyrészt a Vénusz felszíne tűzforró, másrészt a légköri nyomás a földi 92-szerese, és a Naptól számított második bolygót sűrű kénsavfelhő-réteg borítja. Ha pedig sikerül áttörni ezt a réteget, a felszín még mindig forróbb, mint bármelyik sütő. Nem csoda, hogy a tudósok eddig csak vakarták a fejüket, hogy hogyan lehetne szondát küldeni a felszínre.
Persze, csak azért, mert a dolog látszólag lehetetlen, még nem jelenti azt, hogy meg sem próbálják. A NASA egyik új projektje pont ezzel foglalkozik: egy olyan szerkezetet terveztek, ami szélenergiával közlekedik, és bírja a bolygó zord tulajdonságait. Noha a szél erőssége a Vénuszon nagyon csekély, a légköri nyomással párosulva éppen elég erőt tud generálni ahhoz, hogy a szondát mozgassa.
Az ügyes kis masina, amit a tudósok Zephyrnek kereszteltek, elvileg nem fog sokat mozogni. Csak leszáll egy ponton, és adatokat gyűjt, majd ha elég információra tett szert, egyszerűen csak odébb vitorlázik.
