Ott hagytam abba a bécsi Donauinselfestről szóló nem túl lelkes
beszámolómat
Miközben Szombathelyen Korda György hintette a kultúrát, megnéztük, mi történik a bécsi Dunasziget fesztiválon
June
26.
19:01
, hogy elég volt belőle egy este, és helyette más programok után néztünk.
Ezek között volt egy strandolás is.
Még valamikor a koronavírus-járvány előtt mentettem le egy cikket, amely azzal foglalkozott, hogy Bécs mennyire bővelkedik természetes vizekben, és hogy milyen sok természetes vizű strand található a város területén.
Így aztán amikor vasárnap reggel nyári erővel süt a nap, irány az Öreg-Duna. Ez gyakorlatilag egy holtág, vagy inkább egy 8 kilométer hosszú tó, ami a nagy Duna szabályozása után maradt a városban a 19. század végén.
Most leginkább sport- és pihenőövezet, családi házakkal, nyaralókkal, stégekkel, vitorlásokkal, vendéglátóegységgel és strandokkal.
Mi a Róma tér (Romaplatz) nevű partszakaszt néztük ki, egyrészt mert viszonylag közel van a 6-os metró megállójához (Neue Donau), másrészt mert ingyenes. Sokkal többet nem is tudtunk róla.
A szabadstrand egy kerítéssel körülvett jókora terület, kapui vannak, de nyitottak. Amikor délelőtt 10 után odaérünk, még vígan találtunk helyet a fák alatti árnyékban.
Az infrastruktúra nincs túllihegve, a balatoni strandok többsége ennél jóval puccosabb. Van egy ingyenes nyilvános vécé, egy kínai büfés és egy Anker-büfé a bejárattól nem messze. A fű sem az a kimondott pázsit, és láthatóan nem nyírják minden nap. Öltözők nincsenek, a ruhacserét mindenki úgy oldja meg, ahogy tudja, az osztrákok alapból nem túl szégyenlősek. A tisztasággal nincs probléma.
Mivel az Öreg-Duna egy állóvíz, így nyáron egész kellemesen felmelegszik, valahol 25 fok körül lehet. Még sincsenek túl sokan a vízben.
Ennek egyik oka a part, amely nem nagyon hasonlít az olasz vagy horvát strandokra, kis lejárók vannak, ahonnan a kavicsokon át lehet belegyalogolni a vízbe, úszni kicsit, esetleg dobálni a labdát, aztán kijönni.
De a többség láthatóan nem is a víz miatt van itt. Családok, barátok, nagyobb társaságok ülnek az asztaloknál, fekszenek a nyugágyakon és a pokrócokon. Sokan kerékpárral érkeznek, mások SUP-okat eresztenek a vízre.
Nagyon sok a szláv beszéd, de vannak itt jócskán bécsiek is, és láthatóan (hallhatóan) népszerű a hely a külföldi egyetemisták körében.
Szinte mindenki étellel, itallal érkezik, vannak egészen komoly piknikkosarak is.
Nekünk persze semmink nincs, így megnézzük a büfét. Ahogy egész Bécs, úgy a strandbüfé árai is a magyar átlag felett vannak, de már jóval kisebb a különbség, mint néhány évvel ezelőtt. Sőt, néha megegyezik a magyarral. Egy adag sült krumpli 3,60, a csevapcsicsa 11, a bolognai spagetti 7,8 euró.
Ebéd után újabb vendéghullám érkezik, most már sokkal nehezebb lenne árnyékos helyet találni, a látvány hasonló a Balaton-parthoz, csak jóval kevesebb a túlsúlyos ember és a hangulat is más, valamivel csendesebbek és nyugisabbak a vendégek.
Amikor öt óra felé eljövünk, még gyakorlatilag teljes a létszám a gyepen, egy társaság azonnal lecsap az árnyékunkra, mi meg nézegetjük a megpirult vállunkat.
Az nyilvánvaló, hogy egy szabadstrandért nem éri meg elmenni az osztrák fővárosba, de ha valakinek úgy jön ki a lépés, érdemes fontolóra venni, mert volt akkora élmény, mint Ferenc József és Sissi hitvesi ágya a
Hermes-villában
Húsvéti kirándulás a szomszédba - Soha nem láttam még ekkora különbséget Bécs és Budapest között
April
12.
18:56
, hogy ezzel a béna hasonlattal zárjam az élménybeszámolót.
