"A költségcsökkentés sűrűjében elvérzett" - ilyen csinosan fogalmazták meg a huszadik, jubileumi Sziget sajtósai, hogy miért tűnt el idén az amúgy népszerű metálszínpad (és rajta kívül még jónéhány). Mint az hamarosan kiderül, ez nem jelenti az erősebb gitárzenék kipaterolását, csak azt, hogy alapjaiban rendezték át az idei fesztivált, kicsit újra kell tanulni a járást, ami még jót is tehet az élményeknek. Persze odakint még mindig ugyanaz a látvány, mint ilyenkor évek óra: hullámokban a K-híd felé törő tömegek, bejárat előtt sebtében elfogyasztott viszkik és vodkák, tányérsapkák a kereszteződésekben, jegyet seftelő cigányasszonyok kicsivel arrébb - akiknek állításuk szerint csak azt engedték a rend őrei, hogy vizitoros karszalagot adjanak és vegyenek, ami kék, VIP-karszalaggal viszont pórul járhatnak. Hát ezt is megtudtuk. Illetve azt is, hogy ilyenkor már legfeljebb csak 20 ezer körül megy el az amúgy hatvanezres hetijegy.
Ami a Sziget újdonságait illeti, amikor besétáltunk a főbb sétaútvonalra, ami a Nagyszínpad mellett halad el, úgy éreztük, hogy ahol a szervezők lecsippentettek a zenei tartalmakból, azt egyéb érzékszervekre hatással igyekeznek pótolni, nehogy mondjuk nagyon elunja magát néhány holland, és nekiálljon ismét növényeket gyilkolni, mint két éve. Így például igénybe van véve az emberi szem, például Szőke Gábor Miklós fából tákolt dobermannjával, ami mögött további, raklapokból felállított faépítmény áll, amit Colosseumnak neveztek el.
Aztán igénybe van véve a középfül is, hogy a disznóra részegedett fesztiválozók később minél gyorsabban jöjjenek rá, hogy már épp eleget ittak: szintén a főútvonal mellett ilyen hintaféleségekben lehet járatni a bolondját a gravitációval, mi néha már a látványtól is elémelyedtünk.
Aztán a további vidámparkosítás jegyében felállították a Sziget Eye-t is, magyarul egy bitang nagy, szám szerint 42 méter magas óriáskereket, amire egyszerre 180-an tudnak felülni.
A játékosságból egyvalami azonban feltétlenül képes kijózanítani, és ezt sóherkedés nélkül mondjuk: az idei árak. Az 580 forintos korsó csapolt sör persze még mindig messze elmarad a nyugat-európai éjszakázások 4-5 eurós áraitól, és valószínűleg még mindig tetemes vonzerő ez a határainkon túlról érkezőknek, de azért a magyar zsebek, motyogjuk ki bátran, ezt azért már megérzik. Pár összeg: dobozos Dreher 690, deci bor 250, rövidek 800-900 forint.
Természetesen az első napon szokásos cselekvések is visszaköszönnek, úgy mint a fűben heverészgetés:
Vagy a Nagyszínpaddal szemben, a keverőpult mellé odatolt kukán ücsörgészgetés, ami várhatóan dobolásba is átmegy majd úgy a harmadik-negyedik nap környékén:
És ki ne hagyjuk a legkedvesebb, mindenki által űzött elfoglaltságot, az úgynevezett színpadok közötti járást, amelyek alatt rendre megfejtődnek az élet nagy kérdései:
És persze egy fesztiválra mindig beszüremkednek a külvilág aktualitásai is, így 2012-ben természetesen a londoni nyári játékok. Igaz, mint később kiderült, vízilabdásaink nem folytatták az olimpiai győzelemszériát, de ez mondjuk a fesztivál egyik sátras helyszínén nem éreztette a hatását, a képen látható fiatalemberekről nem került le a sapka.
Felkerült viszont a korona az estére: bár korábban belenéztük a Saint Etienne tinglitangli, majd a Hurts érzelmes-szintetizátoros koncertjébe, egyik sem érintett meg annyira, hogy negyed óránál tovább foglaljuk el lelkes rajongók elől a négyzetmétereket - ez a helyzet azonban a Ministry koncertjén messzemenőleg megdőlt.
A zakatoló indusztriális metál a még 53 évesen is hengerlő Al Jourgensen énekessel és a rendszerellenes kiszólásokkal komolyan megtépázta a jelenlévőket, a szó lehető legjobb értelmében, és ezt még azt sem tudta elrontani, hogy a hangtechnika megint nem állt úgy istenigazából a zenekar szolgálatába. Mellesleg a Sziget kezdhetne már valamit ezzel az évről-évre visszatérő problémával, aminek nyomán tavaly például az egyik fellépő még Twitterre is kiírta, hogy élete egyik legrosszabb hangosításával volt dolga. Reméljük, innentől már csak javulni fognak megszólalásban az előadók műsorai. Nehogy ennek is növénytépkedés legyen a vége.
