Ki határozza meg, hogy milyen szakok indítsanak a szakképző iskolák? Ezt a kérdést is feltettük a Vas megyei Kereskedelmi és Iparkamara szokások éves sajtóreggelijén. Az utóbbi időben az oktatással kapcsolatban minden a duális képzésről szól, ez azt jelenti, hogy a szakképzésben részt vevő diákok tanulmányi idejük mintegy felét vállalatoknál töltik, és ott szerzik meg a szükséges gyakorlati tudást.
Divatszakmát csak akkor, ha van rá pénz
Ez az egész elképzelés nem új, a rendszerváltás előtt a szakmunkásképzésben mindennapos volt, aztán a szakképző iskolák kialakulásával eltűnt. A piaci igényekhez alkalmazkodó oktatás jelszavával hozták újra elő, és azért is, mert így a cégek anyagi részt vállalnak a szakképzés finanszírozásával. Igaz, sok ellenkező véleményt is lehet hallani, legutóbb Csath Magdolna közgazdász, egyetemi tanár nevezte rémálomnak 
Kalapácsemberekről, összeszerelő országról és elhallgatott adatokról 2015. May 15. 02:17 a duális képzést azzal, hogy a diákok így nem kapják meg az általános tudást, amúgy meg csak olcsó munkaerőként szolgálnak a vállalatok számára.
De visszatérve a kérdésünkre, Kovács Vince, a kamara elnöke azt mondta, a kormány a kamarák hatáskörébe utalta ezt, a közép- és a hosszútávú gazdasági folyamatokat veszik figyelembe a döntéskor. Elismerte, hogy van hibaszázalék is, a legfontosabb most az, hogy a párhuzamos képzéseket megszüntessék.
Az új törvény értelmében 17-nél kisebb létszámmal nem lehet osztályt indítani, Vas megyében jelenleg legalább öt városban képeznek gépészeket, ezeket összpontosítani kell, és a legszínvonalasabb képzési helyre kell koncentrálni. Az iskolák divatszakmákat is indítanak, ha meg tudják oldani a finanszírozásukat, a hiányszakmák képzését az állam támogatja.
Munkahelyeket is féltenek az iskolák
A tapasztalatok szerint most a szülők nem szakmát, hanem iskolát választanak, lehetősége minél közelebb a lakóhelyhez. Megkérdeztük, ha valaki mindenképpen egy bizonyos szakmát akar megtanulni, van-e erre módja. Válasz: van, még akár a megyehatáron túl is.
Az elnök azt is elmondta, hogy az iskolák egy része nem örül a duális képzésnek. Sok iskolának van saját tanműhelye, ezek az iskolák azt szeretnék, ha inkább ott zajlana a gyakorlati képzés, ennek az is oka lehet, hogy így az oktatók munkahelye sem forogna veszélyben.
Amúgy a szakképzőkben a második évfolyamtól van lehetőség a céges gyakorlatra, ehhez az kell, hogy a diák tanulói szerződést kössön a kamarával. A szervezet célja éppen az, hogy minél több tanulói szerződést kössenek meg. A vállalatok fizetést, sokszor többletjuttatást is adnak a diákoknak, a cégek egy része tanulmányi szerződést is kötne, ami az oklevél megszerzése után biztos munkahellyel jár.
Számok és remények
Megtudtunk néhány adatot is. Magyarországon a középfokú oktatásban résztvevők egynegyede tanul szakképzésben, Ausztriában ez az arány kétharmad. Vas megyében a szakképző iskolák kapacitásuk 50 százalékán működnek, a megyében 3200 szakképzős diák van, közülük 1600 kötött tanulói szerződést a kamarával, és 300 gyakorlóhelyen töltik gyakorlati képzési idejüket. A kormány tervei szerint 2018-ban a szakképzősök 70 százaléka vesz részt duális képzésben, az országos átlag most 40 százalék.
A sajtóreggelin másról is szó esett, így arról, hogy a kamara a gazdaságfejlesztésben most a könnyűipart célozza meg, ennek egyik zászlóshajója lehet a Styl ruhagyár
Magánzsebek szívják fel a szombathelyi Styl Ruhagyárhoz adott állami pénzeket?
2015.
May
12.
14:19
. De a kis- és középvállalkozások számára is fontos lehet ez a szektor.
Tartsd életben a helyi nyilvánosságot!
A független és szabad újságírás ezután is fontos marad! Sok dolgunk lesz a múlt feltárásával, a mindenkori hatalom ellenőrzésével és azzal, hogy továbbra is egy olyan országért dolgozzunk, ahol valódi jogait vannak és ahol a tetteknek következménye van.
A Nyugat.hu-t többféle módon támogathatod. Tedd meg!
