Korábban már
beszámoltunk
Annyi program lesz ősszel Szombathelyen, hogy megszámolni is nehéz
September
20.
12:44
arról, milyen nagy durranásokkal készül a hétvégére a szombathelyi Savaria Filmszínház. Idén ünnepli ugyanis fennállásának ötvenedik évfordulóját a mozi, amit egy kétnapos, nagyszabású programsorozattal ünnepelnek.
Ennek a megnyitójára voltunk hivatalosak szombaton késő délután, ahol a mozirajongók mellett megjelent több politikus, többek között Nemény András polgármester, Horváth Soma alpolgármester és Kondora Bálint , a megyei közgyűlés alelnöke is. Ők egyébként – a megye, és a város nevében – egy-egy díszoklevelet adtak át Mayer Rudolfnak , a mozi vezetőjének, valamint Horváth Zoltának , az üzemeltető AGORA igazgatójának.
A mozi egyik felét egyébként az ünnepi hétvégére teljesen ellepték a különböző relikviák, állítottak ki korabeli újságcikkeket és kellékeket is. A lenyűgöző kiállítás mégis eltörpült a fő attrakció mellett.
A jelenlévők ugyanis már órákkal a kezdés előtt Puzsér Róbertet keresték.
A publicista a szombat este sztárfellépője volt, aki a kiállítás megnyitója után lépett színpadra a nagyteremben, mondhatni teltház előtt.
Bár a szervezők azt ígérték, az úriember a filmes, hollywoodos, mozis, streaminges világról beszél majd főként, érintett mindent, amit csak el lehet képzelni. Volt szó a metoo-mozgalomról, arról, hogy ki számít jó rendezőnek, és arról is, hol tart most a magyar film.
„Elkurvultak” a filmek
Puzsér a tőle megszokott stílusban, erősen kezdte előadását. Kijelentette, hogy a 20. század egyik legnagyobb találmánya a mozizás és a filmkészítés volt, ami kulturálisan óriási jelentőségű volt.
A század végére viszont a hollywood-i stúdiók „elkurvultak”. Elmondta, szerinte a rendezők fontos szerepét manapság átvették a producerek, akiket csak a nagyobb bevétel tud inspirálni. Ezért a filmek a nézők elvárásaihoz kezdtek el alkalmazkodni, így eltűnt a valódi művészet a moziból.
A publicista valahogy úgy fogalmazott: „a művészet tudta, hogy erre szüksége van az embernek, az ember viszont nem tudta, hogy neki erre szüksége van”. Hozzátette, az a mostani hátborzongató érzés, amit manapság a filmekben látunk, nem igaz, ezt valahol „kiméricskélik”.
Aztán szóba kerültek a politikusok is. A publicista azt mondta, szerinte hasonló történt a politikában is, mint a filmeknél. A politikusok ugyanis mosóporrá váltak, mert nem azt hirdetik, amiben valóban hisznek, hanem azt, amivel a legtöbb embert képesek magukhoz vonzani.
A filmek és a politika kapcsolatáról kijelentette, szerinte ideológiai nevelés zajlik a streamingszolgáltatóknál. Úgy véli, ma attól lesz jó egy film, hogy ezekben az alkotásokban hány kerekesszékes, „latino” meg „transznemű törpe” szerepel.
Ezután jött szóba a metoo-mozgalom. Puzsér azt mondta, „ha elmondtál egy faszos viccet 1972-ben, vagy megcsaptad egy nő fenekét húsz évvel ezelőtt” akkor a mai felfogás szerint szexuális erőszakot követtél el. Azt azonban vitatta, hogy ezeket valóban első hallásra el kell-e hinni.
Közölte, szerinte ez az egész Donald Trump elnöksége alatt indult be igazán, aminek az egyik nagy áldozata Kevin Spacey, akit bár felmentettek a vádak alól, a botrány mégis kettétörte a karrierjét. Így lett az ünnepelt sztárból egyik napról a másikra kitagadott senki.
Puzsér a fenti példa mellett azt is bosszantónak tartja, hogy a botrány óta „ezek írják a kultúrát meg a politikát”, ami nagyon nem vezet jó irányba.
„Mostanság sterilebb a szórakoztatás. Az egész olyan, mint egy szupermarket, ami tetszik, azt levesszük a polcról, ami meg nem, azt ott hagyjuk” – tette hozzá.
„Hol keressünk jó magyar filmet?”
- kérdezte az egyik néző a folyamatos (és néhol teljesen felesleges) kérdésáradat közepette, már az előadás vége felé. A válasz mindössze annyi volt:
a filmarchívumban.
Bár sorolt 1-2 jó filmet, így a Dögkeselyűt, a nemrég
bemutatott
„Forgatunk a trébe egy gettó seggszagú klipet” - borsodi rapperek a művészmoziban
January
22.
13:17
Larry-t és a Saul fiát is, többségében mégis azt mondta, a magyar filmek nem jók. Úgy véli, az itthoni mozi megmentője Andy Vajna volt, aki a harminc év alatt „elmocsarasodott magyar filmgyártásból képes volt egy plázát építeni”.
Hozzátette, ezzel egyidőben kezdték el azt is felfedezni, hogy a magyar színészek tudnak játszani, mert mindaddig felületes és rossz rendezők irányították a filmipart, akik megelégedtek a gyenge teljesítménnyel is.
Az előadás egyébként közel kétórás volt, az utolsó fél-egy órában viszont eléggé kocsmaivá vált a hangulat, többen – feltehetően a közönségből áradó, és rendkívül hosszan elnyúló kérdéssorozat miatt – az előadás közben távoztak a teremből.
A mozi születésnapi bulija ma, vagyis vasárnap tovább folytatódik. Délelőtt kedvezményesen lehet megnézni több animációs filmet, délután mozibejárással és korabeli filmhíradókkal készülnek a szervezők, este pedig Reisz Gábor új filmjének bemutatójával és közönségtalálkozóval folytatódik az ünneplés.
