Amikor még általános iskolás voltam, volt egy teknősöm, akit Tekninek neveztem el. Egész nap ott volt az asztalomon egy akváriumban, ahol gyakran egy agyagból készült rámpa tetején aludt el. Mint jó gazda, gyakran ránéztem mielőtt én is nyugovóra tértem és ilyenkor mindig azon gondolkodtam, hogy vajon miről álmodhat páncélos barátom?
Egyáltalán lehetnek álmai egy teknősnek vagy úgy általában az állatoknak? Ha igen, akkor mi járhat a fejükben ilyenkor? A válasz állat fajtól függően eltérő, de elsőnek tisztában kell lennünk a REM alvás fogalmával.
A rapid eye movement (gyors szemmozgás), röviden REM alvási fázisban az agyi tevékenység hasonló az ébrenléthez és mint a neve is utal rá, gyors szemmozgások jellemzik. Kb. az alvásidő húsz százalékában figyelhető meg és ilyenkor jelennek meg az álmok.
A macskák vadásznak álmaikban
A macskák voltak az első állatok, amiknek az álmait vizsgálták. Az 1960-as években Michel Jouvet francia neurológus, az alváskutatás egyik kiemelkedő alakja fedezte fel, hogy a macskák is álmodnak.
REM alvás közben az emberek izmai nem sokat mozognak és ez igaz a macskákra is, akiknél ezt egy nyúltagyi híd szabályozza, ami részleges bénulást okoz. Jouvet eltávolította ennek egyes részeit és azt fedezte fel, hogy az állatok hasonló mozdulatokat tettek, mintha ébren lettek volna, például ugráltak vagy vadásztak. Jouvet ezt az időszakot, amikor a test mozdulatlan, de az elme aktív paradox alvásnak nevezte el.
Hasonló a helyzet a patkányoknál is. Egy kutatás szerint ugyanis a labirintusban mozgó egyedek hippokampusza, azaz az agyuknak azon része, ami az emlékekért felelős megjegyzi az útvonalat, amit a patkányok álmukban felelevenítenek.
Az előbbi két példával ellentétben a madarak, legalábbis a zebrapintyek dalokat tanultak az álmaikban. A 2000-es években a kutatók felfedezték, hogy éneklés közben a madarak előagyában lévő idegsejtek egyedi mintázatot alkotnak, amit alvás közben reprodukálnak. A kutatásoknak köszönhetően a pintyek voltak az első nem emlős állatok, amelyeknél megállapították, hogy az emberekhez hasonló alvásszerkezettel rendelkeznek.
A halak, pókok és a hüllők
Philippe Mourrain, a stanfordi egyetem neurobiológusa szerint a zebrahalak tapasztalnak REM-szerű alvást is. Ilyenkor hasonlóan viselkednek mint az emberek, de a szemüket nem mozgatják, sőt a szemhéjukat sem hunyják le. Ebből a felfedezésből arra következtettek, hogy a REM alvás 450 millió évvel ezelőtt alakulhatott ki, még mielőtt a szárazföldi és vízi állatok elváltak egymástól az evolúció során.
Egy kutatócsoport az íves ugrópókok alvását vizsgálta, többek között megállapították, hogy a REM alvás fellelhető a pókoknál is. Éjjel az ugrópók selyemszálról lóg és így szundikál, eközben a szemét mozgatja, olykor rángatja a kicsi lábait. A folyamatról videó is készült:
A hüllőkről még ma is folyik a vita, egyes fajoknál megfigyelték a REM alvás egyes fázisait, de a kutatások gyakran megcáfolják egymást. Egy teknősös fórumon a gazdik arról csevegnek, hogy vajon az álmaikban mozgó teknősöknek épp rémálmaik vannak-e. Sajnos ők sem jutnak konklúzióra, így a mai napig nem tudom, hogy Tekni barátomnak netalán én jártam-e az eszében szunyókálás közben.
Rémálom az Eb utcában
Ha a teknősöknek nem is, a kutyáknak viszont lehetnek rémálmai. Az ebek álmai a kutatók szerint fajtájuktól függően eltérőek, egy házőrző kutya például valószínűleg a betörők elfogásáról álmodik, míg egy vizsla a játékról.
Akárcsak a fentebb említett állatoknál, úgy a kutyáknál is jelen van a REM alvás, álmaikban ugatnak, kapálóznak. A traumán átesett kutyák esetében sokkal gyakoribbak a rémálmok, ilyenkor feilidézik azokat alvás közben. Ha úgy látjuk, hogy négylábú barátunk éppen rosszat álmodik, ne zavarjuk fel, mert ilyenkor akár a sokk következtében meg is haraphat. A nyugodt alvás érdekében igyekezzünk törekedni a csöndes és kényelmes környezet megteremtésére.
