Megint elsuhant egy aszteroida mellettünk

De egy másik bármikor becsapódhat.

Hurrá, újra megúsztuk a világvégét, már ami az űrbéli kavicsokat illeti. Hiszen épp kedden suhant el a 7482 (1994 PC1)katalógusjelű 1,3 kilométer átmérőjűnek saccolt kisbolygó. Bár most még a szele se érte el a földet, mivel durván 1,93 millió kilométer távolságban haladt el mellettünk, azért azt ne feledjük, hogy a világűr céltábláján parányi kis sárgolyónk a tízes kör. Nehéz eltalálni, de előbb utóbb meg fog történni.

A NASA egyébként készített egy fantasztikus interaktív térképet arról, hogyan is fest a földünk ennyi űrlövedék között.
A képre kattintva interaktív módon megkeresheti a létező összes ismert űrsziklát
NASA/JPL-CALTECH

A föld geológiai óráján az ember megjelenése csupán néhány másodpercet tesz ki, és előttünk már lerázta magáról párszor bolygónk az életet. Ha megnézzük a képet, a végén az az icipici pötty, nos azok vagyunk mi és előttünk már volt pár kihalási hullám.

NASA

A legutolsó globális katasztrófa, amit vélhetően meteorit okozott, szinte tegnap történt, 66 millió éve. A kisbolygó, ami kipusztította a dínókat mondjuk marha nagy szikla volt, 12-13 kilométer átmérőjűre becsülik. De ne ringassuk magunkat hiú ábrándba, egy jóval kisebb kavics is bekopogtatna minden ház ajtaján.

Hogy miért is? Nos azért, mert a számítások szerint már egy 140 méternél nagyobb objektum becsapódása is az egész bolygóra kiterjedő globális katasztrófát okozna. És, hogy mennyire vagyunk céltáblája az univerzumnak, azt jól bizonyítja, hogy jelenleg a NASA több mint 27 ezer! földközeli objektumot ismer, ezek közül 2223 potenciálisan veszélyes aszteroidát tartanak számon. Becslések szerint ez csupán 8 százaléka a tényleges mennyiségnek. 800 ismert meteor mérete meghaladja az 1 kilométer átmérőt is. Egy ekkora kő már letarolná az általunk ismert világot. Hogy még sötétebb legyen a jövő, jó részüket észre sem lehet venni időben, mivel a föld mozgásai miatt mozdulatlannak tűnnek. Valószínűleg ez történt 2019-ben is amikor a 2019 OK katalógusjelű aszteroida 70 ezer kilométerre lopakodott és ezt mindössze 24 órával az érkezése előtt sikerült fülön csípni.

Hogy legyen fogalmunk a méretarányokról, ez az animáció elég érzékletesen bemutatja néhány ismert aszteroida méretét

Az egyik ilyen kisbolygó, ami egy ideje riogat minket, az 99942 Aphofis névre hallgat és 2004-ben kacsintott ránk először. A 370 méter átmérőjű égi jövevény nagy riadalmat okozott, hiszen az akkori számítások szerint nagyon magas 2,7% -ra becsülték az esélyét, hogy 2029-ben visszatérve kellemetlen randevúnak leszünk kitéve.

NASA

Ha becsapódna az 65 ezer hirosimai atombomba erejének felelne meg. Ha szárazföldbe vágódna, öt kilométeres krátert ütne, de a pusztítás felfoghatatlan lenne. Ha tengerbe csapódna, azzal se nagyon lennénk kisegítve, hiszen a szökőár hatósugara, amit keltene akár ezer kilométert is elérné.

Egy kis összehasonlítás, hogy mekkora is az Aphofis
tekdeeps.com

Így hát a fél szemünk mindig rajta van. Legutóbb tavaly március 6-án haladt el mellettünk 16 millió kilométerre. Ilyenkor a tudósoknak esélyük van tanulmányozni az összetételét, valamint pontosítani a pályájával kapcsolatos számításokat is.

Ennek köszönhetően a csillagászok szerint egy kicsit azért mégis fellélegezhetünk, hiszen 2029-ben a becsapódás esélye nagyon kicsi, majdnem nulla. Igen ám, de ekkor már csak 30 ezer kilométerre fog elsuhanni mellettünk, kis túlzással a szele is a hajunkba kap majd és lehet, hogy lekoccol néhány műholdat.

Az aphofis elhaladása 2029-ben. Az a sok kis pötty bizony műholdak
wikipedia

Ha azt vesszük, hogy a hold távolsága földünktől 384 ezer kilométer, ez közelség kínosan kicsinek tűnik. És persze 2036-ban jön is vissza, mint a bumeráng.

Egy ilyen kis távolságú elhaladásnál azonban már számolni kell azzal, hogy bolygónk gravitációja hatással lehet az égitestre, vagyis áthalad egy gravitációs kulcslyukon és a 2036-os visszatérésekor azt mondja majd, hogy nem kell azon fáradoznunk, hogy kipusztítsuk saját magunkat, szívesen megteszi ő ezt helyettünk. Ennek esélye egyes számítások szerint 1 a 250 ezerhez.

A Hawaii Egyetem Csillagászati Intézetének kutatóinak legújabb számításai azonban megnyugtatóbbak, ugyanis az úgynevezett Jarkovszkij-hatást figyelembe véve 2029-ben és 2036-ban szerintük nem kell tartani a kellemetlen randevútól, de az azt követő 2068-as találkozásnál is 99,99933%-ra tették az esélyét annak, hogy elkerül minket az Aphofis.

Hát itt tartanak jelenleg a kutatások, szóval van még bizonytalanság bőven a dologban. Mindenesetre mielőtt össze kéne gyűjteni Bruce Willis csapatát, hogy lyukat fúrjanak egy aszteroidába (ugye megvan az Armageddon című film) az amerikai és európai űrügynökség elindította a DART( Dupla Aszteroida Elhárítási Teszt ) programot aminek célja, hogy egy Didymos nevű aszteroida körül keringő pici holdba a Dimorphos-ba ;-nem hivatalos nevén a Didymoon-; beleütköztetnek egy űreszközt. A 2024-ben induló Hera misszió pedig 2026-ban érkezhet meg a kisbolygóra, hogy kielemezze a DART munkáját.

DART_NASA_JOHNS_HOPKINS

Ha reményeik szerint minden klappol, akkor a 160 méter átmérőjű Didymoon lesz az első égitest a naprendszerben, ami az emberi erőfeszítésnek köszönhetően változtatott pályáját. Felmerül a kérdés, hogy vajon a jövőben az emberiség lesz-e gyorsabb, vagy mint Dottye az Armageddonban egy elóborolt kődarab mindent visz

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? A szerkesztőségünkkel szeretne közölni valamit? Írja meg nekünk, vagy küldjön róla fotót. Akár névtelenül, titkosított üzenetküldő rendszerünkön keresztül itt, vagy facebook messengeren ide kattintva. Esetleg emailben, itt: [email protected]

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Tech