„A cikk reálisan és korrekten mutatja be a térségben zajló gazdasági folyamatokat” – válaszolta lapunknak Balaicz Zoltán Zalaegerszeg polgármestere azonkérdésünkre, hogy mit gondol a nyugat-dunántúli városok iparűzési adó bevételeivel foglalkozó cikkünkről Iparűzési adó bevételek a nyugat-dunántúli városokban - Zalaegerszeg jön fel, mint a talajvíz, de nem ez a nagy meglepetés July 29. 07:02 .
Ebben többek között azt írtuk, hogy 2023-ban mind az öt vizsgált városban emelkedtek az iparűzési adó bevételek. Győr vezető szerepe nem kétséges a térségben, de mögötte már nagy könyöklés következik.
Szombathely 28 százalékos (1,6 milliárd forintos) növekedést produkált egy év alatt, ami nem hangzik rosszul, de ha korrigáljuk az akkori, közel 20 százalékos inflációval, már kevésbé látványos, ráadásul elbizonytalanodást jelez, hogy idénre már kisebb bevétellel számol a város.
Sopronnak jól sikerült 2023, év közben is felfelé módosították a számokat, de aztán 2024-re már kifogyott a lendület.
Zalaegerszegen a nagyberuházások most kezdik éreztetni hatásukat*. És ha egy főre számoljuk ki az adóbevételeket, akkor az a meglepő szám jön ki, hogy 2023-ban Veszprémben az egy főre eső iparűzési adó bevétel meghaladta Győrét, Zalaegerszeg pedig megközelíti Szombathelyt.
Szombathely esetében nem túl jó előjel, hogy a város nagy cégei közül egyedül a Schaeffler könyvelt el tavaly növekedést, az összes többinek 
Gáz van a magyar gazdasággal, és ez a nagy Vas megyei cégek teljesítményén is látszik September 14. 07:26 vagy stagnálnak (Aptiv), vagy csökkentek (TDK, BPW, Falco) a bevételei.
Miért emelkedett ilyen látványosan a zalaegerszegi és veszprémi iparűzési adó?
„Városunkban 2014 és 2024 között ötezer munkahely jött létre. A munkanélküliség aránya a 2014-es 7,5 százalékról mára 2,3 százalékra csökkent. A helyi iparűzési adóbevétel 2014-ben 3,2 milliárd forint volt, 2024-ben már 7,5 milliárd. Számos vállalat hajtott végre beruházást (Schneider, AVL, Bosch, Flex, Europtec, MOL, Rheinmetall, Mould-Tech, Antn, Pylon, 3BHungária, ADA, Edelmann, Zalaco, Forest, Ganzeg stb.). Ezen gazdaságfejlesztési beruházások tükröződnek az adóbevételeken is” – magyarázta lapunknak Balaicz Zoltán, aki abban bízik, hogy a tavalyi évhez hasonlóan idén is túlteljesítik a 7,25 milliárdos előirányzatot.
A Veszprémben működő nagyvállalkozások - amelyek jelentős mértékben hozzájárulnak a HIPA bevételekhez - már régebb óta működnek a városban és harmonikus kapcsolatot alakítottak ki a városvezetéssel, ami minden fél számára előnyös. Ezek a cégek nemcsak stabilak, de folyamatosan fejlődnek is, több közülük Veszprémbe hozta a fejlesztéssel foglalkozó egységét is. A város megfelelő infrastruktúra biztosításával segíti a gazdasági környezet bővülését, így sikerült újabb nagy cégeket is letelepíteni – közölte megkeresésünkre Müller Mihály, a veszprémi polgármesteri kabinet sajtószóvivője.
A HIPA-bevételek alakulásában része van a Pannon Egyetem kutatás-fejlesztési tevékenységnek, ami segíti a több lábon állást. Mindez együtt azt jelenti, hogy a gazdaság természetes hullámzása egyáltalán nem, vagy csak kevéssé érinti az itt sikeresen működő vállalkozásokat – tudtuk meg.
Az iparűzési adó tavalyi kiugrásában – ahogy mi is sejtettük – szerepe volt annak is, hogy 2023-ban Veszprém Európa kulturális fővárosa volt. Az elmúlt időszakban ötven kulturális infrastruktúrafejlesztés valósult meg a városban: felújítottak műemléképületeket, új látványelemeket építettek és infrastruktúrát fejlesztettek. Ezek egyben HIPA bevételt is eredményeztek, mivel a legtöbb esetben a közbeszerzési folyamatok végén helyi vagy regionális vállalkozás nyerhette el a kivitelezés lehetőségét – közölte Müller Mihály.
A város korábban arra számított, hogy a tavalyi kulturális fővárosi év után csökkennek a bevételei, de az első félév után úgy látják, a HIPA-bevétek meghaladhatják a tervezettet és – ha nem jön közbe semmi - túlszárnyalják a tavalyi számokat is.
Mire használják a városok a helyben beszedett iparűzési adót?
Egy város fejlettségi szintjét, élhetőségét csak áttételesen határozza meg az iparűzési adó, ugyanakkor mégiscsak fontos mutatóról van szó.
Ez a bevételi forrás ugyanis egyenesen arányos a település gazdasági potenciáljával és pénzügyi lehetőségeivel is. Az iparűzési adó helyben marad - már amit nem visz el az úgynevezett szolidaritási adó -, szabadon elkölthető pénzt jelent az önkormányzatoknak, emellett – és ez legalább ennyire fontos -, minél több folyik be belőle, annál kisebb a kiszolgáltatottság.
„A helyi iparűzési adóbevétel olyan mozgásteret biztosít az adott önkormányzatoknak, amelyek biztosítják a városüzemeltetés és a városfejlesztés mellett a lakók komfortérzetének jobbá tételét is” – erősítette meg a korábbi cikkünkben leírtakat Balaicz Zoltán, konkrét példának hozva az intézmények üzemeltetését, az infrastruktúra javítását, kulturális-, sport- és rendezvénytámogatásokat.
A HIPA-bevételeket „ fontos, sőt nélkülözhetetlen bevételi forrásnak” tartja a veszprémi városvezetés is, amely egy másik fontos aspektusra is felhívja figyelmet.
„Egy jó kedélyű, kiegyensúlyozott hangulatú, élénk, pezsgő kultúrájú város vonzza a fiatal szakembereket, így azokban az ágazatokban, ahol pár éve még nehéz volt friss diplomás szakembereket találni, ma könnyen találnak a vezetők jól képzett új kollégákat.”
„Átláthatóan, közös célok mentén”
„Gazdasági konjunktúra, helyi vállalat-vezetői döntések egyaránt hozzájárulnak ahhoz, hogy ingadoznak a helyi iparűzési bevételek, amelyek, ha áttételesen is, de a helyi politika és vállalati menedzsment érdekérvényesítő képességéről is visszajelzések” – mondta lapunknak Barta Balázs gazdaságfejlesztési szakember, a Pannon Gazdasági Hálózat (PNB) ügyvezetője, ugyanakkor a nyugat-magyarországi számokkal kapcsolatban arra is felhívta a figyelmet, hogy nem egy-két év eredményének a munkáját kell értékelni, hanem a tendenciákat.
Az önkormányzatok növekvő mértékben költenek ugyan az alulfinanszírozott közszolgáltatások pótlására (oktatás, szociális ellátás) stb. de így is jelentős szabad összegek felett rendelkeznek.
A kormány láthatóan növelni szeretné a központi elvonásokat, aminek a szakember szerint egyetlen ellenszere van: olyan célra és olyan módon kell felhasználni ezt a pénzt helyben, ami a helyi lakosok érdekeivel összhangban van, átláthatóan és közös célok mentén. Ezért is fontos az iparűzési adó témája, ami messze túlmutat azon, hogy technikai adónem – véli Barta.
Az a fránya szolidaritási adó
A helyi iparűzési adóbevételek egy része azonban az úgynevezett szolidaritási adó formájában a központi költségvetésbe vándorol. Ezt az adónemet a gazdagabb, magasabb iparűzési adóbevétellel rendelkező városoknak kell befizetniük, és az ebből származó bevételeket az állam elvileg a hátrányosabb helyzetű, kisebb vagy szegényebb önkormányzatok támogatására fordítja.
A 2017-ben bevezetett adót azonban sokan kritizálják, mondván, a pénz nem biztos, hogy oda kerül, ahova szánják, csak az biztos, hogy a gazdagabb települések pénzügyi helyzetét rontja. Szombathely például idén 3,6 milliárd forintot 
Több mint 30 milliárd forint sorsáról döntenek a jövő csütörtökön a szombathelyi képviselők February 23. 19:00 fizet be ezen a címen az államnak, míg Zalaegerszeg kétmilliárdot.
Van, aki szerint politikai motiváció is vezette a kormányt, amikor bevezette ezt az adót, mert meg tudja fosztani forrásaiktól az ellenzéki nagyvárosokat. Hogy így van vagy sem, azon lehet vitatkozni, az viszont biztos, hogy a minél kevesebb egy településnek a saját pénze, annál kisebb az autonómiája. Ez is illik a kormány centralizációs törekvései közé.
Az is biztosnak látszik, hogy valami változáson töri a fejét a kormány, mert a jelenlegi rendszert a kormánypárti polgármesterek is kritizálják.
„Egyetértek azzal a Megyei Jogú Városok Szövetségében felmerült gondolattal, hogy a nagyvárosok a szolidaritási hozzájárulás összegét vagy annak egy részét költhessék a városkörnyék, a környező települések fejlesztésére, olyan infrastrukturális beruházásokra (bekötő utak, kerékpárutak, buszmegállók, egyéb szolgáltatások), amelyek valóban egy komplex agglomerációs közösséget tudnának erősíteni. Ez a gondolat találkozik a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium várostérségi stratégiájával is” – mondta ezzel kapcsolatban lapunknak Balaicz Zoltán.
Figyelemre méltó, hogy ugyanez a lehetőség merült fel Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter és Nemény András szombathelyi polgármester év eleji találkozóján 
„Mintha kicsit elveszett volna ez a térség” – Navracsics Tibor Szombathelyen járt és nem is túl álcázott kampánybeszédet tartott January 30. 19:37 is.
Ugyanakkor az sem kizárt, hogy ennél drasztikusabb „megoldások” irányába kacsingat a kormány.
Sajtóértesülések szerint a szeptember eleji Országos Jegyző – Közigazgatási Konferencián egy olyan lehetőség is felvetődött, hogy központilag elvonnák és újraosztanák a települések helyi iparűzési adóját, amely még a szolidaritási adó ellenére is jelentős szabadságot és önálló forrást jelent az önkormányzatoknak.
„Nyilván nem véletlen, hogy a központi kormányzat elkezdte ezt a kérdést feszegetni” – véli erről a lehetőségről Barta Balázs, aki szerint a hírnek lehet egy olyan pozitív hatása is, hogy a fejlesztések, programok átgondolásra, nyílt kommunikációra késztetik az önkormányzatokat.
Kerestük a témában a szombathelyi, a győri és a soproni önkormányzatot, is, de a több héttel ezelőtt elküldött kérdéseinkre eddig nem kaptunk választ. Ha történik ilyen, frissítjük írásunkat.
