Mi és hol volt a szombathelyi gettóban?

Mekkora élmény lenne beülni egy időgépbe, aztán bekukucskálni pár lakásba! Majdnem ezt tettük.

Ritkán szoktunk csak úgy, ráérősen Szombathelyen sétálgatni, homlokzatokat elnézve a régmúltat idézni. Többnyire átrohanunk a Fő téren, jó ha egy-egy kirakat előtt felkapjuk a fejünket. Pedig milyen szórakoztató lenne beülni egy időgépbe, aztán bekukucskálni egy-egy kapualjba, felmenni a lépcsőn, és belesni egy száz évvel ezelőtti lakásba.

Valami hasonló élmény volt ez a novemberi gettóséta, Mayer László levéltáros vezetésével. Aki a helyszínen, házak tövében és kapualjakban végighallgatta ezt a kultúrtörténeti gyorstalpalót, megannyi sztorival gazdagabban térhetett haza. Mi pedig jegyzetelünk, képben és szövegben, a teljesség igénye nélkül.

Séta a szombathelyi zsidóság múltjában
Indul a séta - középen Mayer László levéltáros
Bonyhádi Zoltán

Indulásnak, mi is volt az a gettó?

Eredetileg a zsidók által lakott városrészt hívták gettónak, amelyet a közös életmód miatt hoztak létre, később aztán, a középkortól kezdve a mindenkori hatalom jelölte ki ezeket a területetek kényszerlakhelyül. A náci Németország és csatlósai a gettókat a zsidó felekezetű vagy származású emberek összegyűjtésére jelölték ki, innen hurcolták el őket a megsemmisítő táborokba.

Séta a szombathelyi zsidóság múltjában
Séta a szombathelyi zsidóság múltjában
Bonyhádi Zoltán

A szombathelyi gettó 1944. május 9-étől június 29-ig állt. Ahogy látni fogjuk, a város szívében, a Fő tér déli oldalától hátrafelé a Zrínyi utcáig terjedt, a Rákóczi Ferenc utca és az Aréna utca közötti térségben. Volt olyan időszak, amikor ezen a területen 2600 embert zsúfoltak össze. Első körben, 1944. május 9-12 között a Szombathely járáshoz tartozó zsidókat költöztették ide.

Az akkori Vasvármegye pontosan hírt adott arról, melyik nap melyik utcából kell átköltözni. Esett az eső, hadiállapot volt, emiatt az átköltözések elhúzódtak, így csak 14-én vasárnap fejeződtek be. Május 29-én indult az átvonulás a gettóból a Zanati úti egykori Mayer Gépgyár elhagyott ipari területére. Ez a szombathelyi telephely a húszas évektől üresen állt, így viszonylag zökkenőmentesen el lehetett szállásolni ekkora embertömeget, ráadásul iparvágány is vezetett ide. A zsidókat aztán innen, két deportálták, két szállítmánnyal.

Miért a város szívében jelölték ki a gettót?

Ennek történelmi okai vannak (önmagában is izgalmas téma), de a legkézenfekvőbb magyarázat, hogy itt, ebben a körzetben, az akkori kereskedelmi élet központjában élt és tevékenykedett a szombathelyi zsidóság nagy része. Ez járt tehát a legkisebb átrendeződéssel, hiszen ebben a térségében a legtöbb ingatlan zsidó tulajdonban volt. Ráadásul a gettó felállításához nagyon rövid idő állt a rendelkezésre.

Séta a szombathelyi zsidóság múltjában
A zsinagóga előtt
Bonyhádi Zoltán

Egy-egy lakásban 8-10 család zsúfolódott össze. A gettó határán lévő házakban a kapualjakat és bejárati ajtókat, ablakokat be kellett deszkázni. Ne úgy képzeljük el, hogy teljesen megszűnt a ki- és bejárás, bizonyos esetben még dolgozni is kijárhattak a zsidók, sőt rendszeresen csoportok indultak a városba élelmiszert gyűjteni. Addig, amíg a kijárást végleg meg nem tiltották. A második körben, 1944. június 16–20-a között a szombathelyi gettóba kerültek a vidéki zsidó családok is, Kőszegről 103-an, Vasvárról 360-an, de ide szállították a körmendieket és szentgotthárdiakat is.

Zsinagóga

A gettósétánk honnan máshonnan, mint a szombathelyi neológ zsinagóga mellől indult. Ez a manapság a Bartók Teremnek helyet adó imaház 1880-ban épült, akkoriban meglehetősen modernnek számító stílusban, amely a romantikából az eklektikába forduló kor építészeti elemeit ötvözi. Magyarország első tornyos zsinagógáinak egyikét Ludwig Schöne tervezete, szinte a Dohány utcai zsinagóga kicsinyített mása, de tömegéhez viszonyítva karcsúbbak a tornyai. Ha állna még a celldömölki zsidótemplom, azt vennénk észre, hogy ennek a kicsinyített változata. A szombathelyi zsinagóga hatszáz főnek épült, de az 1920-as évekre már kicsinek bizonyult.

Séta a szombathelyi zsidóság múltjában
Séta a szombathelyi zsidóság múltjában
Bonyhádi Zoltán

A zsinagóga szomszédságában áll a zsidó hitközség mai háza, a Batthyány tér 9. szám alatt, ahol egykor Országh László (1907-1984) filológus, szótáríró, egyetemi tanár, az angol nyelv és irodalom professzora született. Balra a zsidótemplomtól találjuk a Bartók Béla Zeneiskolát, amelynek helyén állt egykor a hitközség kétszintes kongresszusi községháza. Bent az épület a rabbi lakása mellett olyan teremmel is rendelkezett, ami nagyobb közösségi összejövetelek befogadására is alkalmas lehetett. A mai zeneiskola helyén álló épületet a háborúban bombatalálat érte és lebontották.

Káposztáskertekből zsidó-negyed – a Thököly utcai kereszteződésben

Nehéz elképzelni, hogy itt a Rákóczi és a Thököly sarkán, a Café Móló térségében, és végig lefelé a Thökölyn 1857-ben még káposztás- és kiskertek sorjáztak. A térség 1867 után kezdett benépesülni. A történethez hozzátartozik, hogy 1840 előtt a püspöki székhely Szombathelyen hivatalosan csupán három zsidó családnak engedélyezték, hogy a városban lakhassanak. (Ennek ellenére az adóösszeírások arról árulkodnak, hogy több zsidó is élt a korabeli Szombathelyen.)

Séta a szombathelyi zsidóság múltjában
A Rákóczi és a Thököly sarkán
Bonyhádi Zoltán

A kiegyezés után Szombathely jelentős gazdasági és ipari fejlődésen ment át, amiben nem kis szerepet játszottak azok a zsidók, akik 1840 után immár legálisan letelepedtek, akik tőkét, tapasztalatot és tudást hoztak a térségbe. Miután a Fő tér házsorai mögött a parcellák beteltek, kijjebb, a Thököly utcában kezdtek el építkezni.

Egy idő után természetes lett, hogy a belvárosban szinte minden kereskedelmi egység zsidó tulajdonba került. Tény, hogy Szombathely dinamikus fejlődése elképzelhetetlen lett volna a Deutsch, a Geist, a Grünwald és a Stadler családok nélkül.

Itt a Thököly utcában üzemelt a legendás Hoffmann-féle ecetgyár is, a Mayer gépgyár, de itt éltek a Pickek, akinek közük ugyan nem volt a szegedi szalámigyároshoz. A zsidók ezen a környéken építették ki aztán azokat a fontos vallási objektumokat is, amik a közösségi életükhöz szervesen hozzátartoztak.

Gettókapu őrséggel – a Városháza előtt

A gettó szélein, ahol nem volt határoló házfal, három méteres falat kellett építeni, deszkából. Természetesen a zsidók költségén. Ilyen deszkakerítés szelte ketté a Városháza előtt térséget. Az 1944-es gettó egyik főkapujával a közepén, itt lehetett lovasszekérrel, nagy tömegben be- és kilépni. És itt őrködött a gettórendőrség.

Séta a szombathelyi zsidóság múltjában
Egykor itt magasodott a gettó bejárata
Bonyhádi Zoltán

Fő tér: ahány ház, annyi história

Tőlünk jobbra magasodott a posztós Deutsch háza, szembe velünk az Agora – Művészetek Házát pedig hajdanán az egyik legrégebbi és legbefolyásosabb zsidó családról Grünwald Háznak hívták, ők éltek átellenben.

Séta a szombathelyi zsidóság múltjában
Séta a szombathelyi zsidóság múltjában
Bonyhádi Zoltán

A tér közepén találjuk Szombathely egyik legkorábbi és legjelentősebb, legnagyobb szobaszámmal bíró épületét, ahol egykor Horváth Boldizsár is lakott, amit később Stadler Izidor, a befolyásos szombathelyi ügyvéd és művészetpártoló vásárolt meg. Ő az, aki a 19. század társasági életének legendás közéleti figurája, remek dalnok, akit ezért mindenki csak Dórinak hívott. Stadler annyira sikeres lett, hogy a Fő téri háza mögé saját bazársort és mozit is nyittatott, az Urániát (innen az Uránia udvar elnevezés).

Pannonia étterem – Szőkefölde és a zsidók

A Fő tér szélén, a Pannónia vendéglő előtt ácsorogva nehéz elképzelni, hogy egykor itt a Batthyányak szőkeföldi birtoka állt. Az a birtok, ahová már 1840 előtt is betelepülhettek zsidók, kereskedők és iparosok egyaránt.

Séta a szombathelyi zsidóság múltjában
Séta a szombathelyi zsidóság múltjában
Bonyhádi Zoltán

Thököly - az Ortodox Hitközség központja

A Ferences templom mellett elhaladva visszakanyarodunk a Thököly utcába, a járdán megcsodáljuk a 46. számú házat, a város első zsinagógáját, amely egykor szintén a Batthyányak szőkeföldi birtokán állt. A kapualjon túl, bent a lebetonozott udvaron ma is látható egy kút, alján friss vízzel. Valószínűleg innen vezették a vizet a város első mikvéjébe (rituális fürdőjébe) is. Itt az udvaron állt a rituális vágóhely (ahol a sachter levágta a hozzá vitt állatokat) és a maceszsütő kemence. Bár a kétszintes irodaházzá alakított épület ma is megtekinthető, a fürdőnek (ahogy a zsinagógának) a 46. számú házban már nyoma sincs.

Séta a szombathelyi zsidóság múltjában
Az Ortodox Hitközség egykori központja
Bonyhádi Zoltán

Az 1871-es vallási szakadás után (amikor a zsidó hitközség ortodoxokra és neológokra vált szét) a kongresszusi hitközség a régi templomot eladta, amit aztán az ortodoxok visszapereltek. A huzavona lezárulta után, 1890. május 1-jén az ortodoxok végül visszakapták ezt a régi templomot, ami tulajdonukban maradt egészen 1956-ig. Ezen a sarkon 1898-ban külön felekezeti iskolát is alapítottak. Ennek új épületet emeltek 1900-ban, az ortodox zsinagóga mellett, amely a tanácsteremnek is helyet adott, és községházként is szolgált. 1927-ben az iskolához egy kis épületet toldottak a Thököly utca felől, itt mészárszéket, mögötte egy irodát, és egy hűtőhelységet is létrehoztak.

Aréna utca - malommal és sörözővel, rituális fürdővel

Újabb helyszínünk az egykori Brenner János utca 6. (ma Aréna 6.). A ház az 1830–1840-es években épülhetett, klasszicista stílusban. Az épület annak idején magtárnak, raktárnak készült. Ez a térség volt aztán, a 19. század végén az ortodox hitközség centruma. Az 1930-as években az emeleten zsidó ifjúsági ház is működött, és itt az alagsorban épült az utolsó szombathelyi rituális fürdőmedence is.

Séta a szombathelyi zsidóság múltjában
Az Aréna utcában
Bonyhádi Zoltán

Zrínyi utca - Aggok háza és az iskola

Az Aréna óvoda helyén egykor sörkert és teraszos vendéglő üzemelt, a mellette lévő házban pedig volt idő, amikor szabadkőműves páholy működött. Ebben az utcában két olyan épület is található, amelyek a zsidóság szempontjából rendkívül fontosak, a szombathelyi kongresszusi (neológ) hitközségi elemi iskola és feljebb az Aggok háza, ami 1927-ben Erdős Lajos tervei alapján épült. Az akkoriban roppant korszerűnek számító intézményben 12 öreget lehetett elhelyezni. (Alagsorában rendezték be a népkonyhát, melyet a Leányegylet felügyelt. A napi ellátottak száma 70 és 80 között volt.)

Séta a szombathelyi zsidóság múltjában
Itt működött egykor a szabadkőműves páholy
Bonyhádi Zoltán

Az egykori neológ iskolát 1894-ben Rauscher Miksa építész tervei alapján építették, s őt bízták meg az építkezés kivitelezésével is. A 4300 négyzetméter udvaron álló iskolában négy előadóterem, egy kézimunkaterem és egy imaterem kapott helyet. Tornatermet nem építettek, mert a hitközséggel szemközt állt a város nagy tornaterme, amit ők is használtak. Az ifjúsági könyvtárat 180 kötettel alapították, és 20 kötetes volt a tanítói könyvtár.

Visszatértünk a zsinagóga elé

A háború előtti időkben Szombathelyen körülbelül harmincezer ember élt, közülük 10 százalék volt zsidó, 2/3-uk neológ, 1/3 ortodox. 1944. július 3–4-én mintegy 3600 zsidó személyt deportáltak Szombathelyről Auschwitzba, közülük alig páran tértek haza. A veszteség leírhatatlan, csak gyerek 613 pusztult el, annyi ahány törvénye van a zsidóknak, és ahány mag van a gránátalmában. Mayer László levéltáros szerint 1949-ben a szombathelyi ortodox hitközség 97 taggal rendelkezett. Ez a lecsökkent létszám a háború után már nem tudta fenntartani az intézményeit, így szükségszerű rosszként a zsinagóga eladása is elkerülhetetlen lépés volt.

Séta a szombathelyi zsidóság múltjában
Séta a szombathelyi zsidóság múltjában
Bonyhádi Zoltán
Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk, vagy küldjön róla fotót. Akár névtelenül, titkosított üzenetküldő rendszerünkön keresztül itt , vagy facebook messengeren ide kattintva . Esetleg emailben, itt: jelentem_KUKAC_nyugat_PONT_hu

Kapcsolódó cikkeink

Zsidó rituális fürdők Szombathelyen I.

Milyen lehetett egykor, száz-kétszáz éve Szombathelyen rituális fürdőbe járni? Egyáltalán, hova mehettek a zsidók, ima előtti megtisztulásra?

Rituális fürdőházak Szombathelyen (II. rész)

A Wesselényi utcában ma is áll az egykori zsidó fürdőház épülete. A homlokzati felosztásáról, díszes kerítéséről könnyen beazonosítható.

Ahová illetlenség koszorút vinni

Mindjárt a bejáratnál megcsodáljuk Pick Dávid kereskedő fekete gránit sírkövét, amit annak idején egyenesen Bécsből hozattak. Séta a szombathelyi zsidó temetőben.

Zsidónak lenni Szombathelyen (I. rész)

Soha nem jártam még zsidó imaházban. Itt nem kell ájtatos csendben lenni - a tórát azonban mi sem láthatjuk.

Zsidónak lenni Szombathelyen (II. rész)

A helyiek egyetlen kóser zsidót ismernek, a rabbit. Ha Szombathelyre jön, hoznia kell magával ételt.

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Kultúra