2024 májusa mozgalmas hónapja volt központi csillagunknak. Mivel a Nap elég komoly kitöréseket produkált, ezért a sarki fény, vagyis az Aurora Borealis szinte lement a térképről. Akkor készítettünk is egy interjút Szabó M. Gyulával, az ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium igazgatójával, hogy megértsük a jelenség működését 
Itt a világvége, hogy egyre többször látjuk a sarki fényt Magyarországról? July 24. 19:04 .
Azonban felmerült azóta egy további kérdés. Amióta vannak feljegyzések a sarki fényekről, mikor volt az első hivatalos beszámoló, amely Szombathelyről vagy a környékről származik? Nos, 1938. január 25-26. között két éjszaka Szombathelyről is látni lehetett az Aurora Borealist, legalábbis ekkorra datálható az első olyan bejegyzés, amely városunkat is említi.
Természetesen voltak korábbi észlelések is az országban, a bevezetőben említett 1523. április végi ugyan még csak Budára fókuszált, de az 1526. január 11-i már országos észlelést takar, akárcsak az 1556-os, az 1557-es, az 1575-ös és az 1591-es is.
Vas megyéből még egy város szerepel a listán, méghozzá Körmend, ott 1991. november 8-án és 9-én vonzotta az égi tünemény a földi szemlélődők tekintetét.
Ellenben Sopron sokkal korábban, 1648. június 11-én iratkozott fel erre a listára. Majd 1720. január 3-án, 1779. február 10-11. és 13-án, 1780. február 29-én, és a már említett 1938. január 25-én és 26-án is volt hivatalos feljegyzés a hűség városából.
Ezen kívül több olyan észlelés is előfordult, amelyek rendkívül nagy kiterjedésűek voltak. Elsőként érdemes megjegyezni az 1730. február 15-it, amelyet egész Európában láttak, még Rómában is született róla feljegyzés, 30-40 fok magas volt ez a sarki fény.
Hasonlóan erős volt a sarki fény 1780. november 25-én is, akkor a Felvidéken és Temesváron is látták a vibráló fényeket az éjszakai égbolton. 1786-ban és 1787-ben volt két közepes, ám kiterjedt Aurora Borealis, előbbit Róma vonaláig, utóbbi Róma-Marseille vonaláig lehetett látni.
Az 1800-as években aztán rákapcsolt a Napunk, 1836. október 18-án és 19-én Itáliáig, 1852. február 19-én Spanyolországig és a törökországi Izmirig, 1859. augusztus 28-án és 29-én pedig Afrika észak-nyugati részéig volt látható a sarki fény.
1870. április 5-én Athénban is, október 24-én pedig Lisszabontól Bagdadig terjedt, majd egy nappal később már Athénban, Madridban és Isztambulban is sikerült megfigyelniük az Aurora Borealist. 1872. február 4. egy igen erős sarki fényt hozott, amit még Asszuánból és Indiából is láttak az emberek. Hasonlóan erős volt a sarki fény 1940. március 24-én is, akkor Orántól Kisázsiáig látták.
Ebből is látszik, hogy Magyarországon is elég gyakori ez a jelenség. Annak, pedig talán csak két prózai oka van, hogy nem vesszük észre. Az egyik az, hogy a városi fényszennyezés miatt egyre kevésbé tűnik fel, a másik pedig, hogy talán csak szimplán nem nézünk eleget az ég felé. Bár az is lehet, hogy fogalmunk sem volt eddig, mire is kellene felfigyelni.
