Lazactálak körítésében meggyújtják a gyertyákat, felharsannak a trombiták, amire őfelsége V. Harald norvég király belép a terembe, kétszáz vendég üdvözli állva, és felcsendül egy harminc fős kórus, valamennyi tagja kék uniformisban kezdi énekelni a jól ismert We Are The World-öt. Nem, ez nem egy kabaré az Oslói Királyi Palotában, hanem egy gálaműsor, amivel Norvégia legújabb büntetésvégrehajtási intézetét, a Halden Fengselt iktatják be - írja felvezetőjében érzékletesen a Time.
De egyébként is alig akad olyan jeles orgánum, ami ne foglalkozott volna az üggyel, és ez nem a véletlen műve: a börtönt ugyanis sokan a világ leghumánusabbjaként tartják számon.
Tíz évnyi építkezés és 47 milliárd forintnak megfelelő norvég korona elköltése után az ország délkeleti részén, egy kellemes, lankás erdőségben terül el a Halden mintegy 30 hektáron. A létesítmény olyan kényelmi funkciókkal büszkélkedhet, mint a saját hangstúdió, jogging pályák, és szabadon álló, kétfürdőszobás házak, ahol a fogvatartottak látogatói alhatnak, ha nem csak egy gyorsvizitre érkeztek. Nem itatja át a levegőt penetráns izzadság- és húgyszag, helyette narancsos szorbet illata szállingózik kifelé a "konyhalaboratóriumból", ahol a rabok főzőleckéket vesznek.
Jobb emberként távozzanak
A norvég büntetés-végrehajtásban nagy hangsúlyt helyezünk az emberi jogok és méltóság tiszteletben tartására. Mi ezeket a dolgokat nem tekintjük szokatlannak
- mondja Are Hoidal, az áprilisban nyílt börtön igazgatója. Szavai egybecsengenek az állam attitűdjével is, miszerint az elnyomással fegyelmezni próbáló börtönök egyszerűen nem működnek, ha viszont emberségesen bánnak a benne lakókkal, azzal csak növelhetik esélyeiket, hogy gördülékenyen visszailleszkedjenek a társadalomba.
Amikor megérkeznek hozzánk, a legtöbben nagyon rossz bőrben vannak. Szeretnénk felépíteni őket, az oktatáson és munkán keresztük önbizalmat adni nekik, hogy végül jobb emberekként távozzanak
- magyarázza hitvallásukat a börtönigazgató, aki munkatársaival drogdílerek, gyilkosok és nemi erőszakot elkövetők felett lehetnének élet-halál urai, mégsem élnek vissza helyzetükkel.Hogy a modell működik, arra utalhat a visszaesők száma: míg ez Norvégiában 20 százalék, addig a brit és amerikai börtönökben ez a szám 50 és 60 százalék között ingadozik - ennyien térnek vissza a rácsok mögé. Persze a skandinávok eleve helyzeti előnnyel indulnak: míg mondjuk az USÁban 100 ezer emberre 753 elítélt jut, addig náluk ez a szám mindössze 69.
Ne különbözzön nagyon a külvilágtól
A Halden Fengsel, illetve a benne élők rehabilitálásában döntő szerepet játszik a dizájn: Hans Henrik Hoilund építész szerint fontos szempont volt, hogy a börtön minél kevésbé térjen el attól, ahogyan kinéz a falakon túli világ. Az intézetes hangulatot elkerülendő a belső terek rideg beton helyett téglából, horganyzott acélból és vörösfenyőből épültek ki, szerves egységként jelentkezve a környező erdővel. És bár a leglátványosabb jele a börtönlétnek a 6 méteres biztonsági fal, fák takarják el azt, és még a tetejét is lekerekítették, hogy - Hoilund szavai szerint -
ne legyen annyira ellenséges.
A cellák már-már versenyre kelnek a jó felszereltségű kollégiumi szobákkal: a síkképernyős tévé, minihűtőszekrény alaptartozék, a tervezők pedig hosszú, függőleges ablakok mellett döntöttek, mert azok több napfényt eresztenek be - rácsok pedig nincsenek. Tíz-tizenkét cellára jut egy nappali és egy konyha is, amik rozsdamentes acél munkafelületeikkel, kárpitozott foteleikkel és nyírfamintás dohányzóasztalaikkal úgy néznek ki, mint az IKEA bemutatótermei.
Meglepő, de még csak nem is ezek jelentik a Haldenben a legnagyobb pozitívumot - hanem a személyzet és a fogvatartottak közötti erős kapcsolat. Az őrök nem hordanak fegyvert (úgy vélik, ez csak a megfélemlítés és a távolságtartás eszköze), de rendszeresen együtt esznek és sportolnak a rabokkal, akikkel olykor kérdőíveket töltetnek ki, hogy mivel lehetne még jobbá tenni az itteni életet.
252 fegyencnek van lehetősége a Halden falai közt is értékes életet élni. Megbecsülve, emberszámba véve. Egyelőre azonban ez a börtön csodabogárnak számít - ki tudja, mennyi időnek kell eltelnie ahhoz, hogy ebből a státuszból élenjáró példává nőjék ki magukat.
