"Ott és akkor megesküdtem, hogy az első autentikus dél-afrikai fociélményem egyben az utolsó is lesz. Több dolog is csalódást okozott és dühített aznap, de egyik sem volt olyan mértékű támadás az érzékeim ellen, mint a vuvuzela." Az idézett futballrajongó blogger egy évvel ezelőtt képernyőre dühöngött véleménye nem egyedülálló. A magyar drukkereket is letaglózta a nemzeti örömhangszer: megalakult az ellentábor a Facebookon, az Index fórumán a zajongószer ánuszba való felhelyezését lindítványozzák tulajdonosaiknak.
Nem a hangja miatt tiltották be
A felhördülés nem a szurkolói eszközöknek szól, hiszen egy focimeccsen illik zajt csapni. Hanem konrétan annak az egynek, amit ha egyszerre ezrek fújnak, olyan, mintha egy lódarázs-milícia telepedett volna a lelátókra. Nincs ritmusa, nem lehet belőle dallamokat előcsalni, amit viszont kiválóan tud: elnyomni a közönség nagy focitornákon megszokott felhördüléseit, éneklését. 127 decibeles hangereje csak hab a tortán, ezzel az értékkel ugyanis túlszárnyalja a légkürtöt és a brazil dobok hangját (lásd még decibelskálánkat a cikk alján), és hosszú távon kilátásba helyez egy jó kis halláskárosodást. A vuvuzela két évvel ezelőttig be is volt tiltva, de akkor sem élettani hatásai miatt, hanem mert néhányan fegyverként találták használni.
Vannak persze olyanok, akik az egy méteres műanyagkürt tolerálására szólítottak fel: a Dél-afrikai Labdarúgó-szövetség a helyi szurkolás esszenciájaként jellemezte azt, míg Sepp Blatter, a FIFA elnöke óva intett, hogy "europanizálva" legyen a fekete kontinensen megtartott torna. A kedélyek borzolásába a dél-afrikaiak kapusa, Itumeleng Khune is beszállt: ő egyenesen halknak találta a vuvuzelákat a Mexikó elleni találkozón, és reményét fejezte ki, hogy ez a következő meccsükre megváltozik.
A fújó - vagy inkább kínzó? - eszköz végül zöld utat kapott a 2010-es világbajnokságra, ami sok sportrajongót nem tölt csurig örömmel, de legalábbis mindenkinek van véleménye róla: a Twitteren ebben a pillanatban is vezető trend a vuvuzela (vagyis azon kifejezések között van, amik éppen a legtöbbször hangzanak el a twitterezőktől), lemértük mi is: három perc leforgása alatt 150-en említették meg a kürtöt. Annak esélye azonban, hogy kitiltsák a vb alatt, a nullához konvergál, így vagy marad a megszokás, vagy a távirányító általi megszökés a hangsávtól. Az azonban már nem olyan lesz, mint amikor a tévé előtt lélegzünk együtt a szurkolók tömegével.
Persze lehet a zsongást könnyelműen is venni, sőt, virtuális úton mi is idegesíthetjük vele a mellettünk szurkolót. Csak azt ne feledjük, hogy ami Dél-Afrikában tradíció, annak mifelénk testi fenyítés lehet a jussa.
A fülre legkárosabb hangforrások egy focimeccsen
8. fából készült csörgő (108,2 dB)
7. kolomp: (114,9 dB)
6. gázkürt (121,4 dB)
5. két rajongó bősz éneke (121,6 dB)
4. játékvezetői síp (121,8 dB)
3, brazil szambadob (122,2 dB)
2. légkürt (123,6 dB)
1. vuvuzela (127 dB)