A Vas megyei városokat és polgármestereket bemutató sorozatunk harmadik részében a vasvári városházán Tóth Balázs polgármester fogadott bennünket. A beszélgetés során sok mindenre kitértünk, és hamar beláttuk, hogy van mit bepótolnunk.
Hogy telt a nyár?
Gyorsan, mint mindig. A legfontosabb egy családi esemény volt: megnősült a nagyfiam. Sok előkészület volt vele, most szembesültem vele, hogy milyen nagy üzletág ez, de végül is jól sikerült, annak ellenére, hogy az eső kicsit bezavart.
Megkérdezhetem, hol volt az ünnepség?
A Somlón, a Szent Ilona-kápolnában, a vacsora pedig egy közeli pincészetben.
És klasszikus nyaralás volt valahol?
Nekem a nyaralás mindig a Balaton, ahol van egy családi nyaralónk. Négyen vagyunk testvérek, és már évtizedek óta minden húsvétkor beosztjuk, ki mikor használja a nyáron. Idén nem volt túl meleg, de nem is hiányzott, legalább tudtunk kirándulgatni. Közben sajnos megjött az árvíz, szerencsére Vasvárt annyira nem érintette, de folyamatosan figyeltem a vízügy adatait.
Vasvár eleve dombtetőre épült.
Van egy része a városnak, ami alacsonyabban van, és 1964-ben el is öntötte a víz. Azóta épült egy gát, de ha nagy víz van, be tud jönni a csónakázótóig. Bármilyen furcsa, nem is a Rába jelent veszélyt, hanem a Csörnöc.
Szerintem kétféle települési honlap van, ez egyiken beköszön a polgármester, a másikon nem. Vasvár az utóbbi kategóriába tartozik.
De hiszen van köszöntőm.
Nem találtam.
Megmutatom, itt van. Kicsit eldugva, de van.
Elnézést. Mindegy, mert a kérdésem ugyanaz. Ön az a típus, aki nem szereti magát előtérbe tolni? A nevét is csak a képviselőtestület tagjai között találtam meg. Három perccel ezelőtt pedig azt mondta, nem a polgármesteri székből ad interjút, inkább üljünk át ide az asztalhoz.
Egyrészt nem szeretem a merev alá-fölé rendeltségi viszonyokat, másrészt mindenki azt hiszi, a polgármesterek politikusok; én pedig közszolgálatnak gondolom ezt a tisztséget, különösen egy akkora településen, mint Vasvár. Elég, ha azt mondom, a testületi üléseken a döntések 99,5 százaléka egyöntetűen születik.
Nincsenek viták sem?
Nincsenek. Annyira egyértelmű, hogy mi a város és a közösség érdeke.
A választási honlap szerint a hétfős testületben önön kívül még négy kormánypárti és két civil szervezethez tartozó képviselő van. De ez sincs a nevekhez írva. Ennyire nem fontos?
Szerencsésnek tartom magam, jó emberek vannak a testületben, senki nem akar indokolatlanul szerepelni vagy konfrontálódni, a döntéseink egyértelműek és átláthatók.
Ha egyértelműek a döntések, akkor az azt is jelentheti, hogy kényszerpályán mozog a város.
Nem erről van szó. Ha fejlesztésekről van szó, azokat mindenki támogatja, mert ez az érdekünk, a napi ügyek meg adják magukat. Ráadásul sok szűrőn átmennek az előterjesztések, mielőtt elénk kerülnek és sok közülük automatizmus is.
2014-ben 70 százalékkal nyerte a polgármester-választást, 2019-ben két kihívója is volt, akkor 50 százalék körül kapott, a két ellenfele 25-25 százalékot, és nagyobbnak tűnt a csatazaj is. Hogy emlékszik vissza erre?
Egy intézményvezető és egy úgynevezett ellenzéki jelölt indult ellenem, én nem érzékeltem rendkívülinek a választást, semmi különös nem történt, a viszonyok változatlanok maradtak.
Ahhoz képest, hogy már majdnem egy évtizede városvezető, nagyon keveset szerepel a sajtóban.
Még a Facebookon is alig vagyok jelen, csak akkor szólalok meg, ha tényleg van mondandón. Ez nem biztos, hogy jó, de ilyen a habitusom, nyugodt, kiegyensúlyozott, kötelességtudó embernek érzem magam. A Nagy Lajos Gimnáziumba jártam, a legendás Heigl tanár úr volt az osztályfőnököm, aki a falra mottónak azt íratta, hogy „kötelességtudat”. Én azóta ehhez tartom magam, úgy fogom fel, ideállított a sors, hogy a közösséget a legjobb tudásom szerint segítsem. Ha szerepelni kell a médiában, szerepelek, ha beszédet kell mondani, elmondom.
Mit csinált 2014 előtt?
A soproni egyetemen végeztem erdőmérnökként, de keveset dolgoztam a szakmámban, mert területfejlesztéssel kezdtem el foglalkozni, hol magáncég, hol az állami adminisztráció keretén belül. 2010-től lettem helyi képviselő, és egyáltalán nem terveztem, hogy polgármester leszek, hiszen volt egy kiváló városvezetőnk V. Németh Zsolt személyében. Csakhogy ő feljebb lépett, államtitkár lett, Kovács Tilda lett a város első embere, én pedig a helyettese. Aztán mikor Tilda elment nyugdíjba, akkor merült fel, hogy nekem kellene indulnom a posztért.
Ön eredetileg is vasvári?
Igen, itt születtem, ide jártam általános iskolába, itt nőttem fel, itt él a családom egy része, a gyerekkori barátaim, és nagy kitüntetésnek érzem, hogy a közösség érdemesnek tartott arra, hogy én legyek a polgármester.
Mikor jöttünk át a városközponton, láttuk a templomot, a főteret, sétáltunk ezen az utcán, jöttünk be ebbe a patinás épületbe, az az érzés fogott el, hogy a városnak a történelme elnyomja a jelent. Tudom, hogy rettenetes hivatkozás, de a Wikipédián egyszerűen abbamarad a város története a 19. század végével. Vasvár korábban megyeszékhely is volt, de szerintem ezt is kevesen tudják.
Pedig ez utóbbit vagy ezerszer elmondtuk. Amikor Szent István az államigazgatást földrajzi alapokra helyezte, akkor a nyugati országrésznek Vasvár volt a központja, itt volt az ispán székhelye, innen kapta a megye is a nevét. Híres vaslelőhely volt már itt az ókorban is. Gyakorlatilag a felszínen volt a vasérc, amiből kiolvasztották a vasat. Van olyan 12. századi okirat, amely megemlíti, hogy a pannonhalmi kovácsok évente egyszer Vasvárra jöttek vasat vételezni. Nem is olyan régen az ipari területünkön voltunk és a mezőn egy nagy hantot odébb akartam rúgni. Majdnem eltört a lábam, merthogy gyepvasérc volt, amit valószínűleg a szántás kiforgatott a földből.
Van egy nagy fémipari cég az iparterületen.
Annak nincs ehhez köze.
Csak rossz vicc volt. Meddig tartott ez a virágzás?
Egészen a török időkig. Itt állították ki az okiratokat, itt volt a káptalan is. Aztán amikor a törökök feldúlták a várost, a megyeszékhelyt Szombathelyre költöztették, merthogy az jobban volt védhető.
A legtöbb magyar ember annyit tud önökről, hogy „Vazs megye, Vazsvár, itt terem a legvár.”
Igen, amikor diákként táborozni mentünk más országrészekbe, sokszor visszahallottuk ezt a rigmust más diákoktól, amikor kiderült, honnan jöttünk.
Vissza a történelemhez. A 20. században már sorvadt a város?
A két háború közötti időszak nem volt rossz, sok minden épült akkor, a bank, a hangyaszövetkezet vagy ez a városháza. Az úgynevezett szocializmus alatt valóban a perifériára kerültünk, Vasvár felkerült az elmaradott települések listájára, aminek egyik oka, hogy két megye határán fekszik. Problémát okozott a megközelítése és az innen való munkába járás is.
És most?
Vasváron most is 30-50 százalékkal magasabb a munkanélküliség, mint a megyei átlag, de mivel ez utóbbi 2 százalék körül van, ennek már nincs nagy jelentősége, itt is inkább munkaerőhiány van. A technika és a közlekedés fejlődésével hirtelen előny lett, hogy két megye határán vagyunk. A távolságok összementek, egyre több az autó, Szombathely és Zalaegerszeg is 25 perc innen. Szépen alakulnak az iparűzési adó bevételeink is, aminek hátránya, hogy egyre többet kell befizetnünk az állami kasszába.
Ha jól láttam, 400 millió forint körül van a város éves iparűzési adó bevétele.
Az idén még szebbek lesznek a számok.
Ezek szerint nincsenek anyagi gondjai a városnak?
Stabil a pénzügyi helyzetünk, ami annak is köszönhető, hogy azt várom a testülettől, hogy ez legyen a prioritás. Azt tudjuk elosztani, ami befolyik. Igyekszünk a cégekkel jó kapcsolatot ápolni, ha reális kérésük van, azt teljesíteni. Abban is szerencsések vagyunk, hogy nem vagyunk kitéve egyetlen iparágnak sem.
Azt hallottam bezárt a város egyetlen középiskolája, amit a köznyelv postaforgalmiként emlegetett.
Igen, már néhány éve nem üzemel. Lassan elsorvadt, egyszerűen elfogytak a tanulók.
Az nem jó, ha egy városban nincs középiskola.
Persze, hogy nem, de mit lehet csinálni, ha nincs elég gyerek. Nekem mondjuk van három, az én részemet már teljesítettem. Zárójelben jegyzem meg, hogy az sem jó, hogy a nagyobb városok nem vágják vissza a tanulói létszámot, így a kisvárosok intézményei elsorvadnak.
Ezt talán központilag lehetne szabályozni. Erre van a minisztérium és a tankerületek.
Talán igen, de melyik polgármester mondana le önkéntesen az iskolákról, ráadásul ilyenkor mindig nagy erők mozdulnak meg. Ráadásul az egész Hegyhát lakossága folyamatosan csökken.
Nem lehetne ezt valahogy megfordítani?
Nem tudom, hogyan lehetne. Valamennyi beköltözés azért van, főleg az ország más részéről. De így is nagyon nehéz volt pótolnunk most a nyugdíjba ment óvónőket. Szolgálati lakásokkal azért sikerült.
Az általános iskolában van elég tanár?
Mivel nem mi vagyunk a fenntartók, nincsenek naprakész információim, de biztos, hogy küzdenek.
Van olyan infrastrukturális elem, ami hiányzik? Elárulom, hogy néhány évvel ezelőtt a környéken dolgoztam, és akkor mindenki azt találgatta, hogy jön-e a Lidl Vasvárra?
Valóban voltak önkormányzati lépések ez ügyben, de ezek piaci alapokon dőlnek el. A cég megnézte a helyszínt, és azt mondta, egyelőre nem aktuális. A Spar itt van, de biztos jól jönne egy versenyhelyzet. Csapadékvíz elvezetésben sikerült előrelépnünk, ami viszont hiányzik, és nekünk túl nagy falat, az az elkerülőút. Ha majd egyszer ismét elindulnak az állami beruházások, bízom benne, hogy ez is köztük lesz.
Ez merre lenne?
Ha Zalaegerszeg felől jövünk, akkor a domb tetejétől kanyarodna keleti irányba és a 8-as úton kötne ki. Ami a szolgáltatásokat illeti, azokban jól állunk, azt szoktam mondani, hogy Vasvár többet mutat a méreténél. Van egy fürdőnk, termálvízzel működő távfűtésünk, amire szinte az összes önkormányzati intézmény rá van kötve, van egészségházunk szakrendelésekkel, vérvétellel, mentőállomásunk, rendőrkapitányság, földhivatal. Biztos, lehetne még több minden, de sokszor ezekhez is nehéz a humán erőforrást biztosítani.
Csónakázótó, fürdő, múzeum, zarándokhely, templom, kolostor, kápolna, történelmi épületek és emlékhelyek, kilátó, szőlőhely. Vasvár nekem mindig is a tipikus történelmi dunántúli város volt, ahol minden megvan kicsiben, mint a nagyvárosokban.
Én nem azt mondanám, hogy kicsik ezek, inkább arányosak, a mi léptékeinknek megfelelőek. Nem akarunk arányt téveszteni akkor sem, amikor mondjuk a fürdőről beszélünk.
Tényleg, mi van a fürdővel? 70 fokos víz van, nem akar ezzel többet kezdeni a város?
80 fokos. Persze, hogy akarunk, de eddig magántulajdonban volt, nemrég vásárolta meg az önkormányzat. Azt is tudni kell, hogy a legnagyobbak kivételével minden fürdő veszteséges, a miénk is. De ez nem probléma, hiszen ahogy a könyvtárat fenntartjuk a lakóknak, úgy a fürdőt is. Nagyjából évi tízmillió forintba kerül az, hogy nyitva van a nyári szezonban, ennyi pénzünk van is rá. Nagyon kellemes, családias hangulata van, Szombathelyről, Kőszegről, sőt az ország távolabbi részéről is járnak ide emiatt. Elkészültek a fejlesztési tervei, amelyeknek a lényege, hogy építenénk egy új központi épületet, amiben egy téli medence lenne. Ez talán még fenntartható lenne.
A városnak van komolyabb idegenforgalmi bevétele?
Szinte mérhetetlen. Ehhez szállások kellenének, mert a turizmus bevételeinek a java ott csapódik le. Egy jobb szállodára szerintem lenne igény a gazdasági szereplők részéről is. Van egy nagy népfőiskolai hálózat program, amely Vasvárra is egy 150 fős képzési központtal számol. A fürdő közelébe lett megálmodva, és nyitott lenne a turisták és az üzleti igények kiszolgálására is.
A Vasi Hegyhát valahogy mindig árnyékban volt, kevesen tudják, hogy ez a tájegység az Őrséghez fogható rejtett kincs.
Igen, az ember valahogy mindig távolabb akarja megtalálni a szépet és az érdekeset. „Az ezer apró csoda földje.” Ez a szlogenünk, ami ráadásul igaz is. Nagyon hosszan tudnám sorolni az olyan érdekességeket, mint a földsánc, a Tretter-kert, a Vas megyei festők gyűjteménye, amelyet Tóth Csaba gondoz, és egészen hihetetlen módon felfejlődött. Folyamatosan lépegetünk előre, bővítjük a turisztikai kínálatot, de az áttörés még várat magára.
Azt tartják, hogy Vasvár zárt város, elvan magában.
Nem tudom, hogy zárt-e. Inkább a nagyvárosok és a külföld elszívó hatásával küzdünk, azzal, hogy elmennek a fiataljaink és nem jönnek vissza. De ez világtendencia, nem hiszem, hogy ezzel tudunk kezdeni valamit. De azt hiszem, hogy lakhelyként Vasvár kiváló, még akkor is, ha Szombathelyre vagy Zalaegerszegre kell bejárni. Az is igaz, mostanában kevesebb az eladó ingatlan és azok sem olcsók. Az önkormányzat egyébként igyekszik megvenni az eladósorba került régi, lepusztult házakat, hogy megakadályozzuk, hogy olyanok települjenek be, akik nem biztos, hogy hasznos tagjai lennének a közösségnek.
Ha már előjöttek a közösségek: mennyire erősek a helyi civil szervezetek?
Korábban kimondottan erősek voltak, de érezhetően megviselte őket a covid. De most is aktívak a sportegyesületek, a horgászok, a túrázók és a tűzoltók. Üde színfoltot jelentenek a plébániát üzemeltető verbiták, akikhez egzotikus országokból érkező plébánosok érkeznek.
Tényleg, egyszer benyitottam egy közeli iskola tanári szobájában, ahol két fekete férfi volt. Azt mondták Ghánából jöttek és besegítenek a hittanórába.
Igen, és imádták őket a helyiek. Volt brazil is közöttük, mindenki be akarta választani a focicsapatba. Most indonéz és Fülöp-szigeteki szerzeteseink vannak, úgyhogy a filippínó vendégmunkások anyanyelvükön tudnak misét hallgatni. Szerintem ilyen nincs több az országban.
Ezek szerint már itt is megjelentek a vendégmunkások.
Hivatalosan nem értesítettek róla, úgy tudom, 20-30 lakik most a városban.
Jövőre is elindul a választáson?
Szerintem igen.
Bekapcsolódik az országos politikába is? Elmegy például a Fidesz-kongresszusra?
Egyszer voltam. Azt hiszem, Vasvár az én méretem, és ahogy mondtam, közszolgának tekintem magam. Én akkor léptem be a Fideszbe, amikor 2002-ben elvesztette a választást. Döntésemet felvállaltam névvel, arccal, egzisztenciális kockázattal, mert megdöbbentem, hogy hogyan veszíthettek négy év nagyon jó kormányzás után. Ma is azt gondolom, hogy jó a kormányzati irány, ami a gazdaságot és a nemzetstratégiát és a migráció kezelését illeti. Tíz évvel ezelőtt azt sem gondoltam volna, hogy egy európai országban férfi lesz a szépségkirálynő vagy azért sírnak az amerikai úszónők, mert férfiakkal kell versenyezniük.
Van olyan törvény, szabályozás, amiről polgármesterként azt gondolja, hogy a kormánynak változtatnia kellene?
Persze. Ilyen például a centralizáció. Én annak a támogatója vagyok, hogy a közszolgáltatásokat az önkormányzatok közelében kellene tartani.
Például a hulladékgyűjtést?
Például azt. Nem hiszem, hogy mi ezt ne tudnánk magunk is jól megoldani, és az sem hiszem, hogy az önkormányzatok rosszabb gazdái voltak a közoktatásnak.
Ha éppen nem polgármester, mit csinál a szabadidejében?
A családban és a baráti körömben nagyon népszerű a társasjáték és a kártya. Nagyon szeretek tarokkozni.
