Végre! Az évtized legnagyobb űr-ügyi dobása, a NASA által egy éve útjára indított Curiosity marsjáró végre nem csak videókkal szórakoztat, de kézzelfogható eredményekkel is szolgál: a Science necű folyóirat szerint a bolygó finomszemcsés talajában sikerült vizet találnia. Hogy számokkal is dobálózzunk: egy köblábnyi (ez a köbméter egyharmincötöd része) talajmennyiségben fél liternyit, bár ezt nem úgy kell elképzelni, hogy csak úgy csepeg a vöröses homokból az életet adó nedű, a vízmolekulák ugyanis nem szabadon hozzáférhetők, hanem jóval inkább egyéb ásványi anyagokhoz kapcsolódva vannak jelen a talajban.
Hajlamosak vagyunk azt gondolni a Marsról, hogy az egy száraz hely. Viszonylag könnyen vizet kinyerni a talajából ezért izgatottá tett engem is
- mondta a tudományos lapnak Laurie Leshin, a Rensselear Polytechnic Institute kutatócsoportjának vezetője, aki a Curiosity által küldött adatokat elemezte.Amennyit az edzőterembe levinnénk
A marsi talajnak tehát két százalékát alkotja víz, ami bátran mondható óriási felfedezésnek. Ahogy a kutató is fogalmaz, hogy jobban érzékeltesse a mennyiséget: ha egy köblábnyi itteni földet felmelegítenénk, annyi víz jönne ki belőle, amennyit magunkkal vinnénk egy napi edzésünkre a konditerembe. Apropó, a vízen túl egyébként kén-dioxidot, szén-dioxidot és oxigént bocsátott ki a kőzet, amikor a marsjáró a saját kis fedélzeti laborjában 836 Celsius fokra felmelegítette a mintát.
Leshin szerint a marsi kőzet kielemzése kritikus információkkal szolgálhat az esetleges későbbi, már embert is magában foglaló Mars-missziók vonatkozásában. Már csak azért is, mert ahogy vízre, úgy egy perklorát nevű kémiai anyagra is ráakadt a Curiosity, ami pedig mérgező lehet a szervezetünkre nézvést, gátolhatja ugyanis a pajzsmirigy funkcióját. De nem csak erre a kockázatra kell figyelemmel lennünk, hiszen még rengeteg vizsgálatot kell letudnia a rovernek. Ahogy a tudós fogalmaz:
hogy embereket is küldjünk oda, az elkerülhetetlen. De akkor csináljuk annyira okosan, amennyire csak tudjuk.
