Legenda és valóság - Volt egyszer egy Osztyapenkó-szobor

A fiatalabb generációnak fogalma sincs, hogy miről beszélek. Az idősebbeknek viszont bepárásodik a szeme. És közben egy újabb legendával lettünk szegényebbek.

Néhány héttel ezelőtt az M1-es felől érkeztem Budapestre, és valamiért eszembe jutott az egykori Osztyapenkó-szobor, amelyet oly jól ismertek a Dunántúl lakói.

Merthogy aki annak idején a Balaton felől, Pécsről, Győrből, Szombathelyről stb. érkezett a fővárosba, az Ladával, Wartburggal, Trabanttal stb. nagy valószínűséggel elsuhant a jellegzetes, nagyra nőtt orosz katona mellett.

Az 1951-ben felállított szobor kő talpazata 5,6 méter, míg maga a bronzalak 4,35 magas volt. Alkotója: Kerényi Jenő (1975)
Fortepan/UVATERV

A szobor mellől indultak kalandra a stopposok, itt adtak randevút egymásnak a fővárosba érkező vidékiek („várjatok be az Osztyapenkónál”). Jelen sorok íróra egyszer pedig egyszer itt kötött ki hajnalban, miután hálózsákjával eredménytelenül keresett szállást a budai hegyekben.

Atopposok a Balatoni útnál, háttérben a Budaörsi út és az Osztapenko szobor (1966).
Fortepan/Magyar Rendőr

Most pedig, részben az idő, részben az átalakult környék miatt nem emlékeztem arra, hogy hol is volt pontosan az ikonikus alkotás - és ezzel így voltak útitársaim is az autóban.

Az internet korában szerencsére az ilyen kérdésekre nagy hatékonysággal lehet gyors választ találni. Nos, az Osztyapenkó-szobor a balatoni út (7-es) út elágazásánál állt (sokkal közelebb a belvároshoz, mint amire emlékeztem).

Azért nehéz most beazonosítani a helyet, mert a két irány közötti, parkszerű, nagyobbacska füves terület eltűnt, pontosabban hangfogó kerítések közé került.

Ha valakit netán érdekel, annak egy ezzel a Streetview fotóval tudok segíteni.

Google Streetwiev

De ki volt Osztyapenkó?

Ilja Afanaszjevics Osztapenko (állítólag ez a helyes változat) 1904-ben, a mai Ukrajna területén született. Bányászként dolgozott, amíg a második világháborúban be nem hívták katonának. Mivel jól beszélt németül, feladatai közé tartozott az elfogott német hadifoglyok kihallgatása, és őt választották, hogy Budapest ostroma előtt Steinmetz Miklóssal együtt vigye el a németeknek a megadásra szólító ultimátumot.

Az idősebbek valószínűleg emlékeznek halálának körülményeire is, mely szerint a németek „orvul meggyilkolták” a parlamentereket.

Egy legendával kevesebb

A valóság ezzel szemben nagyon más: a történészek ismét egy legendástól fosztottak meg minket, amikor kiderítették, hogy Osztapenko valójában saját tűztől halt meg.

Mai tudásunk szerint 1944. december 28-án este és 29-én reggel az oroszok hangszórókon közölték a németekkel, hogy merre megy majd a két parlamenter.

Steinmetz Vecsésről indult 29-én délelőtt, de dzsipje – vitatott körülmények között – fennakadt az aknazáron és a vele tartó parlamenterek meghaltak.

Osztapenkó és társai ezért gyalog indultak el még ugyanezen a napon Budaörs felől, és sikeresen át is értek a németekhez. Akik bekötötték az oroszok szemét és egy német alezredeshez vitték őket. Akinek viszont nem volt engedélye kibontani a borítékot, így visszaküldte azt a parlamenterekkel. Ekkor viszont erős aknatű alá kerültek a németek, akik figyelmeztették is az oroszokat, hogy ne induljanak el, de azok megkísérelték a visszajutást. Ekkor végzett az egyik gránátrepesz Osztapenkóval.

A szobor

A valóságot átírni szerető kommunista propaganda később csinált mártírt az orosz századosból, és emelt szobrot 1951-ben.

Kerényi Jenő alkotását 1956-ban ledöntötték, amit aztán újra öntöttek és 1958-ban ismét felállították. Egészen 1993-ig állt a helyén, hogy aztán a rendszerváltás hevében ezt is elszállítsák a szocializmus hasonló alkotásait őrző Memento Szoborparkba.

Jó tíz évvel ezelőtt a 11. kerület képviselőtestülete rábólintott arra, hogy helyére az útrakelők és utazók védőszentjének, Szent Kristófnak a szobra kerüljön, de azóta sem történt semmi.

Ironikus, hogy a szobor emlékét – az idősebb generációk mellett – a közeli McDonald’s is őrzi. Osztyapenkó neve nemcsak a gyorsétterem számláin jelenik meg, de mint Szép Kártya-elfogadóhely is így van nyilvántartva.

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk, vagy küldjön róla fotót. Akár névtelenül, titkosított üzenetküldő rendszerünkön keresztül itt, vagy facebook messengeren ide kattintva. Esetleg emailben, itt: jelentem_KUKAC_nyugat_PONT_hu

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Tudtad-e?