Vagyis csupán az Észak-Dunántúlon, a Szentgotthárd, Balaton, Székesfehérvár, Tatabánya vonaltól északra volt látható a részleges napfogyatkozás. Melynek lényege, hogy a Föld, a Hold és a Nap keringésük során egy vonalba kerülnek, így a Földről nézve a Hold eltakarja a Napot. A mai eseménykor csak egy részét, pontosabban Szombathelyről nézve 77 százalékát.
Ami, persze, jóval kisebb hatással járt a napfényre, mint egy teljes napfogyatkozáskor. Viszont így is érzékelhető volt, hogy sötétedett valamelyest, a nagy hideg miatt pedig hideg fuvallatot is érezhettünk.
Szombathelyről nézve a Hold reggel 8 óra 2 perckor harapott bele a Napba, a korongból a legnagyobb területet 9 óra 23 perckor takarta ki, a napfogyatkozás 10 óra 52 perckor fejeződött be.
A napfogyatkozások nem is olyan ritkák, mint gondolnánk, csak egy-egy területen jelentkeznek meglehetősen hosszú idő után. A részleges fázis a Föld több ezer km széles területén figyelhető meg, a teljes fázis keskeny, kb. 200 km-es sávból látható, onnan is maximum 7,5 percig.
Hazánk területéről megfigyelhető teljes napfogyatkozás utoljára 1999-ben volt, legközelebb pedig 2081-ben lesz. Az újabb részleges napfogyatkozásra csupán 2015. március 20-ig kell várni. De aki vállalja az utazást, az hamarabb is megfigyelheti a jelenséget a Föld távolabbi pontjairól.
És végül egy térkép az 1997 és 2020 közötti teljes napfogyatkozásokról (forrás: suite101.com):
