Szentpéterfáról 1904-ben már 65 fő keresett boldogulást Pennsylvania államban - fejeztük be sorozatunk első részét Szentpéterfa, a vasi falu, ahonnan az emberek fele kivándorolt Amerikába 2021. December 25. 19:29 .
1904-ben nem állt le a kivándorlás, igaz, egyre kisebb létszámmal, de 1910-ig tartott a migráció első hulláma. Sőt, voltak olyanok, akik némi kint töltött idő után hazajöttek, majd szembesültek azzal, hogy továbbra sincs munka, így újra elindultak Amerikába.
1905 után ráadásul egyre többen utaztak az egész családdal, korábban inkább családonként egy-egy fő próbált szerencsét a tengerentúlon. 1911 után gyakorlatilag leállt a kivándorlás, egyes adatok szerint 1911-től 1920-ig összesen nyolcan távoztak a faluból.
Az I. világháború megtizedelte a falu lakosságát, az elesettek száma 40 körül volt. Egy 1916-os tűzvész is sújtotta a falut, 19 ház égett le.
A háború után a kivándorlás is nehezebb lett, az amerikai hatóságok két lépésben korlátozták a bevándorlók számát. 1921-ben évi 350 ezerben, 1925-ben évi 150 ezerben határozták meg a nemzetiségi bevándorlók maximális létszámát, tették ezt azért, mert biztosítani akarták angolszász amerikaiak túlsúlyát.
A trianoni békeszerződés és a II. világháború is sújtotta a falut
A trianoni békeszerződés a Nyugat-Dunántúl egy észét, közte Szentpéterfát is Ausztriának ítélte, 1921-ben osztrák katonák szállták meg a falut. Viszont a lakosság nagy része nem nyugodott bele a döntésbe, hosszú küzdelem kezdődött, végül a a Magyar-Osztrák Határmegállapító Bizottság 1923-ban úgy döntött, hogy a falu és a Nyugat-Dunántúl elcsatolt területeinek egy része, több horvát faluval és Sopron városával együtt visszatérhettek Magyarországhoz. Ennek elismeréseként a község megkapta a Communitas Fidelissima – a Leghűségesebb Község címet.
1929-ben újabb tűzvész sújtotta a falut, 52 ház égett le és 209-en váltak hajléktalanná.
A II. világháborúban 24 szentpéterfai esett el, 1945-ben két héten át, egészen május 8-ig harcok folytak a faluban és környékén.
A háború után, 1949-ben kiépítették a műszaki határzárat, ami lezárta a magyar-osztrák határt, és ettől kezdve disszidensnek számított, aki Nyugatra próbált távozni.
Szentpéterfa a szigorúan ellenőrzött határsávba került, a horvát nemzetiségű, katolikus érzelmű lakosságot az államvédelmi szervek különleges "figyelemben" részesítették. Folyamatosan zaklatták őket, gyakoriak voltak a letartóztatások, 1951-ben három családot hurcoltak el a Hortobágyra.
1956 után Szentpéterfa lakosságának több mint harmada távozott
Így nem volt meglepő. hogy az 1956-os forradalom és szabadságharc után elindult a kivándorlás második nagy hulláma. Ami jelentősen különbözött a század eleji kivándorlási hullámtól. Az első hullámban a magas munkanélküliség és a szegénység miatt indultak el az emberek, addig 1956-ban és 1957-ben politikai okok vezérelték őket.
A másik nagy különbség a kivándorlók képzettségében mutatkozott meg. Az első hullám kivándorlói tanulatlan. a mezőgazdaágban dolgozó emberek voltak. Az 56-os forradalom után számos értelmiségi, szakmunkás, gimnazista, ipari tanuló indult útnak.
A nyugati országok várták a menekülőket, az Egyesült Királyság és Franciaország nem korlátozta a számukat, az Egyesült Államok 5000 menekült befogadását ígérte meg.
Szentpéterfáról mintegy 350-en lépték át a határt. Elsőkét azok a fiatalok távoztak, akik a forradalom alatt részt vettek a faluban kialakult tüntetésen, ők úgy érezték, ez az egyetlen lehetőség maradt a számukra. 1956 novemberétől 1957 januárjáig minden nap az volt a téma a faluban, hogy mely családok menekültek el az éjszaka.
1957 január végén Szentpéterfa közkedvelt plébánosa, Karlovits Vince kétségbe esve nézett körül a vasárnapi mise elején a templomban, és látva a sok üres helyet, könnyeivel küszködve azt mondta: "A fiataljaink elhagytak minket."
(Folytatjuk)
Szentpéterfáról két nagy hullámban vándorolt ki a lakosság számottevő része, többségük az Egyesület Államokban, New Yorkban és az onnan alig száz kilométerre lévő pennsylvaniai Northamptonban telepedett le, leszármazottaik is ápolják hagyományaikat, sőt civil egyesületük is működik.
Cikksorozatunkban bemutatjuk Szentpéterfa történetét, a kivándorlások okait. Azt is, hogyan őrizték meg az Amerikában élők identitásukat, hogyan tartják a kapcsolatot a szülőfaluval, és hogyan élik meg szentpéterfai származásukat az Egyesült államokban.
Forrás:
Tóth János: Szentpéterfa, egy nemzetiségi település szociológiai és történeti képe Lucidus Kiadó Budapest, 2000.
Stefan Geosits: Szentpéterfa, Petrovo Selo, Prostrum 1221-1996 (Bécs, 1996)
Petroviski glasnik - Szentpéterfai Hírmondó (A szentpéterfai Horvát Nemzetiségi Önkormányzat lapja)
