A Steve Jobsról szóló önéletrajzi könyvből kiderült, hogy a néhai Apple-diktátor mániákusan maximalista volt: csakis egy maroknyi alaptermékre összpontosított, azoknak viszont kívül-belül, az utolsó milliméteren is tökéletesnek kellett lenniük (képes volt még azért is őrjöngeni a programozóival, hogy a Mac képernyőjén feltűnő egyik menüsor vége nem úgy kanyarodott, ahogy ő ezt elképzelte, de még az iPhone-t is visszadobta a gyártás előtt pár héttel, mert megkarcolódott a zsebében). Jobs a maga tökéletesség iránti olthatatlan vágyával valószínűleg már a hosszabbra szabott iPhone és a kisebb iPad miatt is őrjöngött volna, de ha tényleg igazak a pletykák, hogy hamarosan jön az érintőképernyős Apple-óra, akkor nem csodálkoznánk azon, ha feltépné a sírkövét és ráborítaná az asztalt az aktuális igazgatóra, Tim Cookra.
Márpedig az iWatchról szóló hírek egyrészt gyanúsan a derült égből csapódtak be, másfelől amikor egy olyan szavahihető lap, mint a New York Times arról számol be, hogy Cupertinóban "hajlított üvegű" óraszerű szerkezetekkel kísérleteznek, majd nem sokkal később a Bloomberg is megírja két, "a vállalat terveiben járatos" forrásra hivatkozva, hogy az Apple-nél állítólag száz termékfejlesztő dolgozik egy csuklón hordozható számítógépen, akkor talán egy lépcsővel magasabban járunk már a puszta szóbeszédnél.
Lehet, hogy ez elsőre nem hangzik rosszul: egy "okosóra", amit talán az emberek még sokkal szívesebben is hordanának, mint a Google Glass "okosszemüveget". Csakhogy van egy komoly bökkenő: az Apple arról híres, hogy maga indítja el a trend-forradalmakat. Az, ahogyan ma a számítógépeinken a munkafolyamataink elrendeződnek (ablakokban), vagy a tény, hogy merre indultak el a mobiltelefongyártók (érintőképernyő), mind-mind egészen új irányt szabtak annak, ahogy a technológiát használjuk a hétköznapokban. Nem is nagyon vitatott tény, hogy az Apple minden egyes új produktumával valami forradalmit vezetett be, ami után csak loholt a többi gyártó.
Csak hobbiprojekt, de messze nem forradalmi
Az iWatch azonban ebből a szempontból nem tűnik másnak, mint egy kevésbé jelentékeny hobbiprojektnek. Ahogy a Forbes újságírója is fogalmaz: ha Tim Cook ezt nem ennek megfelelően jelenti be, vagyis túl nagy segget kerekít neki, és nem úgy akarja bemutatni a világnak, mint egy egyszerű kiegészítőt, mondjuk egy új fülhallgatót, akkor könnyen a gúnyolódások céltáblájává lehet - ez meg annyira nem illene bele a világ legkomolyabb tech-cégének fényesre polírozott imázsába.
Az Apple eddig komplex problémákat oldott meg termékeivel, amik egy komplex ökoszisztémába illeszkednek, és félő, hogy ez a modern Dick Tracy-karóra akár még a tőzsdén is megingathatja az almás óriást, hiszen semmilyen módon nem illeszkedik a Steve Jobs által megálmodott és a gyakorlatba sikerrel átültetett cégfilozófiába, ami a mindig előre elvére épült. Főleg, hogy érintőképernyős karórákkal már most tengereket lehetne rekeszteni.
