Annyira behálózza már életünket a világnak az információs hálója, hogy lassan, de biztosan belegabalyodunk. Ezen a szerencsétlen helyzeten mi más tudna segíteni, mint egy-egy kitüremkedő pont, amihez mindig tudunk igazodni? Mert bizony, a webnek slágerei is vannak - csak éppen mémeknek hívjuk őket. Úgyanúgy időszakosak, mint a popbiznisz termékei, cserébe viszont sokkal körmönfontabb poénokkal operálnak, amiket a net íratlan szabályai szerint általában illik magyarázat nélkül is érteni (vagy titokban ráguglizni, hogy miről is van szó). Mi azonban most magyarázattal is szolgálunk mindenre, amivel Önök alighanem már találkoztak, csak eddig nem merték megkérdezni. Íme, az év eddigi legmelegebb mémjei!
Nyan Cat, a be nem álló szájú macska a pixelszivárványról
Bár a macskás tematikájú cukiság-videók mindig irdatlan tömegeket vonzanak magukhoz, mégis azt kell mondjuk, hogy valószínűleg nincs még egy olyan cirmos a föld kerekén, aki akkora port kavart volna maga körül idén, mint Nyan Cat. Akihez már eljutott ez a link (hangszórókkal vigyázni, mert azonnal indul), az úgyis a homlokára csap, mert tudja, miről van szó, akihez meg nem, az kattintson. Hogy keresse az értelmet is, azt nem javasoljuk, az itt ugyanis csak elvétve van, hiszen egy animált macskát látunk csak, aki mást nem csinál, mint egy amerikai pop tart süteménybe csomagolva ugyanazt a dallamot fújja, újra és újra. Élelmes emberek még egy 10 órás verziót is készítettek belőle, tessék:
Nobody can cross it - a jamaikai, aki akaratán kívül híres lett
A YouTube a sztárságig tudja emelni az embert, de ha nem figyel oda, ez hamar a tudtán kívül történhet. Így esett például tavaly Antoine Dodsonnal, akinek egy tévés nyilatkozatából született ez a dal (lehet ámulni, 90 milliós megtekintés!) Azóta egy, a videomegosztóra felkerült másik riportot szintén feldolgozott egy élelmes ember, azóta ez is bejárta Magyarországot. Először érdemes nézni a már linkelt eredetit, a jamaikai úriember ízes akcentusával, aztán ezt itt, ami készült belőle:
Planking, owling, és scarlettjohanssoning
Emberek meghatározott pózokat vesznek fel, aztán lefényképeztetik magukat - ezeket a mémeket nagyjából így lehet összefoglalni. Legismertebb közülük a planking - a vonatkozó Facebook csoport fotó szekcióját érdemes nézegetni -, amikor valaki fekve produkál vigyázzállást valami totálisan blőd tereptárgyon, például biliárdasztalon, közlekedési táblán, vécécsészén, vagy bármi egyében. A lényeg, hogy minél őrültebbnek tűnjön a mutatvány, de lehetőleg ne haljunk bele, mert sajnos történt már ilyen is. Az owling hasonló, de ekkor kuporgó baglyokat kell utánozni, illetve itt van még a scarlettjohanssoning, ami nevéhez híven arról szól, hogy a színésznő internetre kikerült meztelen fotóinak alapállását utánozzuk le otthon, azaz a hátunk mögötti tükörből örökítsük meg a seggünket. Exhibicionistáknak tökéletes.
Poénnak szánt pofázmányok: Trollface és társai
Gyakorlatilag az emoticonok, smiley-k újabb generációiként értelmezhetjük azoknak a rajzolt arcoknak a felbukkanását, amik egy-egy véleményt hivatottak megtestesíteni, valamiféle extrém grimasz formájában. Itt van például a legjelentőségteljesebb, a nagyfőnöknek is betudható trollface, ami az internetes trollok - azaz a webes fórumok társalgásait szétromboló, szándékoltan beugató, rosszmájú megjegyzéseket tevő júzerek - hangulati állapotát hivatott megtestesíteni. ha valakin élcelődünk, akkor mondandónk alátámasztására ez az arc a megfelelő. De itt van a rage guy is, aki az élet apró-cseprő dolgain való dühkitöréses fennakadást hivatott illusztrálni, az elmagányosodott internetezőket képviselő forever alone-csávó, valamint az állandóan értetlenkedő why u no fickó. A linkekre kattintva további részletes (angol nyelvű) leírásokat talál az, aki még ennél is kíváncsibb. De összességében a lényeg: használjuk ezeket az arcokat kedvünkre!
Hazai hozott anyag: a Fila-táska vírus
Zárjuk a kört egy hazaival: nem mondjuk meg, milyen akció keretében jutott hozzá ennyi magyar ehhez a szerintünk igazán rusnya kinézetű oldaltáskához, mert nem kívánunk reklámot csinálni nekik, de a lényeg az: egy Tumblr blog kezdte el dokumentálni a széles körű ízlésficamot (aminek léptéke kábé akkora, mint úgy tizenöt éve volt az akkor népszerű, de szintén ronda Chiemsee és Hawks dzsekiknek, emlékszik még valaki?), amire azóta rákontrázott az Akiknek nincs Fila táskájuk nevű Facebook-csoport is.
Mára ennyi volna, reméljük, segítettünk. Cikkünk következő felvonásában a hasonlóan érdekes, már-már mémértékű Facebook-csoportokat vesszük sorra, mert belőlük is akad pár darab. Ha valakinek van kedvence, az ne féljen akár már most elküldeni e-mail címünkre!
