Olvasóink hívták fel a figyelmünket arra, hogy komoly munkálatokat végeznek a nagy múltú Latex Írottkő utcai telephelyén. Egész pontosan (ismét) elkezdték bontani a raktárakat, a főépület melletti egységnek például már csupán az utcafront felőli része ép. Persze az elmúlt években teljes valójukban sem voltak már épnek nevezhetőek az egykoron Szombathely talán legszebb gyárának szerves részét képező, a 21. században viszont inkább csak torzóként meredező épületek. A Latex gyár szomorú történetének fonalát az alábbiakban a rendszerváltás utáni időszaktól ragadjuk magunkhoz, az alapítástól 1990-ig számított históriáról pedig bővebben keretes írásunkban emlékezünk meg.
Eleinte nagy tervek, végül nagy kudarc
Nos, a Latex, mint anyacég a rendszerváltást követő években ment csődbe, a gyárakat önállósították, de azok így sem tudtak talpra állni. 1999-ben magyar magánszemélyek vásárolták meg, és előbb Latex Szombathely Kft., majd Latex 2000 Textilgyártó és Forgalmazó Zrt. néven működtették az üzemet. (Utóbbi cég szintén 100 százalékos hazai magántulajdonban volt.) Eleinte úgy tűnt, hogy a termékválaszték bővítésével, továbbá új piacok felkutatásával az üzem szép jövő előtt állhat. 2001 tavaszára azonban kiderült, hogy a forint erősödése és a minimálbér emelése miatt a tervezettnél jóval kisebb a társaság árbevétele.
A dolgozók számát ettől kezdve fokozatosan csökkentették, a veszteséges szőnyeggyártást pedig le is állították. Az uniós csatlakozást követően már nemcsak a távol-keleti, hanem a nyugat-európai konkurenciával is meg kellett küzdenie a társaságnak, ez újabb piacvesztést okozott. 2005-ben aztán a kelmefestő üzemet is bezárták. 2007-ben a társaság tulajdonosai technológiai fejlesztéssel és új termékek bevezetésével próbálkoztak, de azt források hiányában végül nem sikerült megvalósítani.
A cég számára a végső tőrdöfést az jelentette, amikor az egyik multinacionális partnerük már nem tőlük, hanem Csehországból vásárolta meg a számára szükséges termékeket. A társaság tartozásai folyamatosan növekedtek, 2010-re pedig odáig fajult a helyzet, hogy a termelést le kellett állítani. A zrt. felszámolása a Vas Megyei Bíróság döntése nyomán napra pontosan 2011. február 8-án kezdődött, a még megmaradt dolgozók munkaviszonya 2011. március 1-jei hatállyal szűnt meg.
Budapesti cég a telephely tulajdonosa
A Latex esetében a szükséges eljárást a fővárosi Pro-Creditor Felszámoló és Vagyonkezelő Kft. végezte. Az ügyben Dallos Endre felszámolóbiztostól kértünk további információkat.
- A Latex 2000 Zrt. felé a bejelentett hitelezői igények összesen 43 millió forintot tettek ki. Ebből 30 millió a munkavállalóknak járó elmaradt bér, a felmondási időre járó bér, valamint a végkielégítések összege volt. A társaság gépeit, egyéb eszközeit, valamint a készleten lévő árut nyilvános pályázaton értékesítették – felelte a nyugat.hu-nak Dallos Endre.
Az általunk fontosnak ítélt történeti előzmények hosszabb ismertetése után természetesen arra is rákérdeztünk, hogy a rengeteg résztulajdonosról szóló városi mendemondák árnyékában, napjainkban kié is valójában az Írottkő utcai telephely. Mint azt Dallos Endrétől megtudtuk: a Latex 2000 Zrt. a területet 2007-ben (tehát még jóval a felszámolás előtt) egy ingatlanhasznosító cégnek, nevezetesen a fővárosi székhelyű Ister Terra-Invest Kft.-nek adta el, majd ettől a társaságtól bérelte vissza a telephelyet.
Rengeteg ötlet merült fel, ám eddig egyik sem valósult meg
Így hát megkerestük a szóban forgó Ister Terra-Invest Kft. ügyvezetőjét, Ökrös Sándort. A cégvezetőtől megtudtuk: a bontást egyedül a főépületként is emlegetett klinkertéglás egység ússza meg, melyben jelenleg a Latex Plusz Kft. bérel egy-két irodát. A híres előd nevét továbbörökítő kft. néhány alkalmazottal működik, az internetes cégjegyzék alapján egyebek mellett kötött és hurkolt kelmék, konfekcionált textiláruk gyártásával is foglalkozik, de Ökrös Sándor szerint nem bonyolít igazán jelentős forgalmat. Érdekesség, hogy a netes adatok alapján a kft.-t ugyanaz a Tarján Ilona vezeti, aki a korábbi Latex 2000 Zrt.-nek is ügyvezetője volt.
Ökrös Sándor további kérdésünkre válaszolva elmondta: az irodaépületen kívül az összes többi egységet lebontják, a telephely közepén álló négyszintes raktárat például irányított robbantással. Utóbbi épület egyébként 2011 nyarán azzal került ismét a helyi média látószögébe, hogy helyiségeiben több tonna kötözőanyag és temérdek hulladék kapott lángra. Erről mi is bővebb írásunkban emlékeztünk meg. Raktárépület égett Szombathelyen - videóval és légifotókkal 2011. June 13. 14:59
Az Ister Terra-Invest Kft. a telephelyet tehát értékesítené, bár egyelőre arra vonatkozóan nincsenek konkrét elképzelések, hogy kinek és milyen célra. Ökrös Sándor elmondása szerint utoljára két évvel ezelőtt volt igazán aktív érdeklődés az ingatlan iránt, akkor több ötlet is felvetődött, a szociális lakások kialakításától egészen a szállodaépítésig. Korábban pedig voltak, akik jégcsarnokot, vagy éppen magánkórházat álmodtak a nagy múltú Latex helyére. Az ügyvezetőtől végül azt is megtudtuk, hogy nagyjából fél éve Lazáry Viktor alpolgármester is megkereste, mondván a város is töri a fejét az ingatlan hasznosításának lehetőségein. Előrelépés azonban egyelőre nem történt az ügyben.
A Latex rendszerváltás előtti kivonatos históriája
A könnyűipari cég története egészen 1922-ig nyúlik vissza, hiszen Alexander Putsch, a Burgenlandban, Pinkafőn működő textilgyár tulajdonosa ebben az évben jelezte Szombathely akkori vezetőinél, hogy termelőüzemet szeretne létesíteni a vasi megyeszékhelyen. A város képviselő-testülete persze örömmel járult hozzá a gyáralapításhoz. A jelenlegi telephelyen 1923. április 20-a óta működik lakástextil termékeket gyártó cég. Az üzem alapításakor a Putsch Sándor Gyapjúáru, Szőnyeg és Takarógyár Betéti Társaság Szombathely nevet viselte.
A vállalkozás 1939-ig szépen fejlődött. A második világháború ideje alatt a polgári takarók mellett az Írottkő utcában nagyobb mennyiségű honvédségi takarót is készítettek. A háborús helyzet miatt a gyár hadi üzemmé vált. Az 1945 és 1949 közötti időszak sok szenvedést hozott a városra, valamint a gyárra is. Szerencsére a bombatámadások nem érintették a gyár területét, így az üzem nagyobb károk nélkül vészelte át a megpróbáltatásokat. A németek kivonulását követően a gyár újraindult, ám többször zavarta meg az egyre élénkebben érzékelhető termelést a szén- és nyersanyaghiány.
1949-ben a céget államosították. Ezután már Takarógyár Nemzeti Vállalat néven működött tovább. A vállalat 1949 és 1963 között élte virágkorát. Ebben az időszakban az elsődleges cél a termelés növelése volt, melyhez a szakmai gárda erősítésén túl az elavult gépek cseréjére is szükséges volt. Több üzemrésszel bővült a vállalat: ekkor készült el az új szövöde, és a fonalraktár épülete. A választék a gyapjú és vigone termékeken kívül műszálas takarókkal bővült.
A Lakástextil Vállalat 1963-ban öt gyár, a szombathelyi Takarógyár, a kőszegi Bútorszövetgyár, a kőszegi Posztó és Nemezgyár, a tatai Szőnyeggyár és a Soproni Szőnyeggyár egyesülésével jött létre. Ez utóbbi 1971-ig volt a Latex gyáregysége. 1978-ban csatlakozott a Lakástextil Vállalathoz a Szombathelyi Pamutipari Vállalat, mely később a Latex Szombathelyi Fonó- és Szövőgyára nevet vette fel.
Azokban az időkben belföldön és külföldön egyaránt felgyorsult a lakáskultúra fejlődése, és a korszerűbb bútorok megjelenésekor a figyelem a lakástextíliákra irányult. A 80-as évek végén aztán, mint sok más magyar cég, a Lakástextil Vállalat is nehéz anyagi helyzetbe került. A cég a 90-es években aztán tönkrement, a gyáregységek különváltak, majd megkezdődött az egyes gyárak elleni csődeljárás.
(Forrás: www.latex2000.com, Napi Gazdaság)
