Három hónapja cigaretta nélkül: nem mondom, hogy könnyű volt

A reflexek élnek, a függőségtől nehéz szabadulni. De most már muszáj.

Két hónappal ezelőtt, július 1-jén írtam Egy hónapja nem gyújtottam rá, elmesélem, milyen volt 2023. July 01. 18:53 , hogy egy hónapja nem gyújtottam rá. Azt azért nem gondoltam, hogy pont a nyári hónapok lesznek azok, amikor megküzdök a dohányzás hiányával és a függőséggel, nem is szándékosan alakult így.

Előző cikkemben leírtam, hogy hirtelen jött az elhatározás, minden előkészület nélkül úgy, hogy magamat is megleptem vele. Éppen cigarettáért mentem a trafikba, aztán mégis cigi nélkül érkeztem haza.

Nyugat.hu

Nem mondom, hogy könnyűek voltak az első napok, hogy könnyű volt az első néhány hét. A bagó iránti vágy ezerrel tombolt, aztán szép lassan a háttérbe szorult, de azért jelezte, hogy itt van még.

Lehet, hogy a mértékegységgel van baj

Ahogyan most, további két hónap után is. Igaz, azt olvastam valahol, hogy személyfüggő, de három héttől két hónapig terjed az az időszak, amikor már szinte teljesen eltűnik a cigaretta utáni vágyakozás.

Szinte. Lehet, hogy a mértékegységgel van a baj, de én még érzem a függőségemet. Napközben annyira nem is, el vagyok foglalva minden mással, két időpont van, ami kritikus.

A reggeli kávé, amit nem hagyok ki, igaz, én a kávé előtt reggelizem is. A kávé mellé aztán nagyon kéne a cigi. Mondjuk, kívülről nem hiszem, hogy látszik rajtam a sóvárgás, ami el is múlik pár perc után. A másik időpont pedig késő délután, amikor leereszthetek. Ez nem olyan erős.

Egyébként sok pozitívummal találkoztam az utolsó szál óta eltelt három hónap alatt. Javult a szaglásom, múltkor három méterről megéreztem egy fickón, hogy most dobta el a csikket. És beleborzongtam, hogy én is ilyen szagfelhőben közlekedtem.

Ha már egy karnevált is kibírtam....

Ritkán látott ismerőseim érdeklődtek, gratuláltak, volt, akik irigykedtek. Erre jó alkalom volt egyébként a Savaria Karnevál, ahol tényleg összefut sok régi haver. A megpróbáltatásokat amúgy simán vettem, le is csúszott néhány sör csütörtök kivételével minden nap, de nem jutott eszembe, hogy rá kellene gyújtani.

Ahhoz is hozzászoktam már, hogy nem kell trafikba mennem, hogy nem kell mindenhol a lehetséges dohányzóhelyeket keresnem, nem gond megszabadulni a csikkektől, üres dobozoktól.

A táskámban még benne van egy öngyújtó. Régi szokás volt, hogy legalább hétköznap volt nálam mindig egy tartalék öngyújtó, most ottmaradt a táskában. Ahogyan az íróasztalfiókomban is van kettő. Nem baj, majd csak lesz velük valami.

Három hónap dohányzás nélkül. Tényleg több a pozitívum, igaz, nem lettem szuperhős, a lépcsőzés nem megy úgy, mint 50 évvel ezelőtt. De jobb a közérzetem, igaz, nemrég azt álmodtam, hogy cigarettázom, de legalább elszégyelltem magam ébredés után.

Hosszú menet lesz ez, és nem szabad elfelejteni, hogy én egy bagós vagyok, aki egy ideje nem gyújt rá.

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk, vagy küldjön róla fotót. Akár névtelenül, titkosított üzenetküldő rendszerünkön keresztül itt, vagy facebook messengeren ide kattintva. Esetleg emailben, itt: jelentem_KUKAC_nyugat_PONT_hu

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Vélemény