Szombathelyi származású építész is részt vett Budapest egyik legjelentősebb templomának felújításában

Nemcsak a budapesti Szilágyi Dezső téren álló templom monumentális, hanem az éveken át tartó munka is az volt. Szijjártó Csongor mesélt erről.

Fontos mérföldkőhöz érkezett a református templomépítészet 19. századi ideálját megtestesítő épület, a Szilágyi Dezső téri templom több évtizeden át tartó felújítása. Legutóbb a belső tér helyreállítása és korszerűsítése történt meg – írta a közelmúltban megjelent cikkében az Építészfórum.

És hogy miért is annyira fontos ez a hír nekünk itt Szombathelyen? Azért, mert az építészcsapat oszlopos tagja a szombathelyi származású Szijjártó Csongor. Csongorról majdnem 15 évvel ezelőtt írtunk Szombathelyi építészhallgató álmodta meg a magyar kerékpármúzeumot 2010. October 08. 11:43 először, amikor építészhallgatóként diplomamunkájában álmodta meg a magyar kerékpármúzeumot. Csongor a Szombathelyi Művészeti Szakgimnázium után a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen tanult, a fővárosban dolgozik.

Visszatérve a Szilágyi Dezső téri református templomra, a Szakál Ferenc, ifj. Szakál Ferenc, Szijjártó Csongor és Csorba Réka Júlia alkotta építészcsapat nemcsak tervezőként és a megrendelő képviselőjeként, hanem a kivitelezés szervezőjeként is irányította és kísérte végig a megújulást.

A budai Duna-part látképének egyik meghatározó eleme a templom, amely a 19. század végi gótizáló historizmus hazai mestere, Pecz Samu nevéhez fűződik. Az 1885-ben megalakult budai református egyház a fővárostól ingyen kapta a területet azzal a feltétellel, hogy ott szabadon álló, „monumentális megjelenésű", 600 férőhelyes templomot épít, paplak nélkül.

Az 1890-ben meghirdetett országos tervpályázaton a zsűri egyhangúan Pecz elképzelését választotta nyertesnek és megvalósításra érdemesnek. Az evangélikus Pecz a református liturgia igényeinek megfelelően úgy alakította ki a teret, hogy a középpontba helyezte az igehirdetést és az úrvacsoravételt.

Buda első református templomához ötszögletű alaprajz készült. A tízszögletű, tamburos kupolával fedett térhez a főhomlokzat irányából keresztboltozatos hajó csatlakozik, meghatározva a templom hossztengelyét, amelyre az Úrasztala és a szószék is felfűződik.

Az alaprajzok
MMÉEK, 1888. – SISA J./Szakál Építész Iroda

A Szilágyi Dezső téri református templom 1958-ban kapott országos védettséget. Csongor és kollégái 2013-ban foglalkoztak először az épülettel, a tetőszerkezet állapotát kellett felmérniük, ami igazi akrobatamutatvány volt. Megvizsgálták, mely faanyagok vannak elkorhadva vagy megrepedve, és azokat kicserélték, illetve a tetőszerkezet és a padlástér egészét átnézték.

A templom délkeleti látványa 1900 körül
Építészfórum/FSZEK

1999–2014 között több ütemben zajlott a homlokzatok felújítása, a téglafelületek javítása és tisztítása. A II. világháborús sérüléseket az eredetitől egy árnyalattal eltérő színű téglákkal pótolták – teljesítve a műemlékvédelem kortárs kiegészítésekre vonatkozó megkülönböztethetőségének elvét –, ám ez az összképet nem zavarta meg. Ebben Csongorék nem vettek részt, de a külső megújulás után, 2017-ben napirendre került a belső tér felújítása, korszerűsítése, és az, hogyan tudják komfortossá tenni (fűtés, hűtés, világítás, mosdók) a templomot.

Mindezt úgy kellett megvalósítani, hogy közben egyensúlyoztak az örökségvédelem elvárásai, a rendelkezésre álló források, a régi és a kortárs elemek megfelelő aránya között.

Megoldandó probléma pedig akadt bőven, hiszen az ezredfordulóra a Duna vízszint-ingadozása és az agyagos feltöltés károsodása miatt a padlóburkolat több helyen megsüllyedt, a falak vizesedtek, az 1930-as években beépített légfűtés és a későbbi gázkonvektorok sem működtek jól, a világítás nem volt megfelelő, hiányoztak az új szakrális épületekben már megszokott kiszolgáló terek.

Csongortól megtudtuk, hogy ezek közül mi jelentette a legnagyobb kihívást. A padlószerkezet létrehozása, amely mikrocölöpökkel és az eredeti alapfalakhoz való csatlakozásával megadja a szükséges stabilitást, emellett korszerű rétegrenddel lehetővé teszi a talajpára-nyomás kiegyenlítését, valamint a padlófűtés és az új elektromos hálózat rendszerének fogadását.

Mivel az eredeti padlóburkolatról nem maradt fenn információ, így a tervezők a századforduló öntött terrazzo burkolatainak mintázatait idézték meg.

Építészfórum/Dömölky Dániel
A falak nedvesedésének kezelésénél az átvágásos szigetelés nem jöhetett szóba a bonyolult alaprajz miatt, így a belső lábazati felületekre lélegző vakolat került, az új padlószerkezet talajpára-nyomás kiegyenlítő rétegének kiszellőztetésére pedig a pillérkötegekbe rejtett egykori kéménykürtőket használták fel.
Építészfórum/Dömölky Dániel

Mivel a gyülekezet részéről egy „nyitott, befogadó templomra" fogalmazódott meg igény, ezért a templomtér berendezését részlegesen átalakították. A míves tölgyfa padsorokat hátrahúzták, az így nyert térbe kényelmes székek kerültek.

Építészfórum/Dömölky Dániel

A „főhajó" régi padsorai elemekre bonthatókká váltak, így akár egy kisebb színpad is felállítható a helyükön. A megőrzött berendezési tárgyak rekonstrukciójának fontos eleme volt az Úrasztala körüli mellvéd és a faragott szószék hangvetőjének megtisztítása.

Szijjártó Csongor elárulta, hogy az építészcsapatban mindenki foglalkozott minden területtel, ezért ő ugyanúgy kivette a részét a bútorok, a padló vagy éppen az ablakok mintázatának tervezéséből, mint a többiek.

Utóbbi kapcsán érdemes tudni, hogy a középkori gótikus templomokhoz hasonlóan Pecz Samu szakrális épületeinek enteriőrjeit is meghatározza a színes üvegablakokon át beáramló fény játéka. Az archív ábrázolások alapos vizsgálatával pedig nagyrészt sikerült meghatározni az eredeti mintázatot. A korábbi ólomüveg ablakok helyére korszerű, kétrétegű hőszigetelő üvegezés került. Ezáltal a templomba beáramló fény az eredetinél erőteljesebb és változatosabb hatást kelt.

Építészfórum/Dömölky Dániel

A templomban lehetőség nyílt a falak eredeti díszítőfestésének rekonstrukciójára is, melynek eredményeként a padló-, a fal- és az ablakfelületek árnyalatainak „újrahangolásával" a belső tér jóval világosabbá és élettel telibbé vált.

Végül pedig a fényerő és a megfelelő megvilágítási szint növelése céljából új, diszkrét megjelenésű világítótesteket is elhelyeztek a templomban, és a teljes rendszer energiatakarékos, rugalmasan szabályozható lett.

A fiatal építész legutóbb a Pozsonyi úti református templom felmérésében vett részt, ugyanakkor ezzel párhuzamosan sok kis és nagy léptékű építészeti munkákat is végez. Mint mondta, minden feladatnak örül, mindenre van elképzelése. Ami pedig nagyon izgalmas ebben a hivatásban, hogy az elképzeléseket miként lehet összehangolni az adottságokkal, az anyagiakkal és a megrendelő igényeivel.

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk, vagy küldjön róla fotót. Akár névtelenül, titkosított üzenetküldő rendszerünkön keresztül itt, vagy facebook messengeren ide kattintva. Esetleg emailben, itt: jelentem_KUKAC_nyugat_PONT_hu

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Kultúra