Hosszú hónapok óta folyik a vita arról, hogy mennyi ideig tarthat a fertőzés és az oltás után kialakult immunitás a koronavírussal szemben, és hogy a különböző esetekben milyen típusú (sejtes, antitestes) védettséget lehet szerezni – írja hosszú elemzésében a qubit.hu.
Azok a szerencsések, akik átestek a fertőzésen, és utána oltást is kaptak
A lap két tanulmányt idéz, amelyek az elmúlt napokban jelentek meg. Mindkét anyag arra a következtetésre jut, hogy a védettség hosszú időre szól – azok, akik átestek a fertőzésen, és később a védőoltást is megkapták, a jelek szerint évekre, vagy akár egész életükre biztosították magukat a SARS-CoV-2 újabb fertőzése ellen.
Leszögezik, az, hogy a vérben található antitestek száma idővel csökkenésnek indul, nem jelenti a védettség megszűnését. Az antitestek számának csökkenése normális folyamat, ugyanis, ha a vérben sokáig, nagy számban fennmaradna minden egyes kórokozó ellen termelt antitest, akkor a vérünk sűrű masszává alakulna.
A vér antitestjeinek szerepét így idővel a sejtes immunitás veszi át. A csontvelőben kialakuló, úgynevezett B-sejteknek több csoportja van. Ezek egyike memória B-sejtekké alakul, amelyek a koronavírus fehérjéinek azonosításával emlékeznek hosszabb távon a kórokozóra, így képesek eltárolni a vírus ellen termelendő antitestek gyártási sémáját is.
A B-sejtek egy másik csoportja ezzel egy időben plazmasejtekké alakul, amelyek a csontvelőben húzzák meg magukat, és a vírus újbóli megjelenésének esetén elkezdik az antitestek termelését.
Azoknak, akik nem kapták el a fertőzést, emlékeztető oltásokra lesz szükségük
„Azok, akik először megfertőződtek, majd beoltatták magukat, elképesztő immunválaszt mutatnak, elképesztő mennyiségű antitestet termelnek, és ezek az antitestek folyamatosan fejlődnek. Arra számítok, hogy hosszú időre védettséget nyújtanak” – mondta a New York Timesnak a kutatást vezető Michel Nussenzweig.
Azt azonban ő is hozzátette, hogy a vakcinák önmagukban valószínűleg nem váltanak ki ilyen óriási mértékű sejtes immunitást, mivel az immunrendszer emlékezetét máshogyan alakítja a természetes fertőzés és az oltás.
Ez azt jelentheti, hogy aki nem esett át a fertőzésen, vagy aki átesett rajta, de nem oltatta be magát, annak a jövőben szüksége lehet emlékeztető oltásokra, míg a dupla védelmet szerzett emberek akár el is hagyhatják azokat.
A cikk teljes terjedelmében itt olvasható.
