Karikó Katalinnak jövő héten két esélye is lesz, hogy munkatársával, Drew Weissmannal a szabadalmukon alapuló mRNS-alapú Covid-vakcináért megkapja a Nobel-díjat. Az egyik esély október 4-én az orvosi Nobel-, a másik kémiai Nobel-díj lehet, amit október 6-án adnak át.
A két kutató az elmúlt hónapokban egy sor olyan díjat kapott, amelyek a korábbi évek tapasztalatai szerint, a Nobel előszobájának számít, és az előzetes latolgatások is számon tartják díjesélyesként a nevüket.
Természetesen azt nem tudhatjuk biztosan, hogy megkapják-e. Már csak azért sem, mert a díjat odaítélő bizottság nagyon erős szakmai alapokon hozza meg a döntését, más szemmel nézik azt, amit mi, laikusok, világmegváltó eredménynek tartunk. Mindenesetre az utóbbi két évben a kémiai Nobel-díjat például két olyan eredményre adták, amelyre igaz, hogy alapjaiban változtatja meg az életünket.
A lítiumionos akkumulátortechnológia alapjairól és az úgynevezett CRISPR génszerkesztési módszerről van szó. Az utóbbiról a genetikai betegségek lehetséges gyógymódjai kapcsán még sokat fogunk hallani – írta meg a G7.
A kémiai Nobel egyáltalán úgy merül fel, hogy az mRNS óriásmolekulán végzett módosítás vastagon belefér a biokémiába is. Ugyan molekuláris biológiai munka, de biológiai Nobel-díj nincs. Az mRNS-oltás ugyanis egészen egyszerűen fogalmazva azért működik, mert módosítottak benne egy molekulát – és óriási munka kellett hozzá. Bár Karikóék neve állandóan felmerül a kémiai Nobel-esélyesek között is, ott sokkal kevésbé tartják valószínűnek a sikerüket, azért, mert bármennyire is kémia van a háttérben, a kutatás eredeti célja és végső eredménye is egyértelműen a gyógyítás/megelőzés volt.
Az igazi áttörést azonban nemcsak a koronavírus-járvány letörése jelenti, a módosított mRNS mint alaptechnológia a remények szerint teljesen új utakat nyithat meg a gyógyításban. A koronavírus-járvány ennek az újításnak egy gigantikus tesztje volt, és egyelőre minden jel szerint kiválóan teljesített. Az mRNS-sel korábban is foglalkoztak fejlesztések, de az utóbbi egy évben – az eredményeket látva – hihetetlen mértékben állt rá a tudományos élet a további lehetőségek felkutatására.
A Nobel-díjakat a járvány miatt (tavalyhoz hasonlóan) idén is, mint tavaly, a díjazottak lakóhelyén adják át, és a jelenlegi tervek szerint a decemberben szokás szerint megrendezett Nobel-héthez időzített bankettet sem tartják meg. Egyébként 2020 előtt legutóbb 1956-ban nem volt bankett, akkor azért fújták le, mert az eseményre nem akarták meghívni a magyar forradalmat leverő Szovjetunió svédországi nagykövetét.
