Két évvel ezelőtt nyakunkba vettük a várost, Ilyen egy virágos kissziget Szombathely szívében 2021. July 10. 15:23 és megmutattunk jó néhány kiskertet.
Ahol megállnak az emberek feltöltődni – János és Judit szombathelyi kiskertje 2021. July 17. 19:56 illetve volt olyan, hogy Szombathelyen kívülre is merészkedtünk.
Nem számít se eső, se szél, ezért a sárvári kiskertért bármit megtesz a tulaja 2021. June 20. 19:15 A sok különleges kiskert között azonban akadt egy, ami nemcsak olvasóink, hanem a szerkesztőség több tagjának szívébe is belopta magát.
Ez pedig nem más, mint a szombathelyi Benedek Elek utca panelrengetegében rejlő miniarborétum. Tudta, hogy Szombathelyen a panelházak között van egy mini arborétum? 2021. July 31. 15:47 Ismét elmentünk megnézni, és jelentjük, megérte.
A díszes kiskertet gazdája, Máté Béla ugyanolyan lelkesedéssel építgeti, szépítgeti, mint két évvel ezelőtt. A nyugdíjas rendőr 1974 óta él Szombathelyen, kertes házban nőtt fel Tolna megyében, és amikor ide költözött, bántotta a szemét az elhanyagolt terület, így elhatározta, hogy ő bizony csinál magának ide egy kiskertet.
„Körülbelül tíz éve volt itt három fa, de kivágták őket, és úgy voltam vele, hogy hát muszáj valamit ide csinálni, mert ez így nagyon ronda. Így jött hát a kiskert ötlete. Voltak itt kezdetben olyan virágok, palánták, amiket tényleg a szemétből vájkáltam” – avat be Béla.
„Az újítás az igazából annyit tesz, hogy mindig ültetek néhány új virágot és egy-két fát is. Van mályvabokor és mályvafa is, ez még nőni fog, sokkal nagyobb lesz. Tavaly ősszel ültettem el, és kicsit azért megviselte a tavalyi időjárás, hiszen eléggé nagy volt a szárazság, sokat kellett öntözni, de az nyilván nem ugyanolyan, mint az eső” – meséli.
Idén viszont volt eső bőven, ennek nyilván örült Béla és a növények is. Ezért is lettek ilyen szép nagyok például a szentjánoskenyérfák, amik magról keltek ki az út mellett, a kerékvetésből. Na meg ott vannak az óriási napraforgók is, csak ámulunk rajtuk.
„Életemben nem láttam még ilyen magasat, hát lassan nagyobbak lesznek, mint a kis fáim” – mondja nevetve. Külön érdekesség, hogy ezeket a napraforgókat nem ő ültette el, hanem a madarak szórták el a magvakat, és arról keltek ki.
De van itt szép sárga virágú boglárka, fátyolvirág, kannavirág, csicsóka és rózsalonc is, amiről megtudjuk, hogy a kedvenc virága. Ezek egy évben kétszer hoznak gyönyörű virágokat, amiket most sajnos csak hozzáképzelni tudunk, mert javarészt már levirágoztak.
Egy-két növényt majd át kell ültetni. Itt vannak például a őszirózsák, amik annyira megnőttek, hogy nem kapnak elég fényt, és így nem is fognak virágozni. De amiatt nem kell aggódni, hogy üresen marad a helyük, ugyanis sok virág érkezik ajándékba, a lakók például rendszeresen hoznak muskátlikat. Egy idős hölgytől kapott fehér orgonákat, és egyszer selyemakácot is hoztak neki, hátha még meg tudja menteni. Örült is neki nagyon, de sajnos ez eléggé kényes növény, így nem sikerült a mentőakció.
A kedves olvasó pedig emlékezhet, hogy nemcsak növények díszítették a kertet, hanem voltak itt mindenféle újrahasznosított alkotások is. Sok növény például kerékgumiba van ültetve, vannak kosarak, ládák, asztalkák, létrák, dézsák, edények és kis fonott székek is. Meg persze vannak különböző kis porcelánfigurák is, de ezek nagyrészét most kivette Béla, mert akkorát nőttek a virágok és bokrok, hogy már alig látszottak tőlük.
„Kaptam egy békát is. Egyik reggel jöttem le, és valaki letette ide a kert elé. Neki nagyon jó helyet találtam és ő marad is ott” – meséli.
Ahogy a kis házikók is, a madarak legnagyobb örömére. Mint meséli, rengeteg madár megfordul itt, és nemcsak az etetőkben lévő finom falatok miatt, hanem azért is, mert a levágott füvet és mindenféle nyesedéket a talajra szór, ebben pedig nagyon szeretnek bogarászni. Így nem is olyan meglepő, hogy az egyik etetőbe be is költözött egy rigócsalád, és idén eddig négy kisrigót költöttek ki.
És hogy milyen tervei vannak még? Ez igazából mindig jön magától, mert mindig van mit csinálni egy kertben. De hát ugye, sok minden függ az időjárástól is.
„Van, amikor este 6-kor lejövök, kicsit körülnézek, aztán valami beugrik, és akkor akár 8 óráig képes vagyok szöszmötölni. Most talán az lesz majd a fő célom, hogy kicsit rendezettebb, és jövőre sokkal szebb legyen” – árulja el Béla.
De így is a csodájára járnak a kiskertnek. Béla azt mondja, nagyon sokan jönnek, hogy megnézzék és körbejárják. Persze sajnos akad rongáló is, van, hogy csak úgy kidöntenek vagy leszakítanak egy-egy virágot, és ezzel sajnos nem nagyon lehet mit kezdeni.
„Ez nagyon dühítő. Lakik egy idősebb hölgy itt a Bem József utca sarkán, vidékről költöztek be a városba, és ő is kialakított egy gyönyörű kiskertet. Sokat szoktunk beszélgetni, lelkesen csinálta folyamatosan, de aztán mondta, hogy abbahagyja, mert állandóan megrongálják. Pedig az nem is egy olyan forgalmas hely. Az ember nem tudja megérteni, miért vannak néhányan, akik nem tudják tisztelni és megbecsülni a természetet. Főleg most, amikor ennyi problémánk van” – mondja.
Ki a virágokat szereti, az rossz ember nem lehet – tartja a mondás, és ezzel mi is, és Béla is mélyen egyetért. Szóval csak annyit mondunk, legyetek jó emberek, és gyönyörködjetek a mesebeli kiskertben.