Kedden délután már a harmadik alkalommal jelentkezett a Savaria University Press könyvbemutató sorozata a Berzsenyi Dániel Könyvtárban.
A megszokottól eltérően most már kötelező volt a maszkviselés a hallgatók számára. A délután témája az irodalomtörténet és az irodalomtanítás volt, amelyet Fűzfa Balázs irodalomtörténész, az ELTE SEK docense vezetett fel.
A könyvbemutatón ezeket a köteteket mutatták be:
Gömöri György: Elvándorlók és elvágyódók. Esszék, tanulmányok
Gömöri György műfordító, irodalomtörténész 1956-ban hagyta el az országot, és most Londonból jelentkezett be Skype-on. Ez a könyv a tizenkilencedik és a huszadik századra fókuszál, amely különböző alkotók aspektusaira reflektál – tudtuk meg.
A célja az, hogy az olvasók más-más szempontból ismerjék meg például József Attilát vagy Weöres Sándort. Gömöri azt is elárulta, hogy Alkonyi séta címmel már íródik a következő könyve, amely egy verseskötet lesz.
Láng Gusztáv: Dsida Jenő költészete
A kötet szerzője sokáig élt Erdélyben, ezért is áll közel a szívéhez a szintén erdélyi származású magyar költő. Az eseményen Rozmán Kristóf előadásában hangzott el a Sötétség verse, amelyben az éjszaka, sőt még a tél is központi képként elevenedett meg a hallgatóság szeme előtt. Fűzfa Balázs szerint bravúros elemzés található a versről Láng Gusztáv kötetében.
Fűzfa Balázs(szerk.): „Sejtjeimbe vackolódó föld”. Antológia a határainkon túli magyar irodalomról, nyelvről, kultúráról
A könyv a maga sokszínűségében reflektál azokra a kérdésekre, amelyek a határainkon túli értelmiség számára kérdésként merültek fel a közelmúltban, illetve a mában, és válaszlehetőségeket fogalmaz meg ezekre a kérdésekre.
A mű részét képezik a nyugati emigráció képviselői által alkotott művek is, melyek újabb szempontokat vethetnek fel a modern ember gondolkodásában. A könyv további szerkesztői két dokturandusz hallgató: Süth Gabriella és Sárközi Balázs.
Fűzfa Balázs: Létezésformák. Interjúk, esszék, tanulmányok
A kötet írásai egy interjú kivételével az elmúlt négy évben keletkeztek. A szerző szerint mindig felmerül az a kérdés: érdemes-e, fontos-e, az emberek figyelmére méltó-e az, amit csinál.
Végül vigasztalja magát a szívének kedves élményekkel, melyek egykori tanítványokat idéznek, akik évtizedek múlva is emlegetnek egy-egy tanórát, amelyre ő már, bevallja őszintén, olykor nem is emlékszik. Ebben a kötetben Józing Antal, a Nyugat újságírójának egy interjúja 
Az irodalom mint az agresszió legyőzése – Születésnapi beszélgetés Fűzfa Balázzsal 2018. December 04. 20:37 is megtalálható.
Fűzfa Balázs(szerk.) Irodalom, tanítás. Esszék, tanulmányok
A kötetet az ELTE SEK oktatói, illetve volt hallgatói szerkesztették. Köztük például Barták Balázs is, aki elmondta, hogy az irodalomtanítás egyik fontos részének kellene lennie a költészetnek az olvasóra való hatása.
A könyv egy másik szerzője, Rozmán Kristóf magyartanár, volt egyetemi hallgató, az irodalomórán való versmondásról beszélt. Szerinte fontos, hogy egy pedagógus felolvassa a verset, hogy ezzel is segítse az értelmezést a gyerekek számára, főleg a hangsúlyok kiemelésével, mert így érződik leginkább a művek valódi értéke.
A könyvek megjelenését a Magyar Művészeti Akadémia támogatása tette lehetővé. A borítókat Bonyhádi Károly 
„Nem is én csinálom a művet, hanem ő engem” – Születésnapi beszélgetés Bonyhádi Károllyal 2021. June 27. 18:57 és Trifusz Péter grafikusok tervezték. Az előbbi szintén ott volt a könyvbemutatón és beszélt a munkájáról is. A kötetbemutató negyedik állomása november 30-án lesz a Berzsenyi Dániel Könyvtárban.
