Sokat késik a vonata? Élvezze!

A magyarországi kötöttpályán előbb-utóbb mindenkit megtalál egy szokásosnál orbitálisabb késés. Fontos viszont, hogy ettől egyáltalán nem kell azonnal megőrülni.

Diszklémer: A címet nem Parragh László találta ki.

Diszklémer 2.0: Nem azokat akarom még jobban felhúzni, akik fontos találkozókat, munkaügyeket késnek le a MÁV töketlenkedése, egy váratlan baleset, esetleg az időjárás miatt. Nem, az ő fájdalmuk érthető.

Sokkal inkább a hasonszőrű, tét nélkül (nem)zötykölődő egyetemistáknak és a valamilyen csoda folytán éppen nem rohanó polgár- és embertársaknak üzenek, amikor az idegeskedés meg az unott bambulás helyett egyebet ajánlok nekik.

MTI/Balogh Zoltán

Hallgassanak vagy beszélgessenek. Esetleg csinálják mindkettőt. Az emberek minden prekoncepció és divatos individualizmus ellenére marha jó társaságot nyújtanak. Erre úgy (is) jöttem rá – nem először, de ezúttal alkalmam van közölni –, hogy éppen Győrben rostokol a vonatom.

Hallomásra szörnyű baleset történt Kónynál, biciklist gázolt el Kerékpárost gázolt a Sopronból induló Intercity June 10. 16:36 a soproni IC, a várható érkezési idő Szombathelyre a hangosbemondó szerint „bizonytalan” . De még csak 30 perce állunk. A harmadik vágányon békésen gép közlekedik, a Prágába tartó RegioJet szíves megértést kér, és különben is Győr állomás, Győr állomás, köszöntjük kedves utasainkat. Meg még a fene tudja, hogy mi történik. Egy biztos, a hangulat ezen a ponton változik meg: az utasok kezdenek olvadni, sandítani egymásra, kérdezősködni.

A termes kocsiban remek beszélgetésfoszlányokat lehet elcsípni. Valaki a veszteglés 40. perce körül rapszodikus hangulatban közli: „Le kellett volna szállnom sörért...” A társa kissé kajánul vizet ajánl neki. Az első szarkasztikus éllel köszöni meg, és nevet. De vizet, azt még pénzért sem.

Három és végtelen közötti „1-2 perc múlva indulunk” -kal később se sör, se indulás, csak letargia. A szerelvény dohányosai már a többedik bagó közben mesélik egymásnak a többedik, egyre durvább késős sztorit. (Mint amikor a váróban egymásra licitálnak a betegek, hogy kinek van több, minél gyógyíthatatlanabb betegsége.) Felcsattan egy krákogó röhögéssel kísért „Öt percenként tízet rábasznak, nyugi!”

Szórakozom. Az efféle mikro-válsághelyzetekben el lehet lenni: közönyből közvetlenség válik. Abból meg legtöbbször élmény, amit a következő késéskor jól el lehet durrantani a mellettünk ülőnek.

Ismeretlen időtartam elteltével a kalauznak már nem kell a jegyünk, csak gondterhelten közli, hogy most aztán tényleg pillanatokon belül indulunk.

A mozdony 20 pillanattal később felbúg, háromnegyed öt helyett háromnegyed hétkor elvileg meg is érkezhetünk, csak új irányt kell venni, Pápán és Celldömölkön át. Az utazóközönség végül 75 perc pihenő után rendeződik vissza az ülésekbe. A közöny már alig várta, hogy újra leereszkedhessen. Robogunk.

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk, vagy küldjön róla fotót. Akár névtelenül, titkosított üzenetküldő rendszerünkön keresztül itt , vagy facebook messengeren ide kattintva . Esetleg emailben, itt: jelentem_KUKAC_nyugat_PONT_hu

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Vélemény