„Igen, simán elképzelhető, hogy ez történik Kínában, elvégre minden technológia rendelkezésünkre áll” – ezt mondta lapunknak dr. Albert Ágota adatbiztonsági és adatvédelmi szakjogász, a Mesterséges Intelligencia és Legal Tech Egyesület (MILTE) alelnöke, amikor arra kértük, segítsen értelmezni az interneten keringő videót, amely alaposan felkeltette olvasóink érdeklődését is.
A felvétel egy irodát mutat, amelyben kamerák és mesterséges intelligencia segítségével ellenőrzik a dolgozók munkáját. Amikor egy fiatal hölgy felkel a székéről, hogy egy másik alkalmazottal beszélgessen, a zöld keret pirosra vált, és megkezdődik visszaszámlálás, azaz állítólag ezt az időt levonják a hölgy fizetéséből.
Erről van szó.
Albert Ágota szerint a videón látható dolgozói megfigyelés egyáltalán nem extrém. Egy japán tulajdonú, szintén Kínában működő gyárban például csak akkor engedik be a munkást, ha az belemosolyog a kamerába.
A mozgás és érzelemfelismerő rendszerek már Európában is működnek. Például a covid alatt az online vizsgáknál már használták azokat a szoftvereket, amelyek segítségével a tanárok láthatták a hallgató minden rezdülését, merre néz, mit hallgat, aztán a vizsgabizottság eldöntötte, hogy ennyi még belefér-e.
Magyarországon a Budapest Bankot 250 millió forintra büntették, mert a cég – többek között – az ügyfélszolgálati hívások rögzített hanganyagát automatikusan elemezte érzelem- és hangulatfelismerő szoftverrel, és a profilozás alapján a szoftver a hívásokról sorrendjavaslatot állított fel, melyik ügyfelet kellene elsődlegesen visszahívni, melyik panaszos elégedetlenebb. A szoftver nemcsak az ügyfeleket, hanem a bank munkavállalóit is megfigyelte, ráadásul az érintetteket nem tájékoztatták megfelelően.
Hogy más magyar pénzintézetek, infokommunikációs és közműcégek használnak-e ilyen vagy hasonló módszereket az ügyfelek vagy saját alkalmazottak megfigyelésére, azt nem lehet tudni, de a külföldi példák azt sugallják, ezen a területen nagy lehet a látencia.
Mit mond a jog?
Magyarországon a munka törvénykönyve (Mt.) kimondja, a munkavállaló a munkaviszonnyal összefüggő magatartása körében ellenőrizhető, akár műszaki eszközökkel is. Ilyen például a szondáztatás, a kamera- és beléptetőrenszer, a GPS-követés, de belefér az egérkurzor mozgásnak a nyomon követése is – magyarázza Albert Ágota, majd hozzáteszi az egyik legfontosabbat.
„Minderről azonban előzetesen írásban tájékoztatni kell a munkavállalót.”
Mi több, el kell mondania azt is, hogyan működnek az eszközök, hol vannak a kamerák és mit vesznek fel, hogyan és mikor nézhetnek bele a levelezésünkbe stb. Hiszen ha ezeket a körülményeket tudjuk, akkor másként viselkedünk, azaz a megfigyeléshez tudjuk igazítani a magatartásunkat. A munkahelyi megfigyelés kereteit tehát az Mt. adja meg, azonban annak tartalmát az adatvédelem (GDPR) tölti ki.
A titokban megfigyelés csak nagyon alapos indokkal és nagyon-nagyon ritka esetekben védhető, ezért ha egy munkáltatói ilyet szeretne végezni, mindenképpen javasolt szakember véleményét kikérnie.
„A baj az, hogy ritka kivételtől eltekintve a munkáltatóknak fogalma sincs arról, hogy mit lehet és mit nem”
– osztja meg tapasztalatait Albert Ágota.
Tipikus példák erre a kínai és egyéb harmadik országbeli kamera-szoftverek, amelyeket, „ha már egyszer megvan, miért is ne” alapon a menedzsment lazán használhatja biometrikus adatok kezelésére, amitől az alkalmazottak két lábon járón QR-kódokká válnak.
A megfigyelést a cégek amúgy sem végezhetik öncélúan, hiszen írásban előre meg kell határozniuk annak célját, a hozzárendelt eszközöket stb., és azt sem szabad elfelejteni, hogy megfelelő garanciák biztosítása mellett egyensúlyban kell lenniük a munkaadók és munkavállalók érdekeinek, ami másként néz ki például egy asztalosüzem és egy atomerőmű esetében.
Azt is kevesen tudják, hogy a munkaadó, ha – megfelelő garanciák biztosítása mellett – bele is nézhet az e-mailjeinkbe, csak azokat nyithatja meg, amelyek a munkánkkal kapcsolatosak, azaz nem olvashat bele például az osztálytalálkozónk meghívójába. Ugyanez vonatkozik a netes böngészési előzményeinkre. És a sort még hosszan lehetne folytatni.
Szép, új világ: a mesterséges intelligencia eddig ismeretlen lehetőségeket kínál
A most kibontakozó MI-forradalom egyik legfontosabb hozadéka az lesz, hogy a különböző rendszerekből érkező információkat össze lehet fésülni és következtetéseket lehet levonni belőlük – tudjuk meg.
„Egy cég esetében például össze lehet kötni a beléptetőrendszerek, a kamerák, az internetes böngészés adatait, és ezek segítségével félelmetesen részletes információk tudhatók meg a munkavállalókról” – magyarázza Albert Ágota, akinek szakterülete a mesterséges intelligencia.
Hozzáteszi:
„Iszonytató elektronikus pórázt lehet a munkavállalóra tenni. Egy ételfutár vagy egy sofőr mozgását, munkáját, az ügyfelek elégedettségét már most nagyon könnyű ellenőrizni, ha ezeket a mesterséges intelligencia összefésüli, mi sem könnyebb, mint előrébb vagy hátrébb sorolni a dolgozót, jutalmazását vagy éppen az elbocsátását az algoritmus eredményéhez kötni.”
És ez egyre több munkahelyen lesz lehetséges.
Arra a felvetésünkre, hogy valahol érthető, ha a munkáltató a legtöbbet akarja kihozni az alkalmazottakból, és teljesen természetes, hogy ehhez a technikát is segítségül hívja, azt a választ kaptuk, hogy a hazai jogszabályi környezetben az automatizált teljesítményértékelésről, annak szabályairól mindenképpen tudnia kell a dolgozóknak.
„Végül pedig azt sem szabad elfelejteni, hogy emberek vagyunk, társas lények, és amikor a munkahelyünkre érkezünk, ezt a tulajdonságunkat nem hagyjuk otthon. A kínai videón lehet, hogy a kollégák nem a munkáról, hanem a múlt hétvégéről, vagy az esti terveikről beszélgetnek, viszont egy kis csevej után lehet, hogy sokkal hatékonyabban dolgoznak, mint előtte”
– mondja Albert Ágota, illusztrálva, hogy milyen bonyolult kérdésről van szó.
