A hétvégi forgalomban, kényelmes autózás mellett egy óra alatt jutunk el Szombathelyről indulva Búcsúszentlászlóra. A Zalaegerszeg melletti kis, 900 lelket számláló falut jól ismeri az ország – na meg a benzinkutasok is, akik mosolyogva adnak útbaigazítást Szentlászló felé – köszönhető ez a falu leghíresebb szülöttjének, Bödőcs Tibornak, akit a Showder Klub egyik stand up komedistájaként ismerhettünk meg, és nincs olyan műsor, amikor ne emlékezne meg a zalai településről, a kocsmárosról, a böllérről, és Ferusról, a szobafestőről.
Új abrosz, új kocsmáros
A takaros kis faluban az első vendéglátóipari egységnél megállunk. A kissé lepukkant, Korona névre keresztelt kiskocsma csalogatva tárja utcára ajtaját, hát nekünk nem kellett kétszer mondani, gyorsan célba vesszük a boltíves söntést, ahol házi főzésű sört csapolnak, és igen kedvesen fogadják a fáradt utazót.
Igen, ez az a kocsma, amiről Tibi mindig mesél. A Ferus éppen most ment el, de majd este még megfut, ebben biztos vagyok
– kezd mesélni Norbi, a kocsmáros. Azzal folytatja, hogy másfél éve vette át az egységet, de hát tudjuk mi ezt jól. Tibi ezt is elmesélte a klubban. Hogy egészen pontosak legyünk – és idézzük őt -Új a kocsmárosunk. Ezt onnan tudjuk, hogy új abroszok vannak a kocsmában, meg hogy van süti ott, ahol már a bronzkorban is csak és kizárólag kisfröccsöt ittak az emberek.
Erre egyébként gyorsan rácáfol két, frissen érkezett helyi fiatal, akik kapucsínót és gintonicot rendelnek, utóbbit csak akkor, ha van citrom, a társaságuk hölgytagjai pedig jegeskávéval borzolják a kedélyeket. A kocsmáros kezdeti tanácstalansága után jön tőlünk némi segítség, hogy mit mivel kell kombinálni a nemes italhoz. A végeredmény fenomenális, gyorsan el is fogy a hűsítő koffeinadag.
A Tibi igen rendes egy srác, ő nem csak a színpadon vicces és közvetlen, hanem az életben is. Ismerjük a többi Showder Klubost is, mert minden nyáron eljön a banda egy humor Woodstockot tartani a helyieknek, de psszt, mert ez nem is nyilvános
– mesél tovább a söntés ura. Sokan megállnak egyébként. Látják, hogy ki van írva a falu neve, behajtanak, és akkor már a kocsmába is bejönnek, érdeklődnek, hogy na akkor ez az a kocsma? Tibi a legjobb PR-osa a falunak.Minden úgy van, ahogy van
Aztán tovább faggatózunk, hogy tényleg minden úgy van-e, ahogy Bödőcs Tibor mondja. Azért egy kicsit színez rajta, de tényleg minden úgy van, ahogy meséli. Ferus is éppen olyan. Legényember volt világéletében, megissza a magáét, bár én részegen még sosem láttam. Viszont tényleg olyan szakember, ahogy Tibi mondja. Nálam ő festette ki a raktárt, van vagy hat négyzetméter, de azt három hónapig festette. Igaz, Ferus roppant precízen körbefóliázott mindent, a falak is olyanok lettek, hogy a légy lecsúszik róla.
Az elbeszélés alatt újabb kört és pálinkát rendelünk, de azon kapjuk magunkat, hogy szívünket már a látvány is melengeti: Norbi egy deres, csatos üveget vesz elő, ágyas szilvapálinka felirat díszeleg rajta. Nem hagyjuk megmelegedni.
A templom, az szép
Jól bejáratott csocsó asztal feszít a sarokban. Neki is veselkedünk a kocsmasportnak, azonban meglepetésünkre feleslegesen kerestük elő a százas érméket a zsebünkből, elég egy ötvenes is a tízlabdás játékhoz. Aztán komolyabb dolgokra terelődik a beszélgetés.
Most már a kocsma a helyi nevezetesség a Tibi miatt, de azért a templom sem semmi. Búcsúszentlászló régi búcsújáró hely, ezért is van szép nagy templomunk. Azt feltétlen nézzétek meg, nagyon szép... Én ugyan még nem voltam bent, de szép
– okoz ezzel derültséget a kocsmáros.Aztán átmehettek Nemesszentandrásra is, ott éppen pörköltfesztivál van
– mondja segítőkészen önjelölt tárlatvezetőnk. A fizetésnél azonban leesik az állunk. Két pálinka, három jegeskávé, négy sör kettőezer kettőszáz: egy újabb helyi kis varázs.
A templomnál azért megállunk, de sajnos zárva van, Szentandráson pedig a kondérok üresen fogadnak minket, azonban a tény, hogy itt is helyi főzésű sört csapolnak, valamelyest kárpótolt minket. A kis helyi legendákkal övezett kocsmatúra így itt véget ért. Mindenesetre egymás tekintetéből olvasva kétségtelenül egyértelművé válik: ide még vissza kell térni. Ha másért nem, hát azért, hogy Ferussal is konccintani tudjunk egyet.
Tartsd életben a helyi nyilvánosságot!
A független és szabad újságírás ezután is fontos marad! Sok dolgunk lesz a múlt feltárásával, a mindenkori hatalom ellenőrzésével és azzal, hogy továbbra is egy olyan országért dolgozzunk, ahol valódi jogait vannak és ahol a tetteknek következménye van.
A Nyugat.hu-t többféle módon támogathatod. Tedd meg!
