A hír ennyi hozzá, Esterházy Jánosra, a szlovákiai magyarság egykori politikai vezetőjére emlékeztek ma Prágában, halálának 62. évfordulója alkalmával. Ő volt az a magyar gróf, aki úgy került be a hazai történelemkönyvekbe, hogy a második világháború legvéresebb napjaiban a zsidótörvény ellen szavazott.
Esterházy, mint a szlovák parlament képviselője, 1942. május 15-én a 68/1942-es alkotmányi törvény szavazásakor egyedüliként a törvény ellen szavazott.
Nemet mondott a zsidóság kitelepítésére.
A törvényt nem szavazta meg egyébként Martin Sokol, a Parlament elnöke és Pavel Čarnogurský képviselő sem.
Nem tudták sem a fasiszták sem a kommunisták megtörni
Ehhez képest a második világháború után, koholt vádak alapján tíz év kényszermunkára ítélték, Gulag-táborba küldték Szibériába
A szlovák Nemzeti Bíróság 1947. szeptember 16-án egyetlen ülésen Pozsonyban halálra ítélte a fasizmussal való együttműködése miatt.
A szovjet hatóságok 1949-ben kiadták a csehszlovák hatóságoknak. Elnöki kegyelemben részesült és életfogytiglant kapott. Külső segítséggel alkalma lett volna megszökni, de ezt elutasította, mondván hogy ő nem bűnös, tehát nincs miért szöknie. Az 1955-ös általános amnesztia során a büntetését 25 évre csökkentették, de ebbe nem számították be a szovjet fogságban eltöltött időt - olvashatjuk róla a wikipédián.
Csehszlovákia majdnem minden börtönében raboskodott, míg 1957. március 8-án a morvaországi Mírov börtönben meghalt. A börtönparancsnok nem adta ki a hamvait a családnak.
Idén márciusban elkezdődhet végre Esterházy János boldoggá avatásának pere
A mai prágai emlékünnepségen - írja ma az MTI - Boros Miklós Magyarország prágai nagykövete, külön kiemlítette, hogy március végén megkezdődik Esterházy János boldoggá avatásának pere, amely a jövőben elősegítheti a volt politikus teljes rehabilitációját is.
A kegyeleti emlékhelyet, ahol a mai megemlékezést tartották, a csehországi Politikai Foglyok Konföderációja alakította ki a 90-es évek elején a motoli temető azon részén, ahol a volt politikai rendszer többtucatnyi áldozatát névtelenül elhantolták. Az 1901-ben született és 1957-ben a morvaországi Mírov várbörtönében elhalálozott Esterházy János urnája a hatvanas évek elején került az akkor még névtelen tömegsírba.
A végső nyughelye
2017-ben Esterházy János hamvait jelképesen a prágai tömegsírból, leánya Esterházy-Malfatti Alíz jóváhagyásával és közreműködésével, kiemelték. 2017. szeptember 16-án szülőföldjén, a Zoboralján található Alsóbodokon a Szent Kereszt felmagasztalása templom sziklakápolnájában, végső nyughelyére szállították.
Szombathelyi diákok is évente elzarándokolnak a jelképes sírhoz
A templomot Paulisz Boldizsár, annak a helyi magyar középiskolának az alapítója építette - részben saját kezével - amellyel a szombathelyi Bolyai Gimnázium is már másfél évtizede testvérkapcsolatot ápol.
Az együttműködés jegyében szombathelyi pedagógusok is részt vettek az alsóbodoki EJ Emlékmúzeum kialakításában.
Idén március 17-én is utaznak majd a szombathelyi gimnáziumból diákok és pedagógusok Bodokra, hogy együtt emlékezzenek március 15-ére és a felvidéki magyarság vértanújára.
