Az előzményekről annyit, hogy Szombathely bombázásának 70. évfordulója előtt, a februári városi közgyűlésen már téma volt az eljövendő városi megemlékezés és az akkor épülő kegyeleti emlékhely.
Czeglédy Csaba, az ellenzék frakcióvezetője is felszólalt, aki elmondta, hogy a bombázás nagy tragédia volt Szombathely életében, az ő családjában és közvetlen környezetében többen meghaltak, de emlékeztetett arra is, hogy többek között Szálasi Ferenc politikája vezetett a szombathelyi bombázásokig, és nem egyértelmű, hogy a Jobbik jelen pillanatban szereti, vagy nem szereti a nyilas korszak vezéralakját.
Másnap a Jobbik a sajtótájékoztatóján
terrorbombázásról
beszélt, és azt kérte a szocialistáktól, hogy kérjenek a szombathelyiektől bocsánatot. (Ezzel a Jobbik burkoltan a II. világháborús magyar szerepet és a Szálasi-kormány megítélését és felelősségét firtatta).A Jobbik után Schöpflin György is „magyar Drezdát” emlegetett
Czeglédy Csaba már ezen megdöbbent, hiszen történelemhamisítás, a tények elferdítése a szombathelyi tragédiát „terrorbombázásként” beállítani. Erre tett rá egy lapáttal március 4-én a fideszes Schöpflin György (történész, politológus EP képviselő) is, aki az ünnepi beszédében azt hangsúlyozta, hogy Szombathely a „magyar Drezda”. Pontosan:
Szombathely a bombázás miatt lett a magyar Drezda.
(A hetven évvel ezelőtti drezdai bombázást szokás terrorbombázásként emlegetni.)
Drezda és a terrorbombázás
70 évvel ezelőtt az angol és az amerikai légierő gyújtóbombákkal égette fel és tette a földdel egyenlővé Drezda városát. Ezt a szörnyű mészárlást nevezik azóta is „drezdai terrorbombázásnak”. A II. világháború során egyetlen alkalommal sem pusztítottak el ennyi embert két nap alatt - még a Hirosima vagy Nagaszaki elleni atomtámadásokban sem, mint Drezdában. Közel 1 millió lakosból a különböző kutatások 20.000 és 500.000 közé teszik az áldozatok számát, a legtöbben 150.000 és 200.000 körülire. (Szerény számítások szerint is a lakosság 10-20 százaléka pusztult el).
Czeglédy Csaba szerint Schöpflin György állítása ugyanolyan hazugság, mint a jobbikos „terrorbombázás”. Ugyanakkor, mivel nem történész, hiteles magyarázatot keresett, mi is történt 70 évvel ezelőtt, milyen paranccsal szálltak fel Nápolyból a szövetséges gépek, és bombázták Szombathelyet.
Megkereste Feiszt György helytörténész-levéltárost, aki felhívta a figyelmét egy amerikai történészre, Fred Crenshawra, és az által összegyűjtött, interneten közzétett, 70 évvel ezelőtti szombathelyi bombázással kapcsolatos kordokumentumokra. Ezek az 55-ös Bombázó Szárny (Szombathelyet ők bombázták) történetéről olyan adatokat tartalmaznak, amelyek az Amerikai Légierő dokumentumaiból és az Egyesült Államokban és Magyarországon gyűjtött mikrofilm gyűjteményekből származnak. ( Itt Ön is megtekintheti...)
Az amerikai honlap átnézése után szembesült Czeglédy azzal, hogy a szövetségesek bevetési parancsai csak angol nyelven olvashatóak. Azért, hogy végre tisztán láthassa mindenki a tényeket, saját pénzéből lefordíttatta őket magyarra. Hogy bárki, akit érdekel, áttanulmányozhassa az eredeti amerikai-angol bevetési parancsokat, magyarul...
Itt megtekintheti a lefordított eredeti bevetési parancsokat...
A bombázás egyik oka: a fél Szálasi-kormány itt székelt Szombathelyen
A dokumentumok ismeretében Czeglédy most sem tud mást mondani, mint amit előtte: a bombázás oka ismert, történelmi tény, a szövetséges hatalmak kiemelt hadműveleti területként tekintettek Szombathelyre. A szélsőjobb által máig tisztelt Szálasinak és kormányának ugyanis 1944. novemberében el kellett hagynia a fővárost, Sopron mellett Szombathely lett a másik kormányzati központ. Itt állomásozott az olasz, japán és a német nagykövetség, ráadásul az ország egyik legnagyobb vasúti csomópontja volt a miénk.
Hozzátette, ezzel nem a szombathelyi tragédia súlyát szeretné kisebbíteni, hiszen a légitámadás 70 évvel ezelőtt igen jelentős anyagi- és emberveszteséget okozott a városnak. Csak azt akarja hangsúlyozni, hogy Szombathely egyszerre lett áldozata a fasizmusnak, és a szövetségi hatalmak bombázásának. De nem terrorbombázás történt.
Terrorbombázás? Miről beszélünk? - A történész szemüvegén át
Aki terrorbombázásról és/vagy „Drezdáról” beszél, az vagy nem ismeri vagy szándékosan magyarázza félre a tényeket - állítja Feiszt György levéltáros-történész is:
- Magyarország 1945. március 4-én hadviselő fél volt. Nem véletlenül bombázták épp Szombathelyet, és nem mondjuk Sárvárt vagy Zalaegerszeget. 1941-ben a Bárdossy-kormány üzent hadat az USA-nak, nem fordítva. A fasiszta Szálasi-kormány, ez tény, a második világháború utolsó hónapjaiban Budapestről elmenekülve Szombathelyre, másrészt Sopronba helyezte át főhadiszállását és legfőbb hivatalait. Ezért lett épp ez a két határ menti város a célpont, és nem például Kaposvár.
1945. márciusában a szombathelyi Püspökvárban székelt a fasiszta kormány külügyminisztériuma, a Megyeházán a kereskedelmi-, az akkori (majd lebombázott) Városházán pedig a Közellátási Minisztérium. A papi szeminárium épületét pedig az olasz, japán és német nagykövetség foglalta el.
A szövetségesek bombázása ezek ellen a fasiszta, Szálasi által irányított hivatalok ellen irányult, azonban a Nápolyban felszálló brit és amerikai bombázók sok ezer méter magasságból a Püspökvár és a Papi szeminárium épülete helyett épp a székesegyházat találták el.
Szó sem volt ugyanakkor sem szőnyegbombázásról, sem terrorbombázásról, hiszen a támadás – ez a jegyzőkönyvekből, parancsokból tisztán látszik - előre meghatározott stratégiai célpontokra irányult.
Feiszt György hangsúlyozta, hogy egyetlen ember halála is szörnyű, de a Szombathely városát is sújtó tragédiáért egyértelműen a háborút kezdeményező Horthy majd Szálasi vezette magyar politika a felelős.
Hogy is volt akkor a szombathelyi bombázás?
Az első légicsapást Szombathely 1944. július 26-án szenvedte el, ekkor még csak a repülőtér volt a célpont. Nagyobb kár nem esett.
1944. október 7-én már 24 Liberátor repült a város fölé. Bécsnek indultak, de ott erős volt a légvédelem, így maradt a másodlagos célpont: Szombathely. Észak felől érkeztek, és a vasútállomást és környékét vették célba. Megsemmisült a Sas utca 7. szám alatti légópince, találatot kapott a Vépi út, a Szövő utcai iskola, összesen 45 halott volt.
1944. október 21-én újabb bombatámadás következett, akkor az első csapást a Legáth-ház hátsó traktusa kapta a Fő téren, a következő hullámban kapott a VEMRI (áramszolgáltató) generátorállomása. A három hullámból egy a kórházat érte el, valamint az Akacs Mihály utcai Oncsa-házakat. Akkor 19 halott volt. Az utolsó hullám a Pick telepet érte és Szőlőst, ekkor kapott végzetes találatot a szőlősi Jézus Szíve templom.
1945. március 4-én a Nápolyban felszálló 118 darab B-24-es bombázó 259,6 tonna bombát dobott le Szombathelyre, öt hullámban. A repülőgépek hosszú ideig keringtek a város fölött, de maga a támadás mindössze 20 percig tartott. Az első hullám 12 óra 40 perckor oldotta ki bombáit a vasútállomás fölött, 13 órakor mind az öt hullám végzett. Ez a 20 perc – azoknak, akik átélték – óráknak tűnt - olvashatjuk Kosztolánczy Tibor "A második világháború Szombathelyen (1944-1945)" című könyvében. A legerősebb légitámadás 303 életet oltott ki.
A légitámadások mérlege: összesen 423 halálos áldozata volt Szombathelynek, a város 4471 lakóházából 3575 sérült meg, ebből 1028 súlyosan megrongálódott, találat érte a püspöki palotát, a megyeházát és a városházát is. (Szombathely lakosainak száma ekkor: 50.000 fő körül volt)
A korabeli bevetési parancsokból tényleg sok minden kiderül
Mi magunk is áttanulmányozhatjuk az amerikai történész, Fred Crenshaw által a neten közzétett kordokumentumokat, és a lefordított bevetési parancsokat.
A fent említett dokumentumokból kiolvasható, hogy egyetlen bevetési parancs sem nevezte meg a civil lakosság terrorizálását, mint célt - függetlenül a repülőgépek számától -,s főleg Szombathelyt nem bombázták ilyen szándékkal. A Szövetségesek célja a tengelyhatalmak háborús gépezetének megbénítása volt, az olaj és egyéb szükséges utánpótlás szállításának a megakadályozásával. Ezért is volt fontos célpont a szombathelyi vasútállomás.
Ahogy a most lefordíttatott bevetési parancs 6. oldalán is olvasható:
Szombathely: Ez a rendező pályaudvar jelenleg egyike a legforgalmasabb vasúti csomópontoknak Magyarországon. Több elsődleges és másodlagos útvonal fut itt össze, így Szombathely szolgálja ki a magyar front nagy részét.
Ellentétben Drezdával, ahol a „terrorbombázásként” elhíresült 1945. február 13-ai támadásban a szövetséges haderők a polgári lakosság megsemmisítését tűzték ki célul.
Az Arthur Harris nevével jelzett koncepció jegyében: a városok legsűrűbben lakott belső negyedeit szőnyegbombázással elpusztították, az egyetlen cél a polgári áldozatok minél magasabb száma volt. Az első hullám (olvashatjuk a wikipedia.hu-n is) főleg gyújtóbombákkal támadott, ezzel megdőlt az az amerikai-brit érv, hogy a támadásnak ipari célpontjai voltak.
A bombák zöme a sűrűn beépített, történelmi óvárosra hullott, ahol minden hamar lángba borult. A legnagyobb pusztítást nem is a rombolóbombák okozták, hanem a főleg foszforral végrehajtott támadások után kitörő óriási tűzvihar. A hő elől a polgári lakosság felmenekült a felszínre, ahol az óriási hőség, a mérges gázok és az oxigén hiánya percek alatt végzett velük.
