Lezárult a fiatal közösségi újságírókat képző tanfolyamunk első fele. Diákjaink az elmúlt hónapok során megismerkedtek a sajtó működésével 
Krúdy Gyula találkozása a TikTokkal - Elindult a Nyugat.hu fiatal újságírókat képző programja 2024. March 09. 11:36 , kipróbálhatták magukat szövegírás, fotózás és videókészítés terén. A hét európai ország hét szerkesztőségében futó Yocojoin-project 
Fiatalokat a sajtóba! – Izgalmas európai kísérletben vesz részt a Nyugat.hu 2023. September 14. 19:03 záró feladatként arra kértük őket, készítsenek fotókat és írjanak a lakóhelyükről. Mi az, amit szeretnek benne, és mi az, amit kevésbé?
Szalai Panni: Betelepülők és fejlesztéskényszer?
Táplánszentkereszt faluképe akár a nyugati országrész agglomerációs kistelepüléseinek tipikus példája is lehetne, amelyen híven lemodellezhető akármely térségi vagy országos jelenség.
Elsősorban Szombathely közelségével magyarázható a megnövekedett városi betelepülők trendje, akiknek száma az elmúlt években jelentősen megugrott, új utcákat és pezsdítést is jelentett az igencsak megkötött, kis arányú érdeklődést kiváltó helyi közéletben.
A jelenlegi független vezetés legégetőbb gondja, a pénzügyi források és pályázatok limitáltsága is hasonlóan sztereotip, azonban az önkormányzati választások miatt meglehetősen kiélezetté tette a jelenleg hivatalt betöltők és a település szószólóinak viszonyát. Ennek nyomai találhatók a lakosok zártkörű social media-felületein, valamint a művelődési házban rendezett, május 26.-i nyilvános képviselőjelölti bemutatkozón, ahova friss információk reményében én is ellátogattam.
Viszonylag kevés időt töltök Táplánszentkereszten, mivel szombathelyi iskolába járok, teendőim nagy része is a megyeszékhelyhez köt – és két hónap múlva el is hagyom a falut egy fővárosi egyetemért.
Sok kellemes emlék köt ide gyerekkoromból.
A zöld környezet, a nyugodt, élhető légkör tett természetkedvelővé, és az egy évtized óta egészen Rumig elnyúló kerékpárút miatt tanultam meg biciklizni. Anyai nagyszüleim is innen származnak, itt éltek gazdálkodókként, mielőtt friss házasokként, asztalosi álláslehetőség reményében beköltöztek volna Szombathelyre, így rengeteg egykori felmenő történetét, helyi anekdotát és pletykát hallhattam tőlük az évek során.
Táplánszentkereszt beáramló családosoknak kínált egyik erőssége az itt működő bölcsőde, művészeti szellemiségű óvoda és a viszonylag modern, nyolcosztályos általános iskola. Így az intézményekbe járó kicsik képesek hosszútávú, stabil ismeretségeket kialakítani.
A szépkorú lakosok hétköznapjait is megkönnyíti a helyi stabil orvosi-és védőnői ellátás, valamint a gyógyszertár elérhetősége. Emellett maga a polgármester is személyesen tartja velük a kapcsolatot, hordja ki délben az iskolakonyháról rendelt ebédeket. Az idősellátás fejlesztésére a fent említett képviselői fórumon is sok, hiányosságokat kiküszöbölő javaslatot említettek, többek között egy átfogó szociális térkép létrehozását, és egy napközben használható közösségi tér, klub kialakítását, amely alkalmas lehet generációk együttes időtöltésére is – ezekből látszik, hogy egyes lakosok nincsenek megelégedve az intézkedésekkel.
Jelesebb alkalmakkor az önkormányzat mindig is készült programokkal, fellépőkkel, ám a helyi ifjúság összefogására a működő sportegyesületeken és a szép eredményű fúvószenekaron kívül eddig nem volt sikeres kezdeményezés – ennek hiánya érezhető a hozzám hasonló döntésű fiatalokon is, akik a legtöbb esetben érettségi után maguk mögött hagyják a települést.
Táplánszentkereszt lassan elöregedik, mely tendencia szinte azonosan érint minden magyar kistelepülést a kiaknázatlan helyi munkaerő, és a korosztályomban jelenlévő „elszigeteltség” érzése miatt – mivel az anyagi stabilitás fogalmát hajlamosak vagyunk gazdasági lehetőségközpontokhoz kötni.
Rám mindenképp jótékony hatással van a vidéki légkör harmóniája, ám egyre többször érzem, hogy a fix buszjáratok, az ingázás kényszerében sok, szombathelyi ismerősök, barátok által szervezett összejöveteltől, találkozástól esek el, de ez a frusztráció élő, centrális vonása lehet az összes központokon kívül élő fiatal hétköznapjainak.
Távol esnek, esünk a tűztől.
Bár az önkormányzat napi egyeztetésben áll a lakosokkal Facebook-oldalukon keresztül, a meghallgatott kérdezők közül többen is panaszkodtak a közmeghallgatások, fogadóórák rendszertelenségére, elmaradására.
Ezek – mint megtudtam – sokszor azért sem tudnak megvalósulni, mert vagy munkaidőben zajlanak, vagy nem áll rendelkezésre délután négy óra után nyitott önkormányzati helyiség a lebonyolításhoz.
A lakossági javaslatok között felmerült a kétheti, havi rendszeresség bevezetésének igénye is, valamint a civilek kérdéseinek településigazgatásban kiemelt szakterületek szerinti megválaszolása, akár külsős szakmabeliek bevonásával, amit én is támogatok, hiszen a képviselőtestület látóköre – hiába működik egy-egy specializációt lefedő bizottságokban – nem terjedhet ki egységesen mindenre, már csak forráshiányból kifolyólag is.
Bízok benne, hogy a fellendülő betelepülés serkenteni fogja Táplánszentkereszt pályázatforgalmát, és szélesebb arányú, szabad kezet ad a mindenkori vezetésnek a lakosság-favorizálta beruházások, fejlesztések megvalósítására.
A cikk a fiatal újságírókat képző nemzetközi programunk ( Yocojoin) keretében született.
Tartsd életben a helyi nyilvánosságot!
A független és szabad újságírás ezután is fontos marad! Sok dolgunk lesz a múlt feltárásával, a mindenkori hatalom ellenőrzésével és azzal, hogy továbbra is egy olyan országért dolgozzunk, ahol valódi jogait vannak és ahol a tetteknek következménye van.
A Nyugat.hu-t többféle módon támogathatod. Tedd meg!
