A barna ezek szerint semleges szín, amellyel mindenki elégedett lehet. A barna senkiben nem kelt különös képzeteket, ekképp a padból nem lesz ideológia, ha barna, akkor nem kell őt lefóliázni mint a könyveket, nehogy megrontsa az ifjúságot. Ám egyben ez utal arra is, milyen iszonyú hely lett Neria. Épp olyan, mint amilyennek a kitalálói szerették volna.
A ferencvárosi padról van szó, amely az elmúlt napokban fasiszta/antifasiszta háború alanya lett, ahogyan az egyik oldal szivárványosra festette, a másik zöld-fehérre egymás után kétszer is, mígnem az amúgy is a színek összeolvadásából származtatható barna lett a végeredmény.
Ez azonban csak nyugvópont, de nem megnyugvás, mert amikor a szivárványos színeket a ferencvárosi „B” közép először mázolta át azzal az üzenettel, hogy nem tűri a másságot, már akkor eldőlt minden. Abban benne volt Orbán tavalyi tusványosi beszéde, a „gyermekvédelmi” törvény, Dúró Dóra darálása, és az egész homofób uszítás, ami lassan minden hangot elnyom.
A barna egyébiránt az SA egyenruhájának színe volt, akiknek az volt a szerepe a Harmadik Birodalom hajnalán, hogy terrorizálják a náciktól másokat, ilyképp, hogy ez a pad végül barna lett, egyáltalán nem öröm és boldogság, mert ilyen bukéja is van.
A történet dióhéjban annyi ugye, hogy az Amnesty International mázolta először szivárványosra az ülő alkalmatosságot az évforduló kapcsán. Nem ünnepeltek, csak emlékeztettek, hogy két éve szavazták meg a parlamenti bátorak a homofób törvényt. Mementó lett volna a pad, de nem lett, mert a futball-ultrák zöld-fehérre kenték át egy üzenettel: „Stop LMBTQ”, ami már maga is jelzés arra nézvést, van ok és indok a figyelmezésre, több is, mint gondolnánk, alaposabb is, mint szükségesnek hisszük. A téboly, ami két éve a fideszhitűek szemében e témában lobog, mára a padtól függetlenül is kezd kiteljesedni.
Utalnánk itt és most Selmeczi Gabriellára, aki tegnap látott neki tombolni azon, hogy egy transznemű nő a bíróság ítélete alapján igénybe veheti a „nők 40” nyugdíjkedvezményt, amit a MANYUP pénztárak kifosztásának élharcosa durva provokációként és az LMBTQ propaganda bizonyítékaként tálalt. Szidta az ítélkező bírót, és törvénymódosításért visítozott, amivel megint egy pofonért szaladnak az erdőbe, hiszen a magyar bíró csak az európai normákat követte, ahol is már korábban szintén bírói ítélettel mondták ki, hogy „a transzneműekre az új nemük szerinti nyugdíjkorhatár vonatkozik”.
A nyugdíj-, és kiflitolvaj szerint viszont nem, mert még azt is harsánykodta „a Fidesz–KDNP frakciószövetségnek változatlanul az az álláspontja, hogy csak biológiai nemek vannak”. Meg az apa férfi, az anya nő, ez is a frakció álláspontja, és máris kitetszik, nem tűrik a másságot, ahogyan ennek a „B” közép is hangot adott a pad kapcsán és a frakció uszítása nyomán.
A barna szín így végül voltaképp nem a semlegesség szimbóluma, hanem azé, hogy mindent elönt a szar. Fóliáznak, darálnak, fenyegetnek és uszítanak gyermekvédelem ürügyén, de masszív fasiszta módon, ám ezt is tudtuk eddig is, csak nem jó újra meg újra látni.
A baj ezzel a pados históriával egyébként az, ami a vége lett, hogy megint győztek a kirekesztők, akik hangosabbnak bizonyultak. A szivárványosok legyintenek, kár ezekkel vitázni, ám ez a habitus jellemző az egész életünkre. Mindent beborít a mocsok, ami miatt a józan többség csak legyint, letörli a ráverődött sarat, és odébbáll.
Csak akkor nem kell majd csodálkozni, ha egyéb atrocitások is történnek, nem kell ámulni, hogy a Pride-ot rendőrökkel kell védeni, mert eljön az az idő is, amikor már ők is a túlparton lesznek, mint ahogyan Selmeczi most a bírót fenyegette, aki képes volt olyan ítéletet hozni, ami neki nem tetszik.
Amikor a pad végül elnyerte a semlegesnek hitt barna színt, az ismeretlen piktor egy cédulával üzent az alkalmatosság nevében, miszerint „Én csak egy pad szeretnék lenni. Ami jó mindenkinek. Neked is, Neki is. Nekünk”. – Szép és bamba idea, voltaképp a farokbehúzás jele, amikor arra int, mi azokkal akarunk békében együtt élni, akik viszont velünk nem, sőt, legszívesebben az országból is elüldöznének, vagy más megoldást találnának a problémára, ami mi vagyunk. A barna szín az, hogy behúzzuk fülünket-farkunkat, és konstatáljuk, a szemükben valószínűleg nem vagyunk emberek. És ezt azért mégse kellene.