Hogy ezt a kutatást elvégezték - ami egyébként világszerte összesen 470 ezer tizenöt éves diákot érintett -, annak oka van. A kutatók részben azóta feküdtek rá vehemensebben a férfi-női képességek különbözőségének témájára, amióta 2005-ben Lawrence Summers, a Harvard akkori elnöke (és később Obama tanácsadója) egy óriási felháborodást kiváltó beszédében azt találta mondani, hogy a nők azért alulreprezentáltak a tudományos és mérnöki szakmákban, mert az agyuk másképp van drótozva, és ez ellen nincs mit tenni.
Magyarország, a tudományos esélyegyenlőség mintapéldája?
Ez a 2009-ben készült kutatás azonban egészen új megvilágításba helyezi a nők "kemény" tudományokhoz való viszonyát: az elvégeztetett teszt szerint ugyanis világszerte átlagosan jobban teljesítenek a gyengébbik nem kamasz képviselői, mint a fiúk. Szerencsére a New York Times vizuálisan is ábrázolta az eredményeket, így Magyarországot is lecsekkolhatjuk a koordinátarendszerben - mégpedig meglepő eredménnyel: mi ugyanis az egyetlenegy olyan ország vagyunk, ahol a fiúk és a lányok hajszálpontosan ugyanannyi pontot értek el a kiosztott feladatsorban.
Az interaktív grafikonon akármelyik pontra rámozgathatjuk az egérkurzort, máris látni fogjuk, melyik országról van szó. És mivel vízszintesen a nemek közötti teljesítmény-eltéréseket, függőlegesen pedig az elért pontszámokat mutatja, kiváló következtetéseket lehet vonni.
Így például kiderül, hogy a fiúk a legvastagabban Kolumbiában körözték le a lányokat a tudományos kérdésekben, de összességében elég gyatrán teljesítettek, szóval itt még a fiúkból is csak nehezen lesz fehér köpenyes. Lichtensteinben, az Egyesült Államokban és Dániában már magas pontszám is társul a férfiúi győzelemhez, igaz, a különbség nem számottevő a lányokkal szemben (úgy tíz pontokról beszélünk). A szoknyás tanulók diadala ezzel szemben Jordániában, majd Albániában és Katarban volt igazán elsöprő - viszont ezeken a helyeken sem brillíroztak a diákok, ami a helyes válaszokat illeti. Dubaj, Litvánia, Szlovénia, Finnország és Japán viszont már elég jól válaszoló lányokat tudott felmutatni, akik többen is voltak, mint a jól válaszoló fiúk.
További érdekes tendenciák: a tesztek legnagyobb királyai az ázsiai országok, vagyis Sanghaj, Hongkong, Szingapúr, Dél-Korea és Japán nebulói lettek, ők érték el messze a legmagasabb pontszámokat - hiába, muszáj büszkeséggel eltölteni a Toshibánál meg a Hyundainál dolgozó apukákat. A legócskábban a kirgiz fiatalok teljesítettek, majd a peruiak, a panamaiak és az azeriek.
Ami pedig a fiú-lány összecsapást illeti, a legtöbb nyugat-európai országban az erősebbik nem ifjai teljesítettek jobban, Közép-Kelet Európában és attól keletebbre pedig a lányok uralkodtak - és világösszesítésben is. Örüljünk viszont, mert a volt szocialista országok közül pontszámok tekintetében minket csak a szlovénok és a lengyelek előztek be, szóval a kurázsi velünk van, vagyis a jövő nemzedékében (a Föld társadalmainak viszonylatában a haza reménységei egyébként az erős középmezőnybe tartoznak, ami szintén nem rossz).
Tudomány: csajos dolog is lehet!
Christianne Corbett, a témában két évvel ezelőtt tudományos esszét írt kutató szerint egyébként
azt lehet látni, hogy már a kora gyerekkorban, négy év körül elkezdenek formálódni a foglalkozásokat érintő nemi szerepek. Kevésbé valószínű, hogy a nők tudományos pályát válasszanak, pedig egyértelműen megvannak hozzá a képességeik.
És míg ezek a kulturális szerepformáló erők jobban hatnak olyan helyeken, mint az USA vagy Nagy-Britannia, az arab államokban például azért is találunk több doktorfokozattal rendelkező nőt, mert a tanulás az egyetlen módja, hogy felkapaszkodjanak a ranglétrán.Persze alapvetően nehezen megközelíthető ügyről van szó, ha még az Európai Bizottság alábbi (a nők tudományos pályákra állításának előmozdítását célzó) kampányvideóját is le kellett venni, mert nagy közfelháborodást keltett az állítólagos sztereotipizáló, szexista képsorai miatt. Szerintünk meg egy 14 éves tinédzsert pont ilyesmivel lehet megfogni - de ezt már tényleg olvasóink véleményére bízzuk.
