Érdekes riportot közölt a napokban a német Der Spiegel: írásuk főszereplője a hollandiai Maastrichtban élő Ed Houben, aki - hangozzék bármennyire bizarrul is - egészen addig nem feküdt még le nővel, amíg spermadonorságra nem adta a fejét, és akkor sem ő ragaszkodott ehhez. Mára ez az "elfoglaltság" életének szerves részét képezi, nőkhöz utazik és nők utaznak hozzá, ráadásul nem a szexért teszi mindezt, hanem mert segíteni akar azokon, akiknek valami miatt nem jött, nem jöhetett össze a bébi.
Igaz, rajta nem sokan segítettek: 1979-ben, amikor tíz éves volt, apja elhagyta anyját, bátyja pedig szklerózis multiplexben halt meg húszas éveinek elején. Ed akkor a koporsónál megfogadta, hogy soha többé nem hajlandó ennyi fájdalmat elviselni, kimaradt az iskolából is, nehogy túl közel engedjen magához embereket. Majd állomásozó katona lett, történelmet tanult az egyetemen, ami után idegenvezetést vállalt, miközben anyjával élt - és egészen idáig nem is kezdett az életével semmit, ami igazán figyelemre méltó lett volna. A nők - ahogyan a cikk fogalmaz - számára másik világból érkeztek, egyszerre jelentettek fenyegetést és vágyainak tárgyát. Nem is volt velük számottevő tapasztalata 2002-ig, amikor úgy döntött, felajánlja spermáját. 29 volt akkor.
Először spermabankoknál regisztrált, de aztán a körülményes eljárásrend miatt privát spermadonorrá avanzsált, és a közvetlen környéken kezdett "dolgozni": ebéd után érkezett a delikvensekhez, akiknél eltűnt egy szobában, majd rövidesen kijött egy teli pohárral a kezében, átadta, majd beült a kocsijába és hazavezetett.
Fotókat küldenek neki a boldog anyukák
Az ilyen műveletsorokat azonban szokatlan előkészület vezette be, ugyanis kivétel nélkül valamennyi nőnek hosszú leveleket írt - a gyerekre vágyók egy kifejezetten ezzel foglalkozó weboldalon találtak rá. De nem csak ebben különbözik az átlag spermadonortól: szolgáltatásáért nem kér pénzt, csak utazási költségeinek megtérítését, és névtelenségbe sem akar burkolózni. Úgy véli: ha a gyerekek felnőnek, akár ahhoz is joguk van, hogy megtudják, ki az apjuk. Otthonában egy digitális képkeretben két másodpercenként váltják egymást a fotók gyerekeiről - összesen 82 alkalommal lett apa, újabb tíz gyerek van úton, az anyák egy része pedig nem zárkózott el a további kapcsolattartás elől, sokan rendszeresen küldenek neki fotókat a csemetékről.
34 éves volt, amikor nem csak egy csészét akartak tőle
A dolog érdekessége, hogy amikor Ed belevágott a spermadonációs karrierbe, még bőven szűz volt. Harminc is elmúlt, amikor 2004-ben egy olyan párt sodort elé a sors, ahol a szintén holland férfi nemzőképtelen volt, dél-amerikai nejével viszont gyereket akartak - viszont világossá tették, hogy nem csak egy csészét akarnak, hanem azt, hogy gyerekük intimitás közepette foganjon. Ed itt tanulta meg testközelből, mi az a szenvedély - olvasható a Spiegelben. Azóta nem okoz neki gondot, ha szex útján kérik a nők a megtermékenyítést, és az sem, ha leszbikus párok fordulnak hozzá. De volt olyan férfi is, aki látni szerette volna feleségének teherbe esését.
És hogy miért választották a nők a szemüveges, pocakos Edet? Erre konkrétan nem ad választ a cikk, bár az nagyot nyomhat a latban, hogy az ondóvizsgálat szerint közel 110 millió spermája van milliliterenként, pedig már a 80-100 milliós szám is jó kilátásokkal biztat. És az sem utolsó, hogy Ed melegszívű, kedves ember - akit még véletlenül sem az élvezetek hajtanak.
A teljes cikk angolul itt olvasható el.
