A november vége és a december teljes egésze a családoknál leggyakrabban a karácsonyi készülődés, valamint a Jézuska-várás jegyében telik. Ezalatt az önkormányzat és a kormány általában a közüzemi díjak, illetve az adók emelésével van elfoglalva 
Emelik a helyi adókat Szombathelyen 2011. December 13. 15:46 . A november 21-én elfogadott, 2012-re vonatkozó adóváltoztatások közül a leginkább húsbavágó az áfakulcs 25-ről 27 százalékra történő emelése. Ezzel az Európai Unióban nálunk lesz a legmagasabb az áfa, és világviszonylatban is dobogós helyezést érünk el. (Dzsibutiban 33, St. Lucia szigetén 40 százalékos az adómérték…)
Újabb 27 milliárdot vasalnának be rajtunk
Büszkeségre persze nincs okunk, hiszen drágább lesz a benzin, az áram, a zöldség, a hús, vagy éppen a szappan. S ha ez még nem lenne elég (bőven az), akkor már nyakunkon a baleseti adó is. A kormány ugyanis kitalálta, hogy az autótulajdonosok kötelező gépjármű-felelősségbiztosításának (kgfb) alapdíját baleseti adó címén további 30 százalékkal fejeli meg.
A kabinet eredetileg azzal érvelt, hogy minden évben nyomasztó forintmennyiséget kell rákölteni a közlekedési balesetek sérültjeinek kórházi ellátására. Vagyis foltozgatnák az egészségügyi pénztár hiányait.
Azt vélhetően kevesen tudják, hogy a biztosítók 1994 óta fizetnek a sérüléssel járó balesetek után, igaz nem egyedi elszámolás, hanem átalány alapján. Ezt be is építették a kgfb-díjaikba, így a szektor évente közel 4 milliárd forintot fizet be az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak, illetve a rokkantsággal járó balesetek után az Országos Nyugdíjfolyósító Főigazgatóságnak. Ebből eddig nemcsak a sürgősségi ellátásra, hanem a rehabilitációs költségekre is futotta…
A Fidesz egyébként nagyjából 27 milliárd bevételt remél az új adónem bevetésétől. (A kgfb-szektor éves bevétele 95 milliárd forint körül mozog.) Korábban szóba került, hogy kizárólag a balesetet okozó gépjárművezetőre, a jármű tulajdonosára, üzembentartójára vetik ki az adót, ám végül az összes autósra szétdobták a díjat.
Ennek oka persze nem éppen prózai: mivel a statisztikák szerint egyre kevesebb súlyos sérüléssel végződő baleset történik, így az eredeti terv alapján nem, vagy csak nagyon nehezen lehetett volna beszedni a 27 milliárdot. (Az adócsomag értelmében egyébként az állami gépjárművek mentesíthetők a kötelező felelősségbiztosítás megkötése alól. Az érintett járgányok körét a kormány határozza meg…)
Ha nincs tájékoztatás, marad a csodálkozás
Ami pedig a történet igazi apropóját adja az nem más, mint hogy a biztosítók által újonnan kiállított csekkek már az adóval megnövelt összegeket tartalmazzák. Sokan tehát valószínűleg a napokban kezdik el ráncolni a homlokukat, mondván olcsóbb biztosítási díj helyett többet kell fizetniük. A biztosítók igazán konkrét tájékoztatást a kgfb-kampány idején nem tudtak adni a sofőröknek, hiszen őket is váratlanul érte a gyors, nagyjából egy hónap alatt lezongorázott döntéshozatal.
A nagy sietség persze nem véletlen: a kgfb-re vonatkozó törvény ugyanis azt írja elő, hogy a biztosítás díja év közben nem változtatható, így még mindenképpen a biztosítóváltási kampány időszakára kellett belőni a baleseti adó bevezetését is.
S hogy honnan ez a remeknek korántsem nevezhető ötlet? Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter korábban német mintára hivatkozott, ami szakértők szerint nem is létezik. Úgy tudjuk, Németországban nem ismert a baleseti adó fogalma, ám erre vonatkozóan egy bizonyos összeget beépítenek a kgfb-díjba.
Baleseti adó: hungarikum!
Az új közteher nem azonos az Ausztriában ismert kékfény adóval sem, melyet azoknak kell fizetniük, akik rendőrségi közreműködést kérnek olyan közlekedési baleset kapcsán, amely a közeg beavatkozását egyébként nem igényli. Ennek összege Ausztriában jelenleg 36 euró, vagyis mintegy tízezer forint. Igazi európai minta híján tehát egy újabb hungarikumról van szó, melyről boldogan lemondtunk volna.
A miniszter korábban úgy érvelt, hogy az adóval a veszélyes sofőröket büntetnék, s a pénzt a biztosítókon keresztül szednék be. Csakhogy erre már van idehaza egy kiépített rendszer, hiszen a bónusz-malusz besorolás lényege éppen az, hogy a balesetmentesen közlekedőket alacsonyabb díjjal jutalmazzák, a vétkes sofőröknek viszont többet kell fizetniük.
Nagy kérdés továbbá, hogy a biztosítók hogyan tudják majd behajtani a megnövelt összeget. Egyetlen lehetőségük, hogy amennyiben az autós 60 napon belül nem fizeti ki a tarifát, akkor törlik az ügyfél szerződését. (A törlést követően pedig fedezetlenségi díj címén naponta átlagosan 300-400 forintot fizethet az, akinek nincs érvényes kötelező biztosítása.)
Még laposabb pénztárcák
Végezetül nézzük, hogy az újabb sarc mennyire üríti ki a pénztárcánkat! A baleseti adó a legkisebb mértékben a motorok és a személyautók tulajdonosainak kötelező díját emeli. Jóval erősebben hat viszont a teherautók, a buszok, illetve a vontatók tarifájára. Egy bónusz 10-es besorolású, középkategóriás autó tulajdonosa például 3, egy A0-ás járműé pedig 6 ezer forinttal fizethet majd többet évente. Az új adóval a kezdő vezetőknek 18, a kisteherautók tulajdonosainak pedig 9-12 ezret vesz ki a zsebéből a kormány.
Egy ügyes biztosítóváltással persze megspórolható a baleseti adó összege (vagy annak egy része), ám ezzel is csak arra jutunk, hogy ugyanannyit fizetünk, mint korábban. Kevesebbet biztosan nem…
Mivel a teherautók és a vontatók esetén akár 80-100 ezres többletterhet is jelenthetett volna az új közteher, ezért a fuvarozók védelmükre meghatároztak egy limitet, melynek értelmében az adó maximuma napi 83 forint lehet. Ez abban az esetben lép életbe, ha a kötelező díja meghaladja a 100 ezer forintot. Így az érintetteknek 365 nappal számolva
csupán
30 ezer 295 forintot kell majd fizetniük.Végül, hogy tetézzük a szomorúságot, álljon itt azon adók neve, melyeket az autósoknak fizetniük kell: teljesítményadó (az egykori súlyadó), a gépjármű megvásárláskor fizetett regisztrációs adó, az üzemanyagban kifizetett áfa, jövedéki és készletezési adó, kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás, baleseti adó. Ez összesen hét. Meseszám, nem éppen mesés jövő évi kilátásokkal…
