Az ellentmondások, a hírek, információk és azok különböző érdekek szolgálatába állított magánigazságainak, eltorzulásainak korát éljük és ebben „elévülhetetlen érdemei” vannak a létüket biztosító tőkét (ezért gyakran hatalmat, politikát) kiszolgáló sajtónak.
A médiumok gyakran versenyt futnak az idővel. Igyekeznek kielégíteni a fenntartó vagy a megrendelő elvárásait, a „tábor”, a közönség szenzáció, botrányéhes igényeit, netán igénytelenségét, próbálnak megfelelni a trendeknek, jobb esetben még egy saját maguk által felállított minimum szakmai mércének is. Csupa kompromisszum, igazi daráló, és ha valaki megáll, elgondolkodik, nem sodródik tovább a mainstreammel, akkor azonnal elbukik.
Az elmúlt egy-másfél évben, a világméretű járvány hatására a felvázolt globális jelenség tovább erősödött, sokszor kontrollálatlanul, az erkölcsi, etikai, morális határokat feszegetve, ami nagyban hozzájárult a megfélemlített társadalmak mentális és lelki állapotának további romlásához.
A hírek gyártóit, generálóit - tisztelet a kivételnek - valójában nem érdekli a befogadó közönség. Szolgálat helyett kiszolgálnak, szeretet helyett kielégítenek
Ebből a folyamatból szinte egy sajtótermék sem maradt ki. Most mondhatja a kedves olvasó: „Bagoly mondja verébnek, hogy nagyfejű!” Nos, vállalom a bagoly szerepét, hiszen én mint magánember kívülről néztem, nézem végig ezt a folyamatot, nem függök semmilyen médiumtól, nem vagyok belülről érintettje, ennek a kegyetlen egzisztenciális, hatalmi harcnak. És ugye, „a kibicnek semmi sem drága”.
A hírek gyártóit, generálóit - tisztelet a kivételnek - valójában nem érdekli a befogadó közönség. Szolgálat helyett kiszolgálnak, szeretet helyett kielégítenek. Ez különösen megfigyelhető a koronavírus járvány tálalása körüli káoszban. Hogy a különböző érdekek mentén hogyan használja a politika a médiát és fordítva, a média a politikát az egyének érdekeire hivatkozva, egyáltalán nem mennék bele, nem is az én feladatom.
A hírek nem kegyelmeztek
A félelemben élő, személyes szabadságukban korlátozott emberek a hírekbe, a hírekben esetlegesen megbúvó csodákba kapaszkodtak az elmúlt időszakban, önként „téve fejüket a hurokba”. A hírek nem kegyelmeztek! A hírdömping, a sokszor egymással szöges ellentétben álló információk, nyilatkozatok, állásfoglalások, beszámolók csak fokozták szorongásukat, bizonytalanságukat, kiszolgáltatottságuk érzését. És ezzel együtt sajnos a dühöt, a frusztrációt, a társadalmi megosztottság mértékét.
Mindennemű kommentár és következtetés levonása nélkül, most néhány koronavírussal kapcsolatos – hangsúlyozottan - kizárólag egészségügyi és tudományos témát, megközelítést veszek górcső alá, melyekkel különböző profillal, viszonylag széles (esetenként szakmai) bázissal rendelkező médiumok foglalkoztak, eltérő időben. Minden alkalommal feltüntetem a témát, a médium, szükség esetén a tudományos álláspontot képviselő szakember nevét és a megjelenés pontos idejét. Az írások, minden alkalommal kivonatok az adott cikkből, szó szerint, nem megsértve, eltorzítva az eredeti kontextust.
Tanulságos lesz, és előre „szólok”, elolvasása után sem lesz sokkal tisztább a kép.
A Covid és a felületek
A legfrissebb kutatási adatok szerint egyes felületeken akár 72 órán keresztül is fertőzőképes marad az új koronavírus. A New England Journal of Medicine-ben közölt adatok szerint rézen akár négy óráig, kartonpapíron 24 óráig, műanyagon és rozsdamentes acélon pedig 72 óráig is életben marad a koronavírus, ami a levegőben szálló részecskékre tapadva több órán át életképes.
Éppen ezért különösen fontos, hogy mindenki a szokásosnál is nagyobb hangsúlyt fektessen a rendszeres kézmosásra, ami Semmelweis Ignác felfedezése óta a legjobb ismert módszer a betegségek elkerülésére. Ezen kívül a különböző felületek gyakori fertőtlenítése is kiemelt jelentőségű, különösen a kórházakban és a közösségi terekben. ( Semmelweis Egyetem)
Egy izraeli felmérés - más felmérésekhez hasonlóan – arra az eredményre jutott, hogy a fomitokon át történő fertőzés esélye meglehetősen kicsi. A Tal Brosh-Nissimov vezette csapat az izraeli kórházakból és karanténhotelekből származó minták 52,7 százalékában talált vírus RNS nyomokat, azonban, mikor szövettenyészetekben vizsgálták a szaporodó és fertőző képességét, felfedezték, hogy egyik minta mikroorganizmusai sem voltak életképesek, vagyis egyáltalán nem tudtak fertőzni.
Goldman szerint ez azért lehet, mert az RNS "a vírus holttestével egyenlő." Vagyis már nem kell tartani tőle. Ennek ellenére a koronavírus felületi teszteket, melyeket több cég is kínál, néha érdemes lehet igénybe venni, de ezek elsősorban annak a kimutatására lehetnek jók, hogy a környezetben - egy irodában vagy intézményben - van e éppen aktív, fertőző beteg, maga a felületeken megtapadó RNS nem feltétlenül jelent veszélyt. Magyarország és Európa legnagyobb labor diagnosztikai szolgáltatójának, a SYNLAB-nak a kínálatában is megtalálható a koronavírus felületi teszt, ezért megkerestük a céget, hogy megtudjuk, mekkora igény kínálkozik az ilyen típusú tesztekre, sokan rendelnek e tőlük. A cég szakértői a piaci igényekről nem tudtak információt adni, mivel, ahogy elmondták, Magyarországon a teszt széles körben nem lett bevezetve.( Raketa.hu)
A Covid és a mutációk
A vírusok mutációja kétoldalú. Sokan csupán azt emelik ki, hogy a mutáció révén a vírus képes kikerülni a már megszerzett immunitást, ami védőoltás, vagy a fertőzésen való átesés útján alakul ki. Valóban, ez egy valós probléma. Az influenzavírus ellen ezért szükséges minden évben új vakcina. Igaz, az influenzavírusoknak a mutáción kívül van egy másféle genetikai változékonyságot generáló mechanizmusa is: az RNS-alapú örökítőanyaga darabokból áll, és ezt képesek cserélgetni egymással.
Ez főként a világjárványt okozó influenza törzseknél jelentős. A mutációk azonban lehetővé tesznek egy a fertőzés kimenetele szempontjából fontos folyamatot, nevezetesen azt, hogy a terjedés során csökken a virulenciájuk. Ez elsősorban a zoonotikus, vagyis állatról emberre átkerülő betegségek esetén fontos. E vírus az első emberrel való találkozásakor gyakran igen komoly tüneteket produkál, mivel még nem alkalmazkodott az új fajhoz. A légúton terjedő vírusoknak nem érdeke a gazdaszervezet ágynak döntése, hiszen ilyenkor a vírus is „ágyhoz kötött”, azaz nem tud fertőzni. Ezért az ilyen vírusok idővel rendszerint gyengülnek. Nem ez a helyzet a vektorok – például szúnyog, bolha – közvetítésével fertőző betegségekkel, hiszen itt nem a fertőzött személyeknek, hanem a vektoroknak kell mozogniuk. A SARS-Cov-2 vírus mutációs rátája viszonylag alacsony, aminek az lehet az oka, hogy ezeknek a vírusoknak van hibajavító apparátusuk. Ez akár jó hír is lehet, mert talán nem alakulnak ki új szerotípusok, amelyek ellen nem véd a megszerzett immunitás, viszont a virulencia-csökkenéshez elegendő az alacsonyabb mutációs ráta is: könnyebb egy struktúrát szétrombolni, mint egy újat felépíteni. ( Szegedi Tudományegyetem)
A Dél-pesti Centrumkórház infektológus főorvosa Szlávik János elmondta, a brit mutáns veszélyesebb variáns, ezért jut nagy szerep a védekezésnek. „Az elkövetkező néhány hétben mindenkinek nagyon kellene vigyáznia magára. A szakemberek megállapították, hogy a brit mutánsnál erőteljesebb a láz és a köhögés, a fejfájás és az ízületi fájdalom.” Az infektológus szerint ez azt jelenti, hogy mutánsoknál változik a „klinikai kép”, ráadásul a brit variáns esetében nőtt a halálozás aránya is. ( telex.hu)
A Covid és az ibuprofen
Nem javasolja az ibuprofent tartalmazó gyulladáscsökkentő gyógyszerek szedését a koronavírusos tünetekre Christian Lindmeier, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szóvivője - írja az AFP alapján, a Euronews. Lindmeier ugyanakkor hangsúlyozta: még ki kell vizsgálni, hogy tényleg van-e kapcsolat a gyógyszer és a betegek állapotának súlyosbodása közt. Korábban a francia egészségügyi miniszter, Olivier Véran figyelmeztetett arra, hogy a gyulladáscsökkentő gyógyszerek - így például az ibuprofen és a kortizon tartalmúak - súlyosbíthatják a betegséget.(A WHO később visszavonta ezt a javaslatát – a szerk.) ( hvg.hu)
A tüneteket a megfázás, vagy influenza esetén alkalmazott módszerekkel is kezelheti (pl. gyógyteák, pihenés stb.), hozzátéve és betartva az orvos utasításait is. Javasolt a vitaminok szedése is: legfőképpen C-vitamin, 14 éves korig 500 mg/nap, 14 éves kor fölött 1000 mg/nap adagban, továbbá D-vitamin, gyerekeknek 2000NE/nap, felnőtteknek 5000 NE/nap, de minimum 2000 NE/nap adagban. A láz, a köhögés, a torokfájás hatékonyan kezelhető számos, közismert gyógyszerrel (pl. paracetamol vagy ibuprofen) tartalmú gyógyszerek, vagy Algopyrin, a betegtájékoztató szerint alkalmazva). ( Semmelweis Egyetem)
A Covid és az antibiotikumok
Az antibiotikumok hatástalanok a vírusok ellen, csak a baktériumokra hatnak. Az új koronavírus (2019-nCoV) egy vírus, ezáltal az antibiotikumok nem alkalmazhatók megelőzés vagy kezelés céljából. Előfordulhat azonban, hogy koronavírusos betegek kórházi ápolásuk során antibiotikumos kezelésben részesülnek a lehetséges bakteriális szövődmények elhárítása érdekében. (Az áldozatok túlnyomó része a fertőzéssel járó szövődményekben hunyt el – a szerk.) ( korona.gov.hu)
Tudni kell, hogy a klaritromicin az azitromicin rokonvegyülete, mindkét gyógyszermolekula úgynevezett makrolid típusú antibiotikum. Vagyis, mindkét vegyület a baktériumok fehérjeszintézisét gátolja, és mindkét gyógyszervegyület igazoltan hatásos a bakteriális fertőzések ellen.
Továbbá, egyelőre nagy bizonyosságú adatokkal alá nem támasztott módon, mindkét vegyület mutathat gyulladásgátló és immunrendszeri modifikáló hatást, ami kedvező lehet a vírusok okozta fertőzéseknél. Korábban voltak ilyen irányú vizsgálatok az influenza-, az ebola-, a humán respiratorikus szinciciális- (RSV-) vírus, illetve a Zika-vírus okozta fertőzések kapcsán, jelenleg pedig intenzív vizsgálatok folynak a koronavírus kapcsán. Úgy tűnik, hogy ebben a tekintetben a makrolidok alapvegyületénél, az eritromicinnél, valamennyi újabb makrolid hatásosabbnak bizonyul, így az azitromicin, a klaritromicin és a roxitromicin is.
Hivatalos vizsgálati eredmények alapján egyelőre sem megerősíteni, sem elvetni nem lehet annak a lehetőségét, hogy a makrolid antibiotikumok adása kedvezően hat a vírusos fertőzések, köztük a Covid-19 lefolyására. Abban a tekintetben sem áll rendelkezésre hivatalos állásfoglalás, hogy valamelyik makrolid antibiotikum koronavírus-ellenes hatása kifejezettebb lenne. ( egeszsegkalauz.hu)
A Covid és az oltás
Müller Cecília országos tisztifőorvos elmondta, hogy a járvány ellen az egyetlen megoldás az oltás. Az orvosok pedig folyamatosan oltanak, mind a praxisokban, mind az oltópontokon – hangzott el az M1 Híradójában. ( hirado.hu)
Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház infektológus főorvosa elmondta, hogy egyelőre nincsen hatékony gyógyszer a koronavírus ellen, ez leghamarabb év végére lehet. most azonban a védőoltásra kell támaszkodnunk. Amíg nincs nyájimmunitás, addig vigyáznunk kell magunkra. Aki megkapta a második védőoltást, megfertőződhet, de nem nagyon fertőznek tovább - szerinte ez nagyon jó hír. Azaz, ha a lakosság 70-80%-a be lesz oltva, vége lesz a járványnak, de ez még hónapok kérdése. ( portfolio.hu)
A Covid és az AstraZeneca
A német sajtóban a hét elején is megjelentek hírek arról, hogy az Oxford/AstraZeneca-vakcinát csak 65 éven aluliaknál lehet majd használni. Egészségügyi szakpolitikusok a Bild című lapnak azzal magyarázták a korlátozást, hogy a szérumot főleg fiatalokon tesztelték. A Handelsblatt című üzleti lap beszámolója szerint az a gond, hogy az engedélyeztetési eljáráshoz benyújtott dokumentáció alapján rendkívül alacsony, mindössze 8 százalékos a vakcina hatékonysága a 65 éven felülieknél. A lapértesülések megjelenése után az AstraZeneca közleményt adott ki, amelyben azt írták, hogy az idősek körében alacsony hatékonyságról szóló információk tévesek és alaptalanok. ( napi.hu )
Amint a brit Financial Times hírül adta, az Oxfordi Egyetem és a brit-svéd AstraZeneca oltóanyaga az idősebb beoltottakban erősebb sejtes immunválaszt produkált, mint az amerikai-német sztárvakcina. Eszerint az is lehetséges, hogy a vérrögösödést okozó mellékhatásokkal és a dél-afrikai variáns elleni hatástalansággal összefüggésbe hozott vakcina nagyobb védelmet nyújt a súlyos COVID-19 ellen, valamint az új vírusváltozatok ellen is. A nyolcvan év fölötti beoltottakban egyébként mind a két oltóanyag kiváltotta a szükséges antitestválaszt, amit az első adag után öt-hat héttel vizsgáltak a kutatásban. A T-sejtes válasz kiváltásában azonban az AstraZeneca vakcinája bizonyult hatásosabbnak, pontosabban, akik abból a vakcinából kaptak, azoknál nagyobb eséllyel alakult ki a T-sejtes immunreakció is. ( qubit.hu )
A Covid és a védettség
A szakemberek 37 tünetmentes és 37 tüneteket mutató koronavírus-fertőzöttet vontak be a kutatásba. Az alanyok vérének vizsgálata során azt látták, hogy 90 százalékuknál már a gyógyulásuk után 2-3 hónappal is jelentősen csökkent az antitestek mennyisége - olvasható a Minnesotai Egyetem oldalán. A tanulmány szerzői szerint ezek az eredmények azt sugallják, hogy kockázatos lehet azt feltételezni, hogy a gyógyult betegek immunitást élveznek az újrafertőződés szempontjából.
Ez a megállapítás pedig nagymértékben befolyásolhatja majd a szociális távolságtartásra vonatkozó ajánlások fenntartásának idejét is. A fő megállapítások között szerepelt, hogy a tünetmentes koronavírus-fertőzöttek 93 százalékának szervezetében már a kórházból való hazaengedésük után 8 héttel átlagosan 71,1 százalékkal kevesebb antitest volt jelen. A tüneteket produkálók 97 százalékánál pedig 76,2 százalékkal csökkent a mennyiség 2 hónap elteltével. ( hazipatika.com)
A Science folyóiratban januárban megjelent tanulmány szerint az immunitás akár 8 hónapig is fennállhat. Shane Crotty, PhD, a kaliforniai La Jolla Immunológiai Intézet professzora csapatával csaknem 200 olyan embernél mérte meg az immunmemória mind a négy összetevőjét, akik átestek a COVID-19 fertőzésen és felépültek. Megállapították, hogy a négy tényező legalább 8 hónapig fennmaradt a vírusfertőzés után.
Ez az eredmény azért fontos, mert azt mutatja, hogy a szervezet képes „emlékezni” a SARS-CoV-2 vírusra. Ha újra találkozik a vírussal, akkor a B sejtek gyorsan fel tudnak készülni és ellenanyagokat termelnek a harchoz. A szerzők szerint azok, akik felépültek a COVID-19-ből, hónapokig vagy akár évekig immunitással rendelkezhetnek. ( egeszsegkalauz.hu)
