Megint elsuhant egy aszteroida mellettünk

De egy másik bármikor becsapódhat.

Hurrá, újra megúsztuk a világvégét, már ami az űrbéli kavicsokat illeti. Hiszen épp kedden suhant el a 7482 (1994 PC1)katalógusjelű 1,3 kilométer átmérőjűnek saccolt kisbolygó. Bár most még a szele se érte el a földet, mivel durván 1,93 millió kilométer távolságban haladt el mellettünk, azért azt ne feledjük, hogy a világűr céltábláján parányi kis sárgolyónk a tízes kör. Nehéz eltalálni, de előbb utóbb meg fog történni.

A NASA egyébként készített egy fantasztikus interaktív térképet arról, hogyan is fest a földünk ennyi űrlövedék között.
A képre kattintva interaktív módon megkeresheti a létező összes ismert űrsziklát
NASA/JPL-CALTECH

A föld geológiai óráján az ember megjelenése csupán néhány másodpercet tesz ki, és előttünk már lerázta magáról párszor bolygónk az életet. Ha megnézzük a képet, a végén az az icipici pötty, nos azok vagyunk mi és előttünk már volt pár kihalási hullám.

NASA

A legutolsó globális katasztrófa, amit vélhetően meteorit okozott, szinte tegnap történt, 66 millió éve. A kisbolygó, ami kipusztította a dínókat mondjuk marha nagy szikla volt, 12-13 kilométer átmérőjűre becsülik. De ne ringassuk magunkat hiú ábrándba, egy jóval kisebb kavics is bekopogtatna minden ház ajtaján.

Hogy miért is? Nos azért, mert a számítások szerint már egy 140 méternél nagyobb objektum becsapódása is az egész bolygóra kiterjedő globális katasztrófát okozna. És, hogy mennyire vagyunk céltáblája az univerzumnak, azt jól bizonyítja, hogy jelenleg a NASA több mint 27 ezer! földközeli objektumot ismer, ezek közül 2223 potenciálisan veszélyes aszteroidát tartanak számon. Becslések szerint ez csupán 8 százaléka a tényleges mennyiségnek. 800 ismert meteor mérete meghaladja az 1 kilométer átmérőt is. Egy ekkora kő már letarolná az általunk ismert világot. Hogy még sötétebb legyen a jövő, jó részüket észre sem lehet venni időben, mivel a föld mozgásai miatt mozdulatlannak tűnnek. Valószínűleg ez történt 2019-ben is amikor a 2019 OK katalógusjelű aszteroida 70 ezer kilométerre lopakodott és ezt mindössze 24 órával az érkezése előtt sikerült fülön csípni.

Hogy legyen fogalmunk a méretarányokról, ez az animáció elég érzékletesen bemutatja néhány ismert aszteroida méretét

Az egyik ilyen kisbolygó, ami egy ideje riogat minket, az 99942 Aphofis névre hallgat és 2004-ben kacsintott ránk először. A 370 méter átmérőjű égi jövevény nagy riadalmat okozott, hiszen az akkori számítások szerint nagyon magas 2,7% -ra becsülték az esélyét, hogy 2029-ben visszatérve kellemetlen randevúnak leszünk kitéve.

NASA

Ha becsapódna az 65 ezer hirosimai atombomba erejének felelne meg. Ha szárazföldbe vágódna, öt kilométeres krátert ütne, de a pusztítás felfoghatatlan lenne. Ha tengerbe csapódna, azzal se nagyon lennénk kisegítve, hiszen a szökőár hatósugara, amit keltene akár ezer kilométert is elérné.

Egy kis összehasonlítás, hogy mekkora is az Aphofis
tekdeeps.com

Így hát a fél szemünk mindig rajta van. Legutóbb tavaly március 6-án haladt el mellettünk 16 millió kilométerre. Ilyenkor a tudósoknak esélyük van tanulmányozni az összetételét, valamint pontosítani a pályájával kapcsolatos számításokat is.

Ennek köszönhetően a csillagászok szerint egy kicsit azért mégis fellélegezhetünk, hiszen 2029-ben a becsapódás esélye nagyon kicsi, majdnem nulla. Igen ám, de ekkor már csak 30 ezer kilométerre fog elsuhanni mellettünk, kis túlzással a szele is a hajunkba kap majd és lehet, hogy lekoccol néhány műholdat.

Az aphofis elhaladása 2029-ben. Az a sok kis pötty bizony műholdak
wikipedia

Ha azt vesszük, hogy a hold távolsága földünktől 384 ezer kilométer, ez közelség kínosan kicsinek tűnik. És persze 2036-ban jön is vissza, mint a bumeráng.

Egy ilyen kis távolságú elhaladásnál azonban már számolni kell azzal, hogy bolygónk gravitációja hatással lehet az égitestre, vagyis áthalad egy gravitációs kulcslyukon és a 2036-os visszatérésekor azt mondja majd, hogy nem kell azon fáradoznunk, hogy kipusztítsuk saját magunkat, szívesen megteszi ő ezt helyettünk. Ennek esélye egyes számítások szerint 1 a 250 ezerhez.

A Hawaii Egyetem Csillagászati Intézetének kutatóinak legújabb számításai azonban megnyugtatóbbak, ugyanis az úgynevezett Jarkovszkij-hatást figyelembe véve 2029-ben és 2036-ban szerintük nem kell tartani a kellemetlen randevútól, de az azt követő 2068-as találkozásnál is 99,99933%-ra tették az esélyét annak, hogy elkerül minket az Aphofis.

Hát itt tartanak jelenleg a kutatások, szóval van még bizonytalanság bőven a dologban. Mindenesetre mielőtt össze kéne gyűjteni Bruce Willis csapatát, hogy lyukat fúrjanak egy aszteroidába (ugye megvan az Armageddon című film) az amerikai és európai űrügynökség elindította a DART( Dupla Aszteroida Elhárítási Teszt ) programot aminek célja, hogy egy Didymos nevű aszteroida körül keringő pici holdba a Dimorphos-ba ;-nem hivatalos nevén a Didymoon-; beleütköztetnek egy űreszközt. A 2024-ben induló Hera misszió pedig 2026-ban érkezhet meg a kisbolygóra, hogy kielemezze a DART munkáját.

DART_NASA_JOHNS_HOPKINS

Ha reményeik szerint minden klappol, akkor a 160 méter átmérőjű Didymoon lesz az első égitest a naprendszerben, ami az emberi erőfeszítésnek köszönhetően változtatott pályáját. Felmerül a kérdés, hogy vajon a jövőben az emberiség lesz-e gyorsabb, vagy mint Dottye az Armageddonban egy elóborolt kődarab mindent visz

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk, vagy küldjön róla fotót. Akár névtelenül, titkosított üzenetküldő rendszerünkön keresztül itt, vagy facebook messengeren ide kattintva. Esetleg emailben, itt: jelentem_KUKAC_nyugat_PONT_hu

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Tech