Messziről először csak hatalmas földkupacot látunk, aztán nagy halom terméskövet. Arra vesszük az irányt, a dozmati víztározót keressük, ami azért elég nagy ahhoz, hogy ne lehessen megtalálni. Sárgamellényesek állnak egy csoportban, aztán hirtelen Hende Csaba tűnik fel, velünk egy irányba gyalogol, közben folyamatosan telefonál.
Több autó között aztán megtaláljuk a regisztrációs pultot, olyan, mintha aláírásokat gyűjtenének, ami egyébként így is van. Remélhetőleg a megadott elérhetőségekre kapunk majd infókat az építkezés helyzetéről később, ugyanis még nincs kész a víztározó, 60-65 százalékos készültségi szinten van. Ezt már később tudjuk meg, először fel kell venni a sárga mellényt és a munkavédelmi sisakot. Utóbbi egész kényelmes.
Azért jöttünk, mert a kivitelező úgy gondolta, megmutatja az érdeklődőknek, mi is épül Dozmat határában, és hogyan működik majd a gyakorlatban. Mert ennek a létesítménynek az árvízvédelem a célja.
Sokat írtunk már róla, de a lényeg még egyszer. Szombathelyre és a várostól nyugatra fekvő területekre két patak szállítja a vizet. Az egyik a Gyöngyös, amiből a város határában ágazik el a Perint, majd Szentkirály határában újra visszatér belé. Nem mindenki tudja, hogy a Perint nagyrészt mesterséges patak, még a rómaiak építették, azért, hogy az ókori Savaria nyugati szélének is legyen folyóvize.
A másik az Aranypatak, ezt kevesebben ismerik, mert a Perintbe torkollik a jelenlegi Kalandváros mögött.
Korábban, ha mindkét patakon nagy mennyiségű víz érkezett, akkor Szombathelyt árvíz sújtotta, ilyen volt a közös emlékezetben is megmaradt 1965-ös nagy árvíz, ami után a szakemberek elkezdték kidolgozni az árvízvédelmi terveket. Már akkor megfogalmazták, hogy mindkét patakon kellene árvízvédelmi víztározót, vápát építeni, de erre sokáig várni kellett. Hiába voltak tervek, pénz nem nagyon.
Végül az Európai Unió segített, és elsőként megépült a lukácsházi víztározó Földön, vízen, levegőben: pezseg az élet a lukácsházi víztározónál 2011. April 25. 21:07 , amit 2010 őszén adtak át. Ezzel a Gyöngyös már le volt védve, az Aranypatak miatt azonban a Perint nem. Hosszú évekbe telt, amíg végül 2015-ben a kormány elfogadta a tervet, és megint csak egy uniós pályázat segített 
Kétmilliárd forintból épülhet meg a dozmati víztározó 2016. March 29. 19:57 . Így 2017 végén elkezdődött az Aranypatak árvízvédelmi víztározójának építése 
Elkezdődik a dozmati víztározó építése, ha elkészül, nem lesz több árvíz Szombathelyen 2017. November 10. 11:16 Dozmat határában.
Ezt írtuk akkor:
A tározó völgyzárógátja Dozmat nyugati határán lesz, a gátat 400 méter hosszúra, legnagyobb magasságát nyolcméteresre tervezték. Területe 44 hektár, egymillió köbméter víz tárolására alkalmas.
A víztározó éppúgy működik majd, mint a többi, hasonló célú létesítmény. Nagy eső és nagy vízhozam esetén megfogja és eltárolja az Aranypatak vízét, amit aztán egy bukógáton át, szabályozott mennyiségben enged tovább. Ezzel Torony, Sé és Szombathely északi részét is megvédi az árvíztől, ráadásul javítja a Csónakázótó vízminőségét.
Ezek az adatok azóta sem változtak, de most már látszik, milyen is lesz a víztározó. Az építkezés közben aztán megtalálták annak a római-kori vízvezetéknek 
Nagy szenzáció lehet a római kori vízveték Szombathely határában 2018. November 01. 14:17 a darabját, aminek a létezéséről már régóta tudtak a régészek. Most kiderült, hogy nem találtak megfelelő műszaki megoldást arra, hogy a műemléket meg is óvják és be is mutathassák, így egyelőre visszatemették, legalább nem károsodik.
Persze, a politikusok sem hagyják ki ezeket az alkalmakat, Puskás Tivadar, Szombathely polgármestere azt emelte ki, hogy ezzel megszűnik az árvízveszély Szombathelyen, Hende Csaba országgyűlési képviselő, az országgyűlés alelnöke pedig azt, hogy 1965 óta tervezik a víztározót, de senki sem tudta megvalósítani eddig, ők igen. Az EU-támogatást nem említették meg, ott volt egyébként Horváth Ádám, Dozmat polgármestere is, ő nem szólalt fel.
A beszédek után bejártuk az építési területet, erről inkább a képek beszéljenek. De van még néhány érdekes műszaki adatunk.
A völgyzárógát hossza 421 méter lesz, legnagyobb magassága megközelíti a 8 métert. A tározótér, 44 hektáron mintegy 1 millió m3 víz befogadására alkalmas. A létrejövő mesterséges tó 7,2 hektár vízfelületű lesz, ezt később turisztikai célokra is lehet hasznosítani. A projekt részeként 5,7 km hosszon rendezik az Aranypatak medrét.
Mindez 2 milliárd 36 millió forintba kerül, a számlát az Európai Unió fizeti egy sikeres pályázatnak köszönhetően. A befejezés várható ideje 2019 harmadik negyedéve.
