A koronavírus részecskéjének külseje az elmúlt egy évben mindannyiunk emlékezetébe bevéste magát: a tüskékre hasonlító, felszíni fehérjékbe burkolt gömbként megmutatkozó patogén sokféle tulajdonságát sikerült már megismernünk, azt azonban eddig nem tudtuk meg, hogy mennyire stabil fizikailag felépítése. Az MIT gépészmérnöki tanszéke ennek vethet most véget - első lépésként modellezték, hogyan hathat a képalkotó eljárásokban is használt ultrahangsugárzás a koronavírusra. - írja az infostart.hu.
A Phys.org beszámolója szerint úgy tűnik, a 25-100 megahertz közti frekvencia okozta vibrációt nem tolerálja jól a részecske: ennek hatására repedezni kezd és összeomlik szerkezete. Vizes környezetben ugyanúgy reagált a vírus a szimulációban, mint szárazban, ráadásul milliszekundumok töredéke alatt sikerült elérni a hatást a modellezés során.
Ez az első olyan kutatás, amely felveti annak eshetőségét, hogy a koronavírusokat, közte a SARS-CoV-2-t érdemes lehet ultrahangos terápiával kezelni: ha ténylegesen hatásos lehet a módszer, akkor még ki kell dolgozni azt is, hogyan alkalmazható az a teljes emberi testen.
"Bebizonyítottuk, hogy ultrahang hatására a koronavírus burka és a tüskefehérjék rezegnek, még hozzá akkora amplitúdóval, hogy az megtörheti a vírus bizonyos részeit, látható károkat okozva a külső burkon, illetve esetleg láthatatlan károsodást az RNS-ben" – fogalmaz Tomasz Wierzbicki, az MIT szakembere. Azt reméli társaival, hogy eredményeik hatására mások is elkezdenek ebben az irányban kutakodni. - összegzi a portál.
Tartsd életben a helyi nyilvánosságot! Támogasd a Nyugat.hu-t!
A Nyugat nem csak tájékoztat, hanem segít eligazodni a Budapesten kívüli világban is. Helyben vagyunk, ahol szükséged van ránk! Megmutatjuk, ami fontos, elmagyarázzuk, amit tudnod kell.
Támogasd a Nyugat.hu-t!
