Maratoni félkegyelmű a WSSZ-ben

Közgyűlési (tudósítási) napot fejeltem meg egy több mint három órás Jeles-színházzal. Ezt a Félkegyelműt különösen vártam, ifjú korom meghatározó élménye volt Dosztojevszkij regénye. Lássuk, miként gyúrta színpadra a WSSZ….

Jeles András szombathelyi rendezéseivel szemben nem lehetünk közömbösek, vagy kiráz tőlük a hideg, vagy rajongunk értük. Darabjai nem a középszert célozzák, mindegyik kihívás, izgalmas szellemi kísérlet. Szárnyalóan sötétek, borzongatóan szépek, szentül profánok, és mint a hetvenes-nyolcvanas évek művészfilmjei, hol statikusak, hol komótosan hömpölyögnek a festőire stilizált díszletvilágban. Ilyen volt a Nevető ember Szörnyeteg szépségek: szélfútta jegyzet a Nevető emberről 2009. October 15. 09:41 és a Zarándokének A halál kötélen kerekez - A Zarádokénekről 2012. January 21. 08:28 , szürreális templomi szertartások – néha inkább elmenekülni vágytam, miközben elragadtak.

Festőin szépre teremtett látvány

A kamaraterembe varázsolt színpadkép ezúttal is Jeles: mozgóképi elemekkel, a kék vagy vészt jóslóan sötétbe forduló éggel és a hullámzó tengerrel (visszaköszön egy korábbi Jeles-rendezés egyik jelenete, A kis Lordból). A háttérben a római Pantheon, „az összes istenek temploma”. Oldala és teteje azonban kiszakadva, mögötte hullámzik a tenger, a kupolából kinyílik az ég. Nem lehet nem dekódolni: a szentély üresen áll, a hit nélküli emberek közül elköltöztek az istenek.

WSSZ: A félkegyelmű
Ég és föld között
Mészáros Zsolt

A tátongó űr az úr, ami maradt, az a beszűkült, magányos egzisztencia. Másrészt észrevétlenül ott lebeg egy másik perspektíva: Miskin herceg világa. Mert miközben itt lenn – a magunk teremtette - zárt falak között a saját kis buta történeteinkben vergődünk, a fejünk felett kitárul a végtelen égbolt.

Dosztojevszkij regénye egy 19. századi morális-lélektani kísérlet: mi történne, ha a romlott Oroszországban egyszer csak testet öltene a „tökéletes jó”? Mit kezdenének a kor tipikus figurái, a hivatalnok, az arisztokrata, a felkapaszkodott kereskedő az eszményi jóval? Azzal a morális nagysággal, amelynek ideáját az európai kultúra évezredek óta formálja-gyúrja?

Hősünk, Miskin herceg nem csupán egy Krisztus-reinkarnáció, több annál, benne lényegül az emberi és az isteni „jóság”. Hogy aztán regényírónk egyszerűen bedobja a „mocsárba”, az orosz „fel”világba, a kisszerű, pénzsóvár, élvhajhász hétköznapokba, a társadalmi pletykák és csetepaték kereszttüzébe.

Lássuk, mit bír!

A herceg, akit különleges epileptikus idegrohamok gyötörtek, hosszas betegség után érkezik haza, és próbál beilleszkedni az ottani életbe. A kérdés az, hogy ebben az istentelen világban lehet-e megváltás, győzedelmeskedhet-e a jó, diadalmaskodhatna-e a pénz és az önzés hatalma felett ez a modern Krisztus, egyesíthetné-e embertársait a szeretet jegyében.

WSSZ: A félkegyelmű
Jóban és rosszban
Mészáros Zsolt

Miskin ellenpontjaként ott van az őstulok Rogozsin, és közöttük a kor Mária Magdolnája, a városszerte ismert és irigyelt kokott Nasztaszja, vagy az ellenpontja, a naiv, de belül üres Aglaja. De szinte az összes szerepet felsorolhatnám, annyira találó jellemrajzok.

Az előadás súlya Czukor Balázsra (Miskin) nehezedik (nagyon szeretném látni a gesztusait, de túl messze ülök…). Félkegyelműje erős, jól kitalált, se nem okos se nem együgyű, a legnagyobb erénye az őszinteség és a tisztaság, az alázat és a szeretet, amennyire túlérzékeny, olyannyira „furcsa”, földöntúlian zavaros. Czukor Balázs bonyolult, érzéki és éteri karaktert formál. Haloványabb mellette a „nő”. Bár Alberti Zsófinak minden adottsága megvan ahhoz, hogy megidézze a városszerte ismert és irigyelt nagyvilági dívát, a bennem élő Nasztaszja erősebb karizmával bír, Albert Zsófi kékharisnyája kislányosabb.

Horváth Ákos szerepére talál Rogozsinként. Meggyőző, a rámerevedett „erős fiú” maszkból kilépve végre látjuk tényleg szerepet játszani! Ahogy Csonka Szilvi (Aglaja) is ügyesen építi fel a szerelmes leányzót.

WSSZ: A félkegyelmű
Kiss Mari
Mészáros Zsolt

Jeles András jól bánik a színészekkel, a maratoni misztériumjátékban sok jó pillanatot látok. Ráadásul a kis szerepek sem feltétlenül jelentéktelenek, sorolhatnám a tüdőbajosan moralizáló Poppre Ádámot, Orosz Róbertet, Vass Szilárdot vagy kedvencemet, az anyahercegnő ruhájába tökéletesen beletaláló Kiss Marit.

Nem tudom Jeles szánt szándékkal játszadozik-e Kristóf Rolanddal, és szólaltatja meg eltorzított hangon, elidegenítésből jeles, annyira taszító lesz a figura, hogy émelygek tőle.

A harmadik felvonásra kifáradok

Jeles darabja az első két órában fokozatos ívvel felfelé, a magasra emel, lebilincsel (holott nagyon hátul ülök, így alig látom a finomabb gesztusokat), mégis belerévedek. Aztán a harmadik felvonásra kifáradok, lankad a figyelmem. A főpróbán még nehéz megítélni, a dramaturgia ült-e le, vagy tizenegy táján én álmosodtam bele a színjátékba, de már nem tudtam ráülni a hullámokra, Miskin drámája messzinek tűnt, és a katarzis is másfelé szállt.

Amúgy nem is értem miért lett ez a Félkegyelmű kamararendezés, a díszlet lenyűgöző, jól mutatna ez a nagyszínpadon, és a társulat nagy része felvonul. Lent ráadásul kényelmesebbek a székek is, és ez sem egy utolsó szempont, ha egy előadás héttől éjjel fél tizenkettőig tart…

Dosztojevszkij műveinek felhasználásával írta: Jeles András

A félkegyelmű Dosztojevszij egyik legnagyobb hatású műve. A regény központi kérdése: vajon a tökéletes jóság, a krisztusi szeretet meg tudja-e menteni a velejéig romlott, pénz- és kéjsóvárgástól, tomboló indulatoktól és önzéstől szenvedő világot.

Dosztojevszij Miskin herceg alakjában a tökéletes szépségű embert akarta megteremteni. Mivel a világban tökéletes embert nem talált, Krisztus tulajdonságaival ruházta fel. A herceg Dosztojevszkij eszméinek megtestesítője, maga a megtestesült jóság, a szó legnemesebb értelmében, felsőbbrendű ember, aki azért jött, hogy fényt hozzon a világba. Mindamellett hús-vér, és főként csupa ideg-ember. A világ azonban félkegyelműnek, idiótának tartja, mert tisztaságával, naivitásával és betegségével - epilektikus rohamok gyötrik, mint az írót - sokszor komikusan hat. Azonban mégis nagyon nagy hatással van az emberekre, kizökkenti őket megszokott életformájukból, gondolkodásmódjukból. Egy kicsit mindenki megváltozik, aki kapcsolatba kerül vele. Mindenki, akivel találkozik, jobb lesz utána.

Szereplők:

Miskin/Sztavrogin Czukor Balázs
Rogozsin/Satov Horváth Ákos
Nasztaszja Filippovna/Lebjadkina Alberti Zsófi
Lebegyev Szerémi Zoltán
Jepancsin tábornok Trokán Péter
Jepancsina/Varvara Petrovna Kiss Mari
Aglaja Csonka Szilvia
Adelaida Fekete Linda
Alexandra Nagy Cili
Gavrila Balogh János
Lina Vlahovics Edit
Ferdiscsenko/Lebjadkin Orosz Róbert
Tockij/Verhovenszkij Bajomi Nagy György
Ivolgin Szabó Tibor
Ippolit Poppre Ádám
Inas/Keller Kristóf Roland
Szakállas lakáj/Kalapos Endrődy Krisztián
Törzskapitány Vass Szilárd
Iljusecska Reczetár Dávid
Vöröshajú lány/Öregasszony Varga Dóra
Arina Petrovna/Nyina Alexandrovna Németh Judit
Púpos lány/Varja Lévai Tímea
Komornyik/Házmester Szabó Róbert Endre
Lebegyev unokaöccse Budai Dávid
Burdovszkij Kovács Gergely
Zenészek, énekesek Budai Dávid, Unger Tünde, Varga Dóra

Jelmez: Bánki Róza
Díszlet: Perovics Zoltán
Zeneszerző: Melis László
Korrepetitor: Falusi Anikó
Súgó: Papp Ionescou Dóra
Ügyelő: Schmidt Róbert
Rendezőasszisztens: Kovács Nóra

Rendező: Jeles András

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk, vagy küldjön róla fotót. Akár névtelenül, titkosított üzenetküldő rendszerünkön keresztül itt , vagy facebook messengeren ide kattintva . Esetleg emailben, itt: jelentem_KUKAC_nyugat_PONT_hu

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Kultúra