120 éves a Kámoni Arborétum - képek a múltból

2013. november 20-án kiállítás nyílt a Kámoni Arborétum látogatóközpontjában, mely a hely 120 éves történetébe vezet be.

A gyűjteményes kert kialakítását 120 évvel ezelőtt dr. Saághy István kezdte el Kámonban. Az elsők között ültette a ma is látható mamutfenyőt és az Öregpark mocsárciprusait. Gayer Gyula, a neves szombathelyi dendrológus, Saághy közeli barátja és segítője - egy 1928-as cikkében már Kámoni Arborétumnak nevezi a „világhírű” héthektáros gyűjteményt, aminek csodájára járnak a kertészek és dendrológusok. Már Saághy gyűjteményében is meghatározóak voltak a szemet gyönyörködtető fenyők, a magnóliák és a rododendronok. 1945-ben Saághy István meghal, gyermekei pedig az Egyesült Államokba emigrálnak, így a kert gazdátlanul marad.

Kámoni Arborétum 1964. telén
Kámoni Arborétum 1964 telén - több képért kattintson!
Horváth Ernő, Savaria Múzeum

1946-ban azonban a Saághy-kastélyba beköltöztetett Erdőgondnokság vezetője, Bánó István felismeri a gyűjtemény jelentőségét és a döntéshozókat meggyőzi nem csak a kert megmentéséről, hanem fejlesztéséről is. Az arborétum sorsfordulójához sok körülmény egybeesése is kellett. A fenyő akkoriban nemzetgazdasági jelentőségre emelkedett, az arborétumban pedig hagyománya volt a fenyőnemesítésnek (Saághy István több fenyőfélét is nemesített, melyek közül a róla elnevezett lucfenyő ma is ismert dísznövény), és a terület környezeti adottságai kiválóan alkalmasak voltak fenyőnemesítési és magtermesztési kutatásokra.

Bánó István erdei fenyő oltványt vizsgál, 1957.
Bánó István erdei fenyő oltványt vizsgál, 1957. - több képért kattintson!
ERTI archívum

Ennek eredményeként 60 évvel ezelőtt, 1953-ban a Kámoni Arborétum hivatalosan is az Erdészeti Tudományos Intézet Fenyőnemesítési Kísérleti Állomása lett. A mai 27 hektáros arborétum területének kb. harmada őrzi az 1950 és 1975 közötti intenzív, világhírű eredményeket produkáló fenyőmag-termesztési, egzóta-honosítási és származási kísérleteket. Bánó István 30 évig vezette az arborétumot: a kutatások mellett fontosnak tartotta a kert szépségét, az ismeretterjesztést is.

Neki köszönhető a tórendszer, a sziklakert, a gyönyörű fasorok kialakítása, a dendrológiai múzeum, melynek gyűjteménye és interpretációs megoldásai lehetővé tették, hogy sok gyerek és felnőtt megszeresse a fenyőket és megértse a kutatások lényegét. Mivel a dendrológiai múzeum állapota nem teszi lehetővé a bemutatását, az arborétum munkatársai a kiállításban igyekeztek feleleveníteni a minden szombathelyi felnőtt gyerekkori emlékeiben élő „DEMU-t” (ahogy azt Bánó nevezte). A 1980-as években a fenyőtermesztésről máshova kerültek az erdőgazdálkodás hangsúlyai, így a Kámoni Arborétumba érkező kutatási források is folyamatosan elapadtak, a gyűjtemény hosszú Csipkerózsika-álomba merült.

Bár sokan szerették a lassan „kontinentális dzsungellé” váló kert vadromantikáját, az értékes növényállomány fenntartását egyre jobban veszélyeztették a terjedő inváziós növények. Az újjáéledésre 2010-ben került sor, amikor az Erdészeti Tudományos Intézet, Szombathely városának támogatásával megnyerte az uniós pályázati támogatást a növényzet rekonstrukciójára. Egy másik, szintén uniós forrással lezajló konzorciumi pályázatból valósultak meg a turisztikai fejlesztések, a város megépítette az öko-turisztikai központot. Szombathely önkormányzata és az ERTI példaértékű együttműködésének eredményeként a központ az arborétumot szolgálhatja, hogy így ide került át az új bejárat.

A rododendronos tó 1960 körül
A rododendronos tó 1960 körül - több képért kattintson!
ERTI archívum

A megújult Kámoni Arborétumot kb. 3500 fajtából illetve fajból több mint 40 ezer fás szárú növény díszíti. 340 féle rododendron, legalább százféle magnólia ugyanennyi féle japán juhar egészíti ki a több száz féle fenyőt, és teszi különlegessé a csodás, angolparkra emlékeztető gyűjteményes kertet. A jubileumra újra helyére került az alapító restaurált szobra, 2012-ben pedig és a második 60 évet meghatározó Bánó István erdőmérnök kapott szobrot.

A kiállítás sok érdekességet tartogat, különösen a még soha be nem mutatott Bánó-korszakból. Ki lehet próbálni kutatáshoz használt gépeket, Bánó István „elvtárs”, illetve „főmérnök úr” fantasztikus stílusú levelezéséből megismerhetőek kutatások, és felelevenedik a legendás KKK, a Kámoni Kaktusz Klub is. Rengeteg régi fénykép melengeti meg azok szívét, akik 1950 és 1970 között gyerekként vagy netán szerelmükkel sétáltak az arborétumban.

Tartsd életben a helyi nyilvánosságot!

A független és szabad újságírás ezután is fontos marad! Sok dolgunk lesz a múlt feltárásával, a mindenkori hatalom ellenőrzésével és azzal, hogy továbbra is egy olyan országért dolgozzunk, ahol valódi jogait vannak és ahol a tetteknek következménye van.
A Nyugat.hu-t többféle módon támogathatod. Tedd meg!

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk, vagy küldjön róla fotót. Akár névtelenül, titkosított üzenetküldő rendszerünkön keresztül itt, vagy facebook messengeren ide kattintva. Esetleg emailben, itt: jelentem_KUKAC_nyugat_PONT_hu
Google Favicon
Itt állíthatod be, hogy a Google elöl hozza a nyugat.hu-s találatokat!

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Múltbanéző