Egyre több kiképzett fegyverest, mérsékelt ellenzékinek mondottat küld az USA Szíriába, hogy az Iszlám Állam ellen harcoljanak - közölte az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja nevű emigráns szíriai szervezet. A napokban gépfegyverekkel felszerelt járműveken 75 harcos lépte át a török-szíriai határt, őket az amerikaiak képezték ki egy Ankara közelében lévő katonai táborban.
Mindenki mindenki ellen
Az Egyesült Államok hadereje az év elején bejelentett tervek szerint évi 5400 szíriai ellenzéki fegyveres kiképzését tervezte a négy és fél éve polgárháborúban őrlődő Szíriával szomszédos Törökország és Jordánia területén.
Mindez azonban eddig mérsékelt sikerrel járt, a régebben átdobott 60 fegyveresből már csak néhányan harcolnak, többségük elesett vagy elfogták, miután az al-Kaida terrorszervezet szíriai szárnya, az an-Nuszra Front megtámadta őket.
Aleppo a polgárháború kirobbanása előtt Szíria második legnépesebb városa és fontos gazdasági központja volt. Jelenleg nyugati részét a Bassár el-Aszad elnökhöz hű erők, keleti részét az elnök megdöntéséért harcoló felkelők uralják. A 2011-ben békés tüntetésekkel kezdődött, de a rezsim erőszakos fellépésének hatására véres harcokba torkolló szíriai polgárháborúban az ENSZ adatai szerint mintegy 250 ezer ember halt meg. A konfliktusban mérsékelt és szélsőséges felkelőcsoportok egymás és Bassár el-Aszad elnök ellen is harcolnak - írja a vs.hu.
Az oroszok is erősítenek
Eközben az oroszok is erősítik szíriai jelenlétüket, műholdfelvételek tanúsága szerint orosz harckocsik, páncélozott szállítójárművek érkeztek Szíria egyik tartományába, és építkezés folyik a Bászel Aszad Nemzetközi Repülőtéren is. Ez megerősíti azokat az amerikai, izraeli és más jelentéseket, miszerint Oroszország Latakia kikötőváros déli részén előretolt légi hadműveleti támaszpontot hoz létre.
Oroszország azt állítja, hogy az Iszlám Állam dzsihadista szervezettel akarja felvenni a harcot. A szíriai ellenzék és több lázadócsoport viszont Moszkva szíriai beavatkozását bírálja. Oroszország Bassár el-Aszad szíriai elnök egyik legfőbb szövetségese, és az ENSZ Biztonsági Tanácsában négyszer megakadályozta, hogy nemzetközi szankciókat vezessenek be Szíria ellen - írja a vs.hu.
A szíriai polgárháború
A szíriai polgárháború 2011 márciusában kezdődött eleinte kormányellenes demonstrációkkal, a tunéziai események hatására. Az emberek a jelenlegi politikai elit autoritárius hatalomgyakorlása ellen tiltakozva vonultak utcára, de a demonstrálók kezdetben csak reformokat követeltek, nem rezsimváltást. A rendfenntartók erőszakos beavatkozása miatt a tüntetések zavargássá fajultak, majd a rendőrség éles lőszerrel lőtt az emberekre, a lázongások gyorsabb elfojtása érdekében pedig harckocsikat, sőt hadihajókat is bevetettek.
(Ha nem jelenik meg a magyar nyelvű felirat, akkor a videó alján a cc jelre kell kattintani, majd a fogaskerék ikon alatt a Subtitles menüsorból ki lehet választanai a Hungarian opciót.)
A helyzetet tovább bonyolította, hogy 2012 nyarán az ország északkeleti részén lakó kurdok milíciái is beavatkoztak a harcba, Aleppóig nyomulva előre. A kurd lázadók egyszerre kerültek összetűzésbe a kormányerőkkel és a felkelőkkel. A helybéli keresztények és alaviták a többségben alavitákból álló Aszad-rezsimet támogatják, míg a lázadók többsége a szunnita lakosság soraiból kerül ki. A szélsőségesebb felkelők rendszeresen hajtanak végre támadásokat a keresztény és alavita közösség ellen, míg a hadsereg és a kormányt támogató Sabiha milícia az ellenzéket támogató szíriai települések lakossága közt rendez időnként kisebb-nagyobb vérfürdőket.
Mind a felkelőket, mind a kormányerőket nagyszámú külföldi önkéntes és idegen zsoldos is segíti. Ezek közül legnagyobb számban csecsenek, afgánok, kurdok, különböző országokból jövő arabok, illetőleg európai személyek vannk.
Az Egyesült Államok a felkelők mérsékeltnek tekinthető szárnyát támogatja, Oroszország viszont a kormányt. Nemrégiben az oroszok beismerték, hogy katonáik harcolnak a kormányerők oldalán.
