Közleményháborút robbantott ki a napokban a Mérei-ügy, miután a múlt héten a Szombathelyi Szimfonikus Zenekar volt igazgatója sajtótájékoztatón jelentette be 
Mérei Tamást bűncselekmény hiányában felmentették 2016. December 01. 18:57 , hogy a vizsgálat szerint nem követett el bűncselekményt, tehát jogtalanul távolították el őt a zenekar éléről. Mérei támogatói azonnal aláírásgyűjtést indítottak 
Aláírásgyűjtés kezdődött Mérei Tamás rehabilitálásáért 2016. December 03. 17:55 , hogy helyezzék őt vissza a zenekar élére, alig pár nap alatt az aláírások száma átlépte az ezret Több mint ezer aláírás gyűlt össze eddig Mérei Tamás mellett 2016. December 07. 17:58 .
Végül is mindkét félnek igaza van
A hétvégén információt kaptunk arról, hogy bár Méreit valóban nem ítélték el, de ügyészségi megrovást kapott 
Ügyészi megrovás Méreinek – De miért? 2016. December 04. 16:47 , a hét elején a polgármesteri hivatal közlése alapján megírtuk, hogy trükköztek az adatokkal Mérei-ügy: Állítólag trükköztek az adatokkal, titkolóztak az önkormányzat előtt 2016. December 07. 11:21 az önkormányzat felé benyújtott pénzügyi elszámolásokban.
Az ügy bonyolultsága, és az egymásnak ellentmondó nyilatkozatok miatt aztán a Vas Megyei Főügyészséghez fordultunk információért, ahonnan meg is kaptuk a választ, ami világossá teszi az egész ügyet.
Az is kiderül, hogy egy intézmény vezetője nem vonható felelősségre, ha nem jön ki a költségvetéséből és túlköltekezik.
A főügyészség legfontosabb megállapításai röviden:
Mindez részletesen és érthetően a Vas Megyei Főügyészségtől kapott tájékoztatóban:
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Nyugat-Dunántúli Regionális Bűnügyi Igazgatóság Vas Megyei Vizsgálati Osztálya nyomozást folytatott hűtlen kezelés bűncselekménye miatt Szombathely Megyei Jogú Város Polgármesterének feljelentése alapján, mely szerint Szombathely MJV Önkormányzatának belső ellenőrzési vizsgálata feltárta, hogy a szombathelyi szimfonikus zenekar vezetője M. Tamás irányítása alatt működő zenekar 2012., 2013. és 2014. üzleti évek során több, mint 150 millió forint tartozásállományt halmozott fel.
A feljelentés szerint a zenekar vezetője a zenekar előirányzott költségvetési keretét rendszeresen indokolatlanul túllépte és ezzel megszegte a rábízott idegen vagyon kezelésével kapcsolatos kötelezettségét, valamint az intézmény a fenti három év során folyamatosan valótlan tartalmú, időszakos és féléves elemi költségvetési beszámolókat nyújtott be, mellyel a tartozásállományát a valóságosnál jelentősen kisebb értékben tüntette fel az intézményt fenntartó önkormányzat előtt.
A nyomozás során kirendelt igazságügyi könyvszakértői vélemény megállapította, hogy a zenekar beszámolója a 2012. évi kötelezettségekkel kapcsolatban mintegy 11 millió Ft-ot tartalmazott, de az a valóságban több, mint 70 millió forint volt; a 2013. évi beszámolója a kötelezettségekkel kapcsolatban 22 és fél millió Ft-ot tartalmazott, a valóságban több, mint 72 millió forint volt.
A Savaria Szimfonikus Zenekar által elkészített éves beszámoló tehát nem a valóságnak megfelelő adatokat tartalmazta 2012., 2013. években a rövid lejáratú kötelezettségekre vonatkozóan.
Ez a számviteli rend sérelmét jelentette ugyan, amely azonban nem volt olyan mértékű, amely meghiúsította volna a zenekar valós vagyoni pénzügyi helyzetének megismerését és áttekintését (a büntetőjogi felelősség fennállta pedig e körben ezen feltételhez kötődne), ezért a nyomozó hatóság már gyanúsítottként sem hallgatta ki a feljelentett M. Tamást.
A nyomozás során megállapítást nyert az is, hogy a kötelezettségek nagy mértékű növekedését a zenekar által lebonyolított Iseumi Szabadtéri Játékok megrendezése és lebonyolítása okozta, mivel a zenekar által szervezett Iseumi Szabadtéri Játékoknak olyan költségei voltak, amelyekről az intézmény fenntartójának nem volt tudomása. A bevételek viszont többségében nem voltak előre tervezhetők. A kötelezettségek növekedése abból is adódott, hogy az esemény előkészületeit már jóval a megrendezést megelőzően meg kellett indítani.
A műsor társadalmi szempontból kiemelt jelentősége indokolttá tette az elismert, élvonalbeli művészek felkérését, a műsor színvonalas lebonyolítása pedig magas technikai és személyi költségekkel is járt. A költségek biztosításához szükséges források azonban csak a tárgyévben, februártól álltak össze, részben az önkormányzat költségvetésében biztosított támogatásból, kiírt pályázatokból, szponzori támogatásból, valamint az előadások kezdete előtt két hónappal megkezdett jegyelőadásokból.
Ezek összegét azonban az esemény tervezésekor nem lehetett számszerűsíteni, csak megbecsülni. A felmerült hiányt a zenekar vezetője a fenntartó részéről a költségvetés módosítása iránti igénnyel próbálta részben rendezni, azonban a pótlólagos önkormányzati támogatásnak egyik vizsgált évben sem sikerült a hiányt teljes mértékben fedezni, emiatt ezt a zenekar a következő évre átvitte.
A zenekar vezetője tehát lényegében egyfajta, a gazdasági életben szokásosnak tekinthető és jelen esetben sem túlzó kockázatot vállalt arra, hogy az általa szervezett esemény pénzügyi szempontból nyereségessé fog-e válni és a kötelezettségeit ki tudja fizetni. A nyereség mértéke azonban elmaradt a tervezettől.
Megbízási viszonyának kereteit tehát a zenekar vezetője nem lépte túl, ezért nem állapítható meg kötelezettségszegés a részéről, és emiatt a hűtlen kezelés bűncselekményének elkövetése sem. Mindezek alapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Nyugat-Dunántúli Regionális Bűnügyi Igazgatósága Vas Megyei Regionális Osztálya a hűtlen kezelés miatt folytatott nyomozást megszüntette, mert nem volt megállapítható, hogy a Szombathely MJV Önkormányzata vagyonának kezelésével megbízott személy az ebből folyó kötelezettségeinek szándékos megszegésével okozott volna vagyoni hátrányt a zenekar fenntartójának.
A megszüntető határozat ellen Szombathely MJV Önkormányzata panaszt jelentett be és sérelmezte, hogy számvitel rendje megsértése és hűtlen kezelés bűncselekménye vonatkozásában nem történt felelősségre vonás. A panaszt a Szombathelyi Járási és Nyomozó Ügyészség elutasította.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Nyugat-Dunántúli Bűnügyi Igazgatóság Vas Megyei Vizsgálati Osztálya ugyanakkor gyanúsítottként hallgatta ki M. Tamást 2 rb hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt.
A Szombathelyi Járási és Nyomozó Ügyészség M. Tamás gyanúsítottat 2 rb hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt megrovásban részesítette, mert a már fent írtak szerint a 2012-es üzleti év vonatkozásában 2013. márciusában, a 2013- as üzleti év tekintetében pedig 2014. márciusában olyan beszámolókat írt alá és nyújtott be Szombathely MVJ Önkormányzatához, mint irányító és fenntartó szervezethez, melyek valótlan tartamúak voltak.
A beszámolókban ugyanis a Savaria Szimfonikus Zenekar kötelezettségeit nem valós, hanem jóval alacsonyabb összegben tüntette fel; a 2012. évre vonatkozó beszámolóban több, mint 70 millió forint helyett, mintegy 11 millió forintban, míg a 2013.évre vonatkozóan több, mint 72 millió forint helyett 22 és fél millió forintban.
A Szombathelyi Járási Ügyészség a gyanúsított büntetlen előéletére, az időmúlásra, az okirat-hamisítás kisebb tárgyi súlyára tekintettel döntött úgy, hogy M. Tamás cselekményei olyan csekély fokban veszélyesek a társadalomra, hogy vele szemben a kiszabható legkisebb büntetés is szükségtelen, elégséges az intézkedés alkalmazása, melynek formája a megrovás.
A Szombathelyi Járási Ügyészség határozata ellen a gyanúsított és védője nem élt panasszal, ezért az alakilag jogerőre emelkedett.
