„Megkezdődött a pereskedés az osztrák állam és a Lázár János vezette közlekedési minisztérium között. A bíróságnak kell eldöntenie, rendben van-e, hogy a magyar fél erőből lenyomta a kisebbségben lévő üzlettársát” – írja a 24.hu.
Ahogy arról lapunk is beszámolt 
Egy trükkel szorították ki a GYSEV-ből Lázárék az osztrákokat 2025. January 22. 08:08 , Ausztria egy karácsony előtti közgyűlésen szorult ki az osztrák-magyar vegyesvállalatból.
A 71,8 százalékos részesedéssel rendelkező magyar állam és a 28,2 százalékos tulajdonhányaddal bíró osztrák fél képviselői eredetileg úgy tervezték, hogy közösen emelik meg a GYSEV alaptőkéjét: a magyar fél 890 millió, az osztrák pedig 350 millió forintot tett volna bele, így fenntartva az előzőleg kialakult tulajdoni arányokat. Az osztrákok – valószínűleg megsejtve a magyar fél szándékait – kérték, hogy a két tőkeemelést egyetlen napirendi pontként tárgyalják. Ezt azonban a magyar oldal elutasította, majd kizárólag a saját tőkeemelésüket hagyták jóvá.
Ennek eredményeként a magyar fél minősített többséget szerzett GYSEV-ben, az osztrákok pedig elvesztettek bizonyos stratégiai jogokat, amelyek korábban biztosították számukra a fontosabb döntésekben való részvételt.
Mindezeket lapunknak személyesen is megerősítette 
Lázár János szombathelyi látogatása bővelkedett ígéretekben, kiderült, hol tart a körmendi és kőszegi gyorsforgalmi utak ügye 2025. January 23. 15:53 Lázár János a szombathelyi sajtótájékoztatóján.
Nem lefutott ügy
Az osztrák fél a cégbírósághoz fordult, jelezve, hogy a tőkeemelést az osztrák fél nem szavazta meg, és a magyarok jogsértőn jártak el, mert szerintük Ausztria minden feltételt teljesített.
A kérelmüket elutasította a bíróság, a jelen helyzet szerint Magyarország szinte mindenről önállóan dönthet, akár be is zárhatja az Ausztriában működő fióktelepeket. (A cég a határ túloldalán is működtet vasútvonalakat például Bécs, Graz és a Fertő-tó irányában.)
Ugyanakkor a 24.hu értesülései szerint a történet még nincs lefutva, mert azt a bíróság még nem vizsgálta, hogy a közgyűlési határozatok jogszabálysértők vagy alapszabályba ütköznek-e.
Családi szál
Kevesebb szó esik a tulajdonosi szerkezetváltás egy másik fontos eleméről.
Még ugyanezen az ominózus karácsony előtti közgyűlésen a GYSEV 2011-ben indult, árufuvarozással foglalkozó cége, a GYSEV Cargo Zrt. részvényeinek 62,5 százalékát a magyar állam átadta a Waberer’s Nyrt.-nek.
„Egy olyan üzleti modellen dolgozunk, amelyben megmarad az állami tulajdon, de bevonunk magántőkét és tudást. A Waberer’s egy nagy multinacionális logisztikai vállalat, amely például Szombathelyen is tud beruházni. A magyar állam megtartja a kisebbségi tulajdonrészét, miközben a többségi tulajdonos beruház, fejleszt, közösen kihasználjuk a potenciális lehetőségeket. Nekünk annyi tőkénk nem volt, hogy felfejlesszük a GYSEV Cargót, ezért hozunk be magántőkét”
- válaszolta lapunknak Lázár János, amikor azt kérdeztük, hogy mi szükség volt a Waberer’s bevonására.
A közel 130 milliárd forintos árbevételű szállítmányozási és logisztikai óriás többségi tulajdonosa Tiborcz István, a miniszterelnök veje, aki 2023-ban vásárolta be magát ebbe a cégbe (is), így terjesztve ki a NER – és az Orbán-család - érdekeltségi területét erre stratégiailag fontos gazdasági területre is.
Gazdaság, politika
Mindezek tükrében eltűnődhetünk azon, hogy kizárólag a nemzetgazdasági megfontolások vezérelték-e Lázár Jánost, amikor Nemény András polgármester társaságában bejelentette Lázár János szombathelyi látogatása bővelkedett ígéretekben, kiderült, hol tart a körmendi és kőszegi gyorsforgalmi utak ügye 2025. January 23. 15:53 , a GYSEV és a GYSEV Cargo potenciális befektető lehet Szombathely északi ipari parkjában.
Figyelemre méltó, hogy a miniszter Sopronnak is megígért 
Lázár János Sopronban járt, a Fertő tóról is beszélt 2025. February 11. 15:34 egy állami hátszelű Sopron Cargo-logisztikai bázist.
A GYSEV működése is átalakul
Hogy a tulajdonszerkezet-váltás mennyire befolyásolja a cég működését, az a jövő zenéje, de az biztos, hogy a közeljövőben alapjaiban változik meg a GYSEV helye és szerepe a nyugat-magyarországi vasúti közlekedésben.
Ahogy arról mi is írtunk, július 1-jétől 752 kilométer vasúti pálya a MÁV-csoporttól átkerül üzemeltetésre a GYSEV-hez. Az intézkedés 13 vasútvonalat érint.
A vasútvonalak üzemeltetése egyébként nem jelenti a személyszállítási tevékenység automatikus átvételét, ezeket a közszolgáltatási feladatokat fokozatosan, több ütemben veszi majd át a zöld-sárga vasúttársaság.
Nem mindenki örül a váltásnak
Lázár János miniszter korábban részben azzal indokolta az átszervezést, hogy szeretné, „ha a GYSEV nem Ausztriát, hanem Magyarországot szolgálná”, ami meglehetősen megfoghatatlan érv.
Ennél valamivel konkrétabbnak hangzik, hogy „a GYSEV humánerőforrását és járműkapacitását beforgatják a magyar vasúti közlekedésbe” és megkezdődik a járműpark átcsoportosítása, és erre egy példát is hozott Lázár: GYSEV-mozdonyok már besegítenek a Békés Intercity működtetésébe. A miniszter mindezt úgy értékelte, hogy megkezdődött a „MÁV GYSEV-ítése”.
Sokan viszont attól tartanak, hogy mindez pont fordítva lesz: a magyar állam hangsúlyosabb megjelenése roncsolja az eddig közmegelégedésre működő GYSEV-et és behozza a cégbe a MÁV problémáit.
Amikor január végén azt kérdeztük a GYSEV-től, hogy az átszervezéssel hogyan változik a nyugat-dunántúli közlekedés és mit érzékelnek ebből az utasok, az a válasz érkezett a szóvivőtől, hogy „a nyugat-dunántúli térségben jóval magasabb lesz azon vasútvonalak aránya, amelyen a GYSEV üzemelteti a vasútvonalakat és szállítja az utasokat. Bízunk benne, hogy az utasok a szolgáltatások minőségének emelkedését fogják érzékelni, hiszen vasúttársaságunk eddig is próbált mindent megtenni a szolgáltatási színvonal növeléséért.”
De ez érezhetően - és talán érthetően - nem nyugtat meg mindenkit.
