A magyarországi lakásállomány elöregedőfélben van, egy átlag lakás közel ötven éve épült, és az sem bíztató jel, hogy az elmúlt években a kiadott új építési engedélyek száma történelmi mélyponton volt - adta közre az Otthontérkép ingatlankereső portál. Az új lakások építésének csökkenő trendje ugyan tavaly megállni látszott, és az engedélyek száma 2015 első negyedévében 44 százalékkal nőni tudott az előző év azonos időszakához képest, de az alacsony bázis miatt ez még nem ok a hurráoptimizmusra.
Ha az országos állapotokat nézzük, a 2011-es népszámlálás adatai szerint a legtöbb ingatlan 1946 előtt, valamint a hetvenes és nyolcvanas évek alatt épült az országban. A több mint 65 éves ingatlanok, melyek jellemzően a második világháború végéig épültek meg – jellemzően egyébként a világháborút megelőzően – a lakóingatlan-állomány 20 százalékát teszik ki. A '70-es, '80-as évekre tehető lakásépítési boom a gulyáskommunizmus eredménye, ekkor az általános jólét növelése érdekében támogatott lakás és lakótelep-építések kezdődtek, ami egyébként az ország eladósodásához is hozzájárult.
A rendszerváltást követő években viszont az újonnan épült ingatlanok száma drasztikusan, a harmadára visszaesett.
Fordulatot csak a 2000-es évek lakástámogatási rendszere, valamint a devizahitelezés elterjedése és felfutása hozott, annak ismert negatív következményeivel. A válságot követően pedig tovább zsugorodott az új építések száma.
Országos nagy különbségek
Az Otthontérképnek a lakásállomány átlagkorára vonatkozó térképszelvényéről kiderül, hogy a visszaeső új építések száma mellett nagyobb problémát jelent az, hogy az ország egyes régiói között is nagy eltérés mutatkozik. Budapest agglomerációjában, Győr-Moson-Sopron megyében, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legfiatalabb a lakásállomány 40 év körüli átlaggal, Tolna, Békés és Nógrád megyében pedig a legidősebb, 50 év feletti átlaggal.
Az átlag közötti tíz év elsőre nem tűnik soknak, de ha részletesebben megnézzük, a kistérségek között még nagyobbak a fejlettségbeli különbségek, amiről igazán az 1990 után épült ingatlanok arányát mutató térkép árulkodik.
A legfiatalabb lakásállomány a veresegyházi kistérségé, ahol 1990 után épült az ingatlanok közel fele, de az érdi és dunakeszi kistérségben is 35-40% körüli az arány. Az újonnan épült ingatlanok magas arányának köszönhető, hogy a Balaton környéki siófoki és hévizi kistérség is az első tízbe került. De Magyarország keleti részéről is bekerült a listába két kistérség, a hajdúszoboszlói és a nyíregyházai.
A legidősebb lakásállománnyal a Bács-Kiskun megyei bácsalmási kistérség rendelkezik, itt fordított a helyzet, a kistérség lakóingatlan állományának közel fele a második világháborút megelőzően épült, és mindössze 4,5%-a épült 1990-t követően. Baranya megye három kistérséget adott a legidősebb lakásállománnyal rendelkező tíz kistérséghez, Békés, Csongrád, Tolna, Vas, Somogy, és Veszprém megye pedig egy-egy kistérséget delegál.
Budapest, az ezeréves város
A fővárosnak több arca is van: a belvárosában százával állnak a száz évesnél is idősebb épületek, melyek közül a Vörös Sün Ház a jelenleg legidősebb, az 1970-80-as évek nyomát a lakótelepeken lehet fellelni, miközben a város egyes részein, mint például a Corvin negyed vagy a Marina-part jelenleg is virágzik az építőipar, és készülnek a modern társasházak.
Ennek megfelelően a legidősebb lakóingatlan állomány az I., V., VI. és VII. kerületben található, a külső kerületek felé haladva pedig az átlagos kor csökken. A legtöbb új építés a IX. és a XIII., XI. és XIV. kerületben valósul meg, itt a legmagasabb az 1990 után épült ingatlanok aránya.
És így kapcsolódik mindez a lakásárakkal
Természetesen egy új építésű ingatlan négyzetméterára magasabb, mint a lényegesen korosabb hasonló ingatlan négyzetméteréé. Aki fejlettebb kistérségbe vágyik, szebb településképet, az utcákban újabb épületeket szeretne látni, annak 10 százalékkal magasabb új ingatlanarányért közel 40 ezer forinttal kell többet fizetni négyzetméterenként. Ez az összefüggés független a kistérség országon belüli elhelyezkedéstől, szóval mindegy, hogy Nyugat-Magyarországról vagy Kelet-Magyarországról beszélünk, minél fejlettebb vagy minél nagyobb fejlődési potenciál előtt áll egy kistérség, annál többe kerül egy négyzetméter ingatlan.
Ebben persze semmi meglepő nincs, az átlagár az értékesített ingatlanok árából képződik, amit befolyásol az összetételhatás is, azaz minél több újabb építésű és drágább ingatlan cserél gazdát egy térségben, annál magasabb lesz a térségben az átlagár - magyarázta el az összefüggés légyegét Fodor Szabolcs, az Otthontérkép elemzője.
A magyar épületek átlagéletkoráról itt lehet behatóbban tájékozódni.
