Szentpéterfa, a vasi falu, ahonnan az emberek fele kivándorolt Amerikába

"Nincs a világon még egy olyan település, amelyből közel annyian lennének az Egyesült Államokban, mint a szülőfalu mostani lakossága" - írta egy amerikai lap 1978-ban. Sorozatunk első része.

Az Egyesült Államok-beli Pennsylvaniában megjelenő Suburban Scenia 1978. október 5-én ezt írta Szentpéterfáról: "Nincs a világon még egy olyan település, amelyből közel annyian lennének az Egyesült Államokban, mint a szülőfalu mostani lakossága."

Szentpéterfáról két nagy hullámban vándorolt ki a lakosság számottevő része, többségük az Egyesület Államokban, New Yorkban és az onnan alig száz kilométerre lévő pennsylvaniai Northamptonban telepedett le, leszármazottaik is ápolják hagyományaikat, sőt civil egyesületük is működik.

Most induló cikksorozatunkban bemutatjuk Szentpéterfa történetét, a kivándorlások okait. Azt is, hogyan őrizték meg az Amerikában élők identitásukat, hogyan tartják a kapcsolatot a szülőfaluval, és hogyan élik meg szentpéterfai származásukat az Egyesült államokban. Az első részben a falut mutatjuk be.

Szentpéterfa
Szentpéterfa látképe
Mészáros D. Zsolt

És jöttek a török elől menekülő horvátok

Szentpéterfa Szombathelytől 19 kilométerre délnyugatra, Pornóapátitól 9 kilométerre délre fekszik, az osztrák-magyar határ mellett. Megközelíteni a Szombathelyt Körmenddel összekötő 8707-es úton haladva lehet, ebből ágazik el nyugat felé a 8711-es út, ami átvezet a településen a határig. Ebből következően Szentpéterfán nincs átmenő belföldi forgalom. Ennek köszönhető viszonylagos elzártsága is, amit 1949 és 1990 között erősített a határsáv fokozott ellenőrzése is.

Szentpéterfa
Szentpéterfai utcakép - galériánkban többet is talál a faluról.
Mészáros D. Zsolt

A terület már a római korban lakott volt, közel volt az egykor közigazgatási központként működő Savariához, és az észak-déli irányú fő kereskedelmi útvonaltól, az egykori Borostyánkő úthoz.

Írásban először 1221-ben említették, nevét a templomát védő szentről kapta. Lakossága magyar volt, azonban a 15. század végén teljesen elnéptelenedett, miután a környék elpusztásodott. Ekkor érkeztek meg a török elől menekülő horvátok.

Az 1500-1520-ig tartó időszakban foglalták el az Európa felé terjeszkedő törökök Horvátországot, előlük a lakosság észak felé menekült. A horvátok betelepedése több hullámban történt, és az 1590-es évekre be is fejeződött, ekkor meg is szakadt a kapcsolatuk az anyaországgal.

Szentpéterfa hivatal
A polgármesteri hivatal előtt kint van a horvát zászló is
Mészáros D. Zsolt

Az 1600-as évek végére Szentpéterfa teljesen horvát falu lett

A beilleszkedést megkönnyítő kedvezményeket kaptak a királytól, például nem kellett adót fizetniük az első években, állandó munkát kaptak a földesúri birtokokon.

A falvakban az újonnan jött lakosság eleinte kisebbségben volt, azonban hamarosan többségivé vált. Szentpéterfán egy 1617-es összeírásban még csak a vezetéknevek fele volt horvát, az 1697-es egyházi összeírás szerint már tisztán horvát falu volt.

Szentpéterfai templom
Szentpéterfa egyik temploma
Mészáros D. Zsolt

A 19. századig nem sok minden változott a térségben, ahol évszázadokon át a földművelés és a kisipar volt a legfőbb bevételi forrás.

A kivándorlás kezdete

Az 1880-as évektől kezdődött a nagy európai kivándorlási hullám az Egyesült Államokba. Az európai kivándorlók azonban nem Nyugat-Európából, hanem Kelet- és Dél-Európából indultak. Az összes európai kivándorló negyede az Osztrák-Magyar Monarchia állampolgára volt.

Szentpéterfa amerikai kereszt
Az Amerikában élő szentpéterfaiak állította kereszt 1905-ből
Mészáros D. Zsolt

A magyarországi kivándorlókra jellemző volt, hogy nem a végleges letelepedés szándékával indultak el, hanem az otthoni szegénységen akartak segíteni. A térségben ugyanis egyre nehezebb volt a megélhetés, emögött főként a népesség növekedése állt.

A lakosság száma a 19. század második felétől az I. világháborúig a másfélszeresére nőtt, a század végére munkaképes korba érő fiataloknak egyszerűen nem volt munkájuk. Igaz, a kapitalista iparosodás már elindult, de még nem érte el azt a szintet, hogy felszívta volna a munkaerőt, ezért döntöttek a kivándorlás mellett azzal, hogy meggazdagodnak és hazatérnek.

Szentpéterfa amerikai kereszt
A kereszten lévő felirat
Mészáros D. Zsolt

Az európai kikötőkből 1871 és 1913 között több mit kétmillió utast szállítottak Magyarországról Amerikába. Az adatok szerint a többség viszont ott is maradt, 1899 és 1913 között valamivel több mint 290 ezren tértek vissza.

A horvát nemzetiségű kivándorlók száma meghaladta nemzetiségi arányukat, vagyis a horvátok közül többen vándoroltak ki, mint a Magyarországon élő egyéb nemzetiségűek közül.

Kivándorlók nemzetiségi megoszlása 1899-1913 között Magyarországról, százalékban

szlovák 26.8
magyar 26,3
horvát-szlovén 16,6
német 15,0
zsidó 5,7
rután 2,1
szerb 2,4
bolgár 6,9
egyéb 0,3

A táblázatból látható, hogy a horvát nemzetiségűek a kivándorlók 16 százalékát tették ki, miközben a teljes lakosságban az arányuk nem érte el az 1,5 százalékot.

A kivándorlási hullám Szentpéterfát sem hagyta érintetlenül, a faluból 1904-ben már 65 fő keresett boldogulást Pennsylvania államban.

Folytatjuk

Forrás: Tóth János: Szentpéterfa, egy nemzetiségi település szociológiai és történeti képe Lucidus Kiadó Budapest, 2000.

szentpeterfa.hu

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? A szerkesztőségünkkel szeretne közölni valamit? Írja meg nekünk, vagy küldjön róla fotót. Akár névtelenül, titkosított üzenetküldő rendszerünkön keresztül itt, vagy facebook messengeren ide kattintva. Esetleg emailben, itt: [email protected]

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Szentpéterfaiak Amerikában