Nem nehéz észrevenni, hogy Vas megyében az elmúlt évtizedek egyik nyertese Sárvár.
Emlékszem, gyermekként átutazóban milyen aprónak, szürkének és szegényesnek tűnt a város, és ahhoz képest most milyen. Egy-két éve egy lengyel csoportot kalauzoltam Vas megyében, és amilyen kínos volt a lengyeleknek magyarázni Kőszeg lepangottságát, olyan jó volt végigvezetni őket Sárváron.
Kétségtelen, hogy a nagy dobás a fürdő volt, ez adott lökést a fejlődésnek, de ügyesen hozzácsatolták a gazdaság egészét, az 1995-ben indult ipari parkban multinacionális cégek telepedtek meg, és a városban fejlesztések sora valósult meg.
Ezek közül nem a legfontosabb, de talán a legszimbolikusabb a 2008-ban indult Spirit Hotel, amely a régió első – és azóta is utolsó - ötcsillagos szállodája, és amely minden bizonnyal alapjául szolgált az „ ötcsillagos várost építünk 
Sárvár a sárváriak szerint is ötcsillagos város? 2021. February 19. 19:00 ” politikai szlogennek.
A KSH adatai szerint a város lakóinak száma stabilan 15 ezer körül van, és azon sem csodálkozunk komolyabban, hogy a polgármester 
Sárváron ismét tarolt Kondora István 2019. October 13. 22:20 és a Fidesz vezető szerepe stabilnak tűnik.
Ugyanakkor az utóbbi időben többször is feszültség keletkezett abból, hogy a város legnagyobb munkáltatója külföldi vendégmunkásokat alkalmaz. Olykor kiégnek autók 
Elszabadultak az indulatok Sárváron a részegen gyújtogató ukrán vendégmunkás miatt 2020. December 18. 12:10 , a közelmúltban pedig egy munkásszálló építése verte ki a biztosítékot 
Győzött a sárváriak haragja, nem épül munkásszálló a kertvárosban 2021. April 05. 07:07 .
Elnézve a szállodák, apartmanok, éttermek és kávéházak sorát, óhatatlanul is felmerül bennünk a kérdés, hogy mennyire van szükség minderre? Nemcsak a vendégmunkásokkal együtt érkezett „cirkuszra” gondolunk, hanem magára az iparra. Nem járna-e jobban a város, ha a turistaiparra koncentrálna, és hagyná a fenébe a gyárakat, amelyek csak rontják a bizniszt?
A legnagyobb munkáltató, amely egyetlen munkavállalót sem foglalkoztat
A kedélyeket leginkább és leggyakrabban a Flextronics borzolja, amelyről utoljára akkor írtunk, amikor kiderült, hogy a Lenovo elviszi innen a gyártást 
Kétmilliárd forinttal támogatja a kormány, hogy Sárvárról elköltözzön a Lenovo-gyártás 2020. October 21. 16:01 egy főváros melletti zöldmezős üzembe.
Akkor megírtuk azt is, hogy nemcsak a bérmunkások miatt lehetetlen nyomom követni a Sárváron foglalkoztatottak számát, de a sajátos cégstruktúra sem segíti a tisztánlátást.
Merthogy két Flexronics létezik. A Flextronics Sárvár Logistics Kft. és a Flextronics International Termelő és Szolgáltató Vámszabadterületi Kft.
Míg az előbbinek kereken nulla alkalmazottja van, 3 és fél milliárd forintos árbevétele és némi vesztesége volt 2019-ben, addig a Tabon bejegyzett Flextronics International Termelő és Szolgáltató Vámszabadterületi Kft.-nek 890 milliárd forintos (!) árbevétele van, 3,7 milliárd forintos adózás előtti eredményt könyvelt el és jelenleg több mint 6200 embert foglalkoztat.
Így lehetséges, hogy a több ezer embernek munkát adó sárvári „Flex” csak 80. helyen áll a Vas megyei cégek toplistáján, olyanok is megelőzik, mint a Szova vagy a Fürge Diák Iskolaszövetkezet.
Mivel a helyi iparűzési adót a cégek jellemzően a székhelyen fizetnek, de azt meg is oszthatják a telephelyek között, nem igazán tudni, hogy Sárvár pénzben mennyit profitál az Flex jelenlétéből. Az adótitok tovább nehezíti a tisztánlátást.
És mennyit jelent a városnak az ipar?
A 2021-es költségvetési rendeletből tudjuk, hogy tavaly a városnak 1,65 milliárd forintos bevétele volt a helyi iparűzési adóból, idénre 1,45 milliárd forinttal számolnak. (Az idei összeghez a kormány 250 millió támogatást tesz hozzá.)
Kondora István polgármester lapunk kérdésére elmondta, hogy a járvány előtt (2018-ban) ez az összeg 1,87 milliárd forint volt, ami – és ezt már mi tesszük hozzá - egyrészt azt jelzi, hogy a kisvárosban kezelhető volt a gazdaság visszaesése, másrészt arra is rávilágít, hogy milyen fontos az ipar jelenléte a városban.
Csak összehasonlításként: 2018-ban a 80 ezres Szombathelyen 9 milliárd forintnyi iparűzési adó folyt be, ami azt jelenti, arányaiban Sárvár – nem kis meglepetésre - még a megyeszékhelynél is jobban profitál az ipar jelenlétéből.
Szintén a polgármester által elküldött adatokból tudjuk, hogy ott is a nagyvállalatok jelentik a legnagyobb adóbevételt. A legnagyobb 10 adózó (a Flexen kívül feltehetően a Sága, a Hirsch Porozell, a Sárvári Mg. stb.) fizetik az iparűzési adó 63,1 százalékát, míg a közepes kis- és mikro- vállalkozásokra mindössze 26,9 százalék jut. (Mellesleg ez az arány is nagyon hasonló a szombathelyihez 
Valami nagy játszma kezdődik – Tényleg ki akarja nyírni az önkormányzatiságot a kormány 2020. November 17. 11:13 .)
És mi van az idegenforgalommal?
Összességében tehát elmondhatjuk, hogy 6,3 milliárdos sárvári költségvetésben igencsak helye van az iparűzési adó bevételnek is.
Ha már elkezdtük bogarászni a város 2021-es költségvetését, kíváncsiak voltunk az idegenforgalmi adó bevételekre is.
Nos, némi csalódottsággal konstatáltuk, hogy ezt az összeget a tavalyi évben 250 millióra tervezték, amit idén – nyilván a pandémia miatt - 200 millióra vettek vissza.
A biztonság kedvéért elkértük a 2018-as adatokat is. Akkor 232 millió volt ez a szám, nagyságrendileg tehát nem nagyon változik.
Azzal tisztában vagyunk, hogy az idegenforgalom több ezer embernek jelent megélhetést Sárváron, és a kapcsolódó szolgáltatások miatt bejátszik az egyéb (például az iparűzési adó) bevételekbe is, de most úgy tűnik, a multinacionális ipar nélkül egész más lenne az első látásra tipikus fürdővárosnak gondolt gazdasági helyzete.
Hogy hogyan lehet egy ötcsillagos várost és a külföldi vendégmunkásokat illedelmesen összefésülni, az viszont igazi kihívásnak ígérkezik.
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta.
