Tinódi Lantos Sebestyén költészetében kevésbé a lírai elemeket, inkább az 1541-1552-es évtized magyarországi hadi eseményeinek krónikáját szokták értékelni. 1541-ben Szigetvárott volt lantos deák, de Török Bálint fogságba esése után Istvánffy Miklós, majd Werbőczy Imre tolnai főispán udvarában tartózkodott. Az 1545-ös Nagyszombati országgyűlés idején mutatta be Az szalkai mezőn való viadalról című versét. Szulimán császárnak Kaszul basával való viadaljáról szóló éneket már Nádasdy Tamás országbíró udvarában, Sárváron írta.
1548-ban Kassán vásárolt házat. Itt készült Eger várának históriájáról szóló négy részes énekciklus, amelyet az ostromban résztvevő vitézek elbeszéléseiből konstruált. A művet Bécsbe küldte Ferdinánd királynak, akihez Nádasdy Tamás és Oláh Miklós egri érsek is támogatásával nemességért folyamodott. A címeradományt a 1553-ban a „históriáknak magyar nyelven való ékes foglalásáért" meg is kapta.
Tinódi egyetlen nyomtatásban fennmaradt kiadványa, a híressé vált Cronica 1554-ben Kolozsvárott Hofgreff György sajtóján készült. Ebben „ars poetica”-ját így fogalmazta meg:
gondolám, hogy az munkám a hadakozó, bajvívó, … és várban szorult magyar vitézöknek lenne tanúság, hogy az pogán ellenségnek mimódon ellene állhassanak
. Ez az első épségben fönnmaradt magyarországi kottás könyv.
Az 1556. január 30-án Sárvárott elhunyt szerző igazi jelentőségét az adja, hogy 23 magyar nyelven közreadott éneke a későbbi századokban kimutathatóan befolyásolta a népzene alakulását, dallamai nemcsak a korabeli himnuszkönyvekben de még a 19. századi énekeskönyvekben is megjelentek.
Tartsd életben a helyi nyilvánosságot!
A független és szabad újságírás ezután is fontos marad! Sok dolgunk lesz a múlt feltárásával, a mindenkori hatalom ellenőrzésével és azzal, hogy továbbra is egy olyan országért dolgozzunk, ahol valódi jogait vannak és ahol a tetteknek következménye van.
A Nyugat.hu-t többféle módon támogathatod. Tedd meg!
