A legenda szerint Ferenc József a Millennium idején, Budapesten járva szóvá tette:
milyen kopár a város, üresek a terek, kevés a szobor
. Jó példával elöl járva, rögtön rendelt is tízet, a városatyákra bízva, hogy kit ábrázoljanak.Ötlete nem kevés fejtörést okozott, mert a „kurucos” magyar múltban nehéz volt tíz olyan személyt találni, akiknek megörökítése a Habsburg-ház számára is elfogadhatónak mutatkozott.
Ekkor készült el Szent Gellért, Pázmány Péter, Werbőczy István szobra és a javaslatok között szerepelt III. Béla király névtelen jegyzőjének, a "Gesta Hungarorum” szerzőjének megörökítése, de a kor szobrászai nem tolongtak ezért a megrendelésért. Stróbl Alajos tanítványa, az akkor 26 éves Ligeti Miklós szobrászművész elég bátorságot érzett magában, hogy vállalkozzon és megmintázzon egy teljesen ismeretlen személyiséget.
Amikor 1898-ban a zsűrinek bemutatta az emlékmű vázlatát, a tagok meghökkentek az arc nélküli figura láttán. A bizottságban ülő Fadrusz Jánosnak azonban tetszett a terv, és bár Ligetit felkérték egy másik változat elkészítésére erélyes fellépésének köszönhetően végül mégis a csuklyás változatot választották. Az 1903-ban Városligetben felavatott Anonymus mellett Ligeti híres szobra a szegedi Erzsébet Királynő emlékmű. A Horváth-kertben felállított, második világháborúban elpusztult gitáros Déryné szobrának herendi porcelánmásolatai sokáig népszerűek voltak. Az impresszionista szobrászat egyik legjobb magyar képviselője 1944. december 10-én 73 évesen hunyt el.