Több előjel is arra mutatott rá, hogy a szombat esti utolsó koncert lehet a legnagyobbat durranó bomba az idei felhozatalban. Először is: Snoop Dogg már a tavalyi Balaton Soundon kirakatba helyezte abbéli páratlan képességét, hogy a színpad minimum olyan neki, mintha a teste meghosszabbítása volna, azzal együtt él, sőt, ott él csak igazán, ezer százalékosan - aki pedig előtte áll, nem fog tudni nyugton maradni. Másodszor: a Sziget nem bővelkedik hiphopban, így három napnyi gitár-, elektronikus és világzene után üdítő újításként hathat, hogy a Nagyszínpadról mokány fekete zene dübög. Harmadjára pedig: emberünk nagy szöveges megfejtések helyett mindig az élet napfényes, hedonista, pajkos oldalát énekelte meg, ez pedig tökéletesen passzol egy olyan fesztiválhoz, ami voltaképpen pont ezekről a dolgokról szól.
A tipp végül beigazolódott: Snoop Dogg jött és kaszált, akkorát, hogy azt még elhallgattuk volna plusz egy órán át, olyan rövidnek tűnt. Műsorában nagyjából fele-fele arányban keveredtek az olyan régi iskolás klasszikusok, mint a Gin & Juice vagy a Serial Killer az újabb dalokkal, mint a ruganyos dance-alapokra helyezett Katy Perry-s közreműködés, vagy az Akonnal közös dugós sláger, de még néhány hip hop legenda is, mint a bármikor és bárhol működő Jump Around.
Magyarul Snoop nagyon ügyesen nem csak saját szerzeményekre hagyatkozott, hanem büntetlenül és pofátlanul előszedett mindent, amivel színesítheti a show-t, ami így már-már szivárványszínben pompázott a változatosságtól. Az meg gyönyörködtet, mint tudjuk.
Forradalmi mozgósító erő
Kalifornia reppkirálya egyébként nagyon látványosan a saját szabályai szerint játszik, és veszettül élvezi - mintha a színpadra cibált sleppel, vagyis a két MC-vel meg az ugyanennyi rengő seggű táncoslánnyal csak egy bazi nagy, tét nélküli házibulit hoztak volna el erre a bazi nagy rétre - olyat, amit úgysem lehet elhibázni. Nem is teszik: Snoop vigyorogva keres éppen ki tudja hány milliót, miközben egy halom ember ugrál rá, tapossa a port vagy szívja a dzsointot. Tényleg, amerre csak a szem ellátott, mindenki megőrült, rázósabb országokban már betiltanák az ilyesmit, mert ez már forradalmi mozgósító erővel bír.
Az orbitális buli végén még kaptunk egy löket ezüst konfettizuhatagot, amit a keverőpultból lőttek a fejünk fölé, mi pedig megpihentünk, és mondtuk, hogy ez jó, ámen. Fotógalériánkban további képek sorakoznak a szombat este koncertjeiről, ezt egy klikkel el lehet elérni az előbbi fotóra bökve.
Tartsd életben a helyi nyilvánosságot!
A független és szabad újságírás ezután is fontos marad! Sok dolgunk lesz a múlt feltárásával, a mindenkori hatalom ellenőrzésével és azzal, hogy továbbra is egy olyan országért dolgozzunk, ahol valódi jogait vannak és ahol a tetteknek következménye van.
A Nyugat.hu-t többféle módon támogathatod. Tedd meg!
